Miközben a hidegétkeztetési utalványokat 2010 januárjától 95,6 százalékos extraadó sújtja, a melegétkezési utalványok felhasználása pedig főleg a kisebb településen korlátozott, nem is beszélve a várható APEH-ellenőrzésekről, a patikakártyára fizetett forintok még mindig jelentős, kimutatható adóelőnnyel járnak a munkavállalók és a munkáltatók számára. Az új jogszabály az egészségpénztári munkáltatói befizetést a kedvezményes 25 százalékos természetbeni juttatások körébe sorolta, a munkavállalókat megillető adójóváírás mértéke pedig változatlan.
Az egészségpénztárak taglétszáma közel 900 ezer fő, a befizetések összege meghaladja a 34 milliárd forintot, a pénztárak összvagyona pedig több mint 50 milliárd forint - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2009. első háromnegyed évére vonatkozó adatsorából. Bár a 25 százalékos tehernövekedés várhatóan jelentősen csökkenti a patikakártyáról költhető forintokat, az egészségpénztárak által kínált pluszszolgáltatások iránt mutatkozó növekvő igény ezt várhatóan ellensúlyozni tudja.
Előnyben az egészség
- Az egészségpénztárak 2010-ben is olyan szolgáltatásokat tudnak nyújtani, amelyek a dolgozók mindennapi szükségleteire rugalmasan reagálnak, miközben a munkáltatói befizetéseket is csupán 25 százalékos adó terheli, ráadásul ez kiváltható költségként leírható adománnyal. A munkavállalóknál jelentkező adójóváírás változatlan mértéke is vonzóvá teheti a szolgáltatást - mondja dr. Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke, a Patika Egészségpénztár igazgatója.
A munkáltatói adóteher a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkéntes egészségpénztárba befizetett 100 forint után a munkáltatót 25 egység terheli, vagy 2 egység a munkavállalót - ha a munkáltató adományként fizeti -, de járhat akár 13 egység adójóváírással is, amennyiben a munkavállaló a 17 százalékos szja-sávban adózik.
A munkáltató által fizetett munkáltatói hozzájárulás a kedvezményezettnél nem jelentkezik jövedelemként, így azt nem terheli adó és járulék, igaz, erre az összegre az szja-kedvezmény sem érvényesíthető. Az egyéni befizetés 30 százaléka viszont szja-kedvezményben részesül oly módon, hogy az összeget a patikakártyán jóváírják. Ráadásul a pénztártag által az adóévben prevenciós céllal igénybe vett szolgáltatás összegének 10 százaléka, valamint a pénztártag által az adóévben legalább 24 hónapra lekötött összeg 10 százaléka után további adókedvezmény jár.
- A maximális adójóváírás 100-150 ezer forint között mozog, igaz, ehhez legalább 330-500 ezer forintos egyéni befizetésre van szükség, ami a magyar háztartásokra nem jellemző. Az önkéntes hozzájárulás aránya évek óta csupán az összes befizetés 5-10 százaléka, itt tehát van mód a növekedésre. Úgy látjuk, hogy a kedvezmények és az adójóváírás lehetősége mellett a pénztárak által kínált egyéb szolgáltatásokat is egyre inkább kedvelik és keresik a tagok. Erre alapozva gondoljuk úgy, hogy bár 2010-ben a 25 százalékos adó mértékének megfelelően csökkenni fognak a munkáltatói befizetések, a kiesést a magánbefizetések pótolni tudják. Ha egy szolgáltatás bizonyította, hogy jó, akkor arról nehéz lemondani. A Patikapénztár tízéves fennállása alatt bizalmat épített, a patikakártya használata az emberek mindennapjának része lett, keresik az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat, amelyekből szerencsére egyre több van. Ráadásul az elmúlt három évben nem változott a kártyák felhasználási köre, ami ugyancsak a stabilitást erősíti - véli Lukács Marianna.
Lényeg a prevenció
A patikakártya érvényes gyógyszerek - beleértve a homeopátiás gyógyszereket is -, OGYI-engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyteák, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek patikában történő kiváltására. Szemüveg, kontaktlencse vásárlása esetén a tagok 10-25 százalék kedvezményt kapnak, gyógyászati segédeszköz, orvosi ellátás és fogászat igénybevételénél 20, gyógyfürdőkben, gyógyüdülésnél pedig akár a 40 százalékot is elérheti a kedvezmény.
A törvényi kereteken túlmenően az egészségpénztárak komoly hangsúlyt fektetnek arra, hogy működésükben az önkéntesség és kölcsönösség alapelvei érvényesüljenek, és minél több pluszt nyújtsanak tagjaiknak. A Patika Egészségpénztár például 2007-ben „Az egészség nemzeti érték" összefogás keretében megalapította a Prevenciós Alapot annak érdekében, hogy elősegítse a szűrővizsgálatok terjedését. A programhoz csatlakozó 250 gyógyszertárban a pénztártagok számára ingyenes az állapotfelmérés, amely kiterjed a vérnyomásmérésre, a vércukorszint ellenőrzésére, a koleszterinszint mérésére, valamint a BMI-indexre, amely az esetleges túlsúlyra hívja fel a figyelmet. 2010. januártól pedig a program folytatásaként elindul a Prevenciós Hónapok sorozat, amelynek lényege, hogy a pénztár minden hónapban feldob egy egészségmegőrzéssel kapcsolatos témát, amelyet szakértőkkel bemutat, illetve a partnerszolgáltatók is csatlakozhatnak a programhoz kapcsolódó termékeikkel.
Január az aktivitás hónapja, szóba kerül a mozgás, a testkultúra, az alakformálás és az erőnlét kérdése. Februárban a kiegyensúlyozott lélekről, míg márciusban az egészséges bőrről tudhatnak meg többet a pénztártagok a Patika Egészségpénztár honlapján, valamint a hírlevélben, illetve részesülhetnek ezzel kapcsolatosan kedvezményes szolgáltatásokban. Az év során szó lesz még a légúti megbetegedésekről, a várandósságról, a pihenés szükségességéről, a mozgásról, a szívről, az elhízás veszélyeiről, a látásról, a megelőzésről és a szájápolás fontosságáról.
Piac és Profit Kiadó Kft. © 1998-2010 Minden jog fenntartva