Köztudott, hogy az óceánok nagy széndioxid-elnyelők, ám a túlzott CO2-elnyelés savasodást is előidéz bennük, ami miatt elpusztulnak a korallzátonyok és sokféle mészvázú élőlény. Tudósok most azt állítják, hogy az édesvizeket is szennyezi a légkör túl magas üvegházgázkoncentrációja.

Elsősorban az új technológiai megoldások, a környezettudatos üzleti gondolkodás és a szigorodó szabályozás vezetett ahhoz, hogy az acélipar 40 %-al csökkentette az energiafelhasználását és ennek megfelelően a CO2 kibocsátást az elmúlt 40 évben. Azonban nem csupán a gyártás során keletkező károsanyag kibocsátásban mérhető mindez, az acélipar fejlődése szinte minden iparágra kihat a fenntarthatóság vonatkozásában.

Rekordmértékben nőtt az üvegházgázkibocsátás 2016-ban, derült ki a Meteorológiai Világszervezet által közzétett adatokból. Amerika kilépése a párizsi klímaegyezményből katasztrofális hatású lehet.

A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra.

Ha globális hálózatba integrálnák a regionális emissziókereskedelmi piacokat, azzal kibúvók jönnének létre a cégek számára: mindegyik kínálna valamilyen könnyítést. Ameddig önálló egy helyi kvótarendszer, addig tud erős maradni.

Vegyi anyagokat juttatni a légkörbe, hogy tompítsuk a napfényt? Üvegházgáz-emisziót küldeni az űrbe? Trágyázni a savasodó tengereket? Tudósok, mérnökök, feltalálók dolgoznak olyan technológiákon, melyek enyhítenék a klímaváltozás hatásait. Ez a geoengineering. Egyesek viszont attól félnek, hogy a természet “megbuherálása” beláthatatlan folyamatokat indíthat el. Az eljárások politikai elfogadtatásának előkészítésén egy magyar szakember dolgozik New Yorkban.

A földfelszín alatt helyezkedik el a feltételezett tenger, méghozzá a Takla-Makán sivatag alatt. Nem az a fajta hely, ahol vizet remélne az ember.

Az erdővédelmi programok működnek és hatékonyak, az agrárium klímabaráttá tétele azonban egyelőre nem kecsegtet sok sikerrel.

Nemcsak a mondák és mítoszok hősei dermednek kővé, hanem a légkört szennyező emisszió is. Tudósok rájöttek arra, hogyan változtathatják a széndioxidot ásvánnyá a talaj mélyén. A módszer nem olcsó, de elnyelheti az összes légkörbe juttatott üvegházgázt.

A Climate-KIC, Európa legnagyobb klímainnovációs közössége 2015. március 23-ig várja fenntarthatósági szakértők és fogadó szervezetek jelentkezését a Pioneers into Practice (PiP) elnevezésű, 12 EU régió részvételével zajló, nemzetközi szakértőcsere programra.

Alig kezdődött el az év, de már most a 400 ppm (milliomod térfogatrész) lélektani határ feletti értéket mutat a szén-dioxid légköri koncentrációja, amiből arra következtetnek a szakemberek, hogy akár hónapokon keresztül küszöbérték felett maradhatnak a mutatók.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság tárgyalásra elfogadta azt a keresetet, mely az üvegházgázok kibocsátását megfékező új jogszabályokat támadja meg. Hat éve nem tárgyaltak ilyen nagy zöld ügyet az USA-ban.

A Coca-Cola norvég leányvállalata bio- és újraplasztikból készült műanyag palackokba tölti italait. A cég saját fejlesztésű találmányáért díjat vehetett át az 1. Európai CSR-gálán Brüsszelben.

Azt már elérték a piaci szereplők, hogy a föld alatti, kiürült földgázmezőkbe juttassák a gyárak kéményeiből áramló üvegházgázokat a carbon capture technológia révén, de hogy termékekbe is préseljék a széndioxidot, az új kezdeményezés. Két olajmulti, a BP és a ConocoPhillips egy ilyen megoldásba fektetnek közösen.