A magyarországi erdőkben csak engedéllyel, saját szükségletre lehet tűzifát gyűjteni.

Azonnali lépésekre van szükség az erdők biológiai sokféleségének megőrzéséhez az erdőpusztulás és erdőírtás ilyen súlyos mértéke mellett, olvasható a világ erdeinek állapotát bemutató jelentésben.

Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban. A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség.

A Somogy megyei Iharosberényi Erdészet területén hivatalosan is lemérték az eddig legmagasabbnak tartott fa magasságát, és felmérték állapotát. A mérést Lajkó Bendegúz végezte, elhivatott faápoló és famászó oktató. Az állapotfelmérést Horváth Tibor faápoló és favizsgáló szakmérnök folytatta, a kiegészítő munkálatokban Hunyadi Péter segédkezett.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2012-es döntése értelmében március 21-én az erdők nemzetközi napját ünnepeljük. Azóta minden évben szerte a világon számtalan rendezvény irányítja a figyelmet a fák jelentőségére. Az idei év mottója alapján – „Tanuljuk meg szeretni az erdőket!” – a középpontban az oktatás szerepe áll a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Ha gyerekként nem részesülünk a természet szépségeiben, 15-55 százalékkal nagyobb az esélye, hogy felnőttkorunkban valamilyen pszichiátriai rendellenesség alakul ki nálunk. Ezt 1985 és 2003 közötti adatokból silabizálták ki dán kutatók, akik egymillió dán polgár életét vizsgálták.

Illegális erdőégetést folytatnak agrárcégek Délkelet-Ázsiában, hogy olajpálmafa-ültetvényeknek adjanak helyet. A legpusztítóbb indonéziai erdőtűz 2015-ben nagyobb légszennyezéssel járt, mint Anglia teljes éves kibocsátása. A tűzvész egy-egy napján több szén-dioxidot került a levegőbe, mint amennyi aznap az USA teljes gazdasági tevékenysége eredményezett. Az ország emissziójának 60-80 százaléka erdőtüzekből ered!

Egyik utolsó érintetlen erdőnk csendjét hamarosan munkagépek zaja verheti fel. A közkedvelt börzsönyi kirándulóhely, a Csarna-völgy került veszélybe a benne élő állatokkal – többek között egy hiúzzal – együtt, a terület kezelője ugyanis beadta engedélykérelmét kisvasút építésére és ezzel egy komoly beruházásra. December 6-án dől el, hogy a Csarna-völgy továbbra is hazánk legnagyobb háborítatlan erdeje marad, vagy építkezési terület lesz.

Segít a talajromlás és elsivatagodás ellen, megóvni a biológiai sokféleséget és a talaj termékenységét, és a megfelelőbb vízgazdálkodásban is az ún. agrárerdészet.

A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják“ a vizet.

Hoppá. Ez felboríthatja a Föld karbonháztartásáról és a klímapolitika emissziócsökkentéseiről szóló konszenzust. Az extrém melegben a fák levelei „izzadni” kezdenek, és nem szívják magukba a levegőből a szén-dioxidot.

A kiirtott erdők helyén lévő területek újbóli fásítása jó befektetés, ami magas hozamot eredményez, derült ki egy új elemzésből. Főleg ha gépesített módszerrel végzik az ültetést: drónokkal.

Az éves globális szén-dioxid-emissziónak 2020-tól csökkennie kell, különben nem tudjuk kellő mértékben lefékezni a klímaváltozást, s ennek következménye soha nem látott időjárási szélsőségek és környezetpusztulás lehet. Mik az esélyeink arra, hogy sikerül drasztikusan visszafogni a légszennyezést?

Nem mindegy, hogy az üvegházgázok magas koncentrációja miatt 1 vagy 6 Celsius-fokkal melegszik a Föld éghajlata. A kettő között a különbség élet és halál. Szó szerint. Klimatológusok a globális felmelegedés minden egyes Celsius-fokára kidolgozták, milyen jövővel kell számolnunk. Mutatjuk, mire számíthatunk, attól függően, hogy mennyi káros anyagot eregetünk a légkörbe.

Vannak olyan bombák, amelyek nem gyilkolnak, sőt, éppenséggel életet hoznak a Földre. Thaiföldön erdő terem a földre hullott "bombákból".

Július vége óta adhatják be pályázati anyagaikat azok az erdőgazdálkodók, akik szeretnék fejleszteni az erdei termeléssel kapcsolatos tevékenységüket. A 2,7 milliárd forint keretösszegű pályázat várhatóan 750 projekt megvalósulását tudja majd támogatni.

A világrekordok többsége legjobb esetben is inkább csak vicces, mint hasznos. Nem így a mostani! A Guiness is hitelesítette: 49,3 millió fát ültettek Indiában egyetlen nap alatt.

Bhután az első helyen végzett 2014-ben a boldogságindex mérésében, a világ legboldogabb országa pedig most a világ első karbonnegatív állama is lett.

Az illegális fakitermelés jelenti a legnagyobb problémát a faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek – derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) február végén elvégzett kérdőíves felméréséből.

Kikalkulálták, hány darab fa van a Földön: körülbelül 3040 milliárd. Vagyis a Föld minden lakójára 422 fa jut. De vészes gyorsasággal fogynak az erdőségek.

A Google által létrehozott Global Forest Watch (Globális Erdőfigyelő) az erdőirtásokról és a futótüzekről ad valósidejű információt.

A Chevront 9,5 milliárd dollárra ítélték az amazonasi esőerdők és őslakóik egészségének károsítása miatt Ecuadorban. A vállalat úgy látszik minden alkalmat megragad, hogy védje megtépázott renoméját.

Világhíres festményekről retusálta ki az Edinburghi Egyetem tudósa a fákat, hogy demonstrálja azok értékét és szerepét a környezetünkben - írja a Zöld8.

Évente 30 milliárd dollárt generál az illegális fakivágás, állítja az Interpol. A megrendelők és beszállítók a fák DNS-ének vizsgálatával próbálják kiszűrni a kétes eredetű árut. A vizsgálat díja a termék árának fél százalékába kerül.

A Magyar Agrárkamara felhívja az erdőgazdálkodók figyelmét, hogy október 31-ig igényelhető támogatás az erdőszerkezet átalakításához. Az ehhez kapcsolódó nem termelő beruházások esetében a támogatás mértéke hektáronként akár 2.090 eurónak megfelelő forintösszeg is lehet. A támogatási kérelmeket elektronikusan, ügyfélkapun keresztül kell beadni.

Indonézia, ahol olajpálma-ültetvényekkel váltottak fel egész őserdőket, hogy margarinunk és kozmetikai szereink számára előállítsák a pálmaolajat, behozhatatlan hátrányokat szenvedett az ország: 2005-ben a világ legnagyobb ÜHG-kibocsátójának kiáltotta ki a Világbank. A megkötött széndioxid ugyanis a kivágott fákból a légkörbe távozik. A norvég védnökségű globális erdővédelmi program figyelmeztetett: az ország erdővédelmi programjai sem garantálják, hogy elérje a 2020-ra kitűzött kibocsátás-csökkentést.

Az ENSZ égisze alatt 2007-ben kiötlött REDD-programban az erdőirtást megfékező projektek is szerezhettek volna ÜHG-kibocsátási kvótákat, de miután elfogadták a program alapelveit Durbanben, máig nem sikerült megegyezésre jutni a szisztéma részleteiről. Ennek híján nincsenek kellő anyagi ösztönzők a pusztítás megfékezésére. Közben tovább fogyatkoznak a bolygónk tüdejének számító őshonos erdők.

Az afrikai trópusi erdők úgy tűnik, jobban alkalmazkodnak a jövőbeni éghajlatváltozáshoz, mint az Amazonas, vagy más vidékek esőerdei - jelentette ki egy nemzetközi tudományos konferencia résztvevői.

A szakértők évek óta gyanítják, hogy a sok fafajból álló, kevert állományú erdők jobbak, mint az egyetlen faj alkotta monokultúrák. Ezt svájci kutatók most számítógépes szimulációk segítségével be is bizonyították.

Brazília a 2009-es koppenhágai klímacsúcson elkötelezte magát amellett, hogy 2020-ig nyolcvan százalékkal csökkenti az Amazonasi esőerdő irtását. Az elmúlt tizenegy hónapban azonban az azt megelőző év ugyanezen időszakához képest a kiirtott erdőterület 34 százalékkal nőtt.

A társadalom április 22-ére, a Föld Napjára minden évben kiemelt évfordulóként tekint. Ilyenkor legalább egy napig igyekszünk környezettudatosabban viselkedni, óvni a természetet. Az Országos Erdészeti Egyesület ezúton emlékezik meg az év másik 364 teljesen átlagos napjáról, amikor a természet, az erdő szolgálja a mi érdekeinket.

2011 Az Erdők Nemzetközi Éve. A programot az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Egyesült Nemzetek Erdészeti Fórumának (UNFF) kezdeményezésére 2011. február 2-án, New Yorkban indította útjára. A program célja, hogy felhívja a figyelmet az erdők megőrzésének és fenntartható kezelésének a fontosságára, mert jelentős szerepet töltenek be az emberi környezet és a természet védelmében.

Az Avatár második részének forgatása előtt a világhírű rendező az amazonasi esőerdőbe kívánja utaztatni szereplőgárdáját, hogy ők is ihletet merítsenek a környezettudatos elveket hirdető filmhez. A kapzsiság és a természetszeretet, az ipari civilizáció és az ökoszisztéma ellentétes értékeit kihangsúlyozó film 55 éves alkotója immár egy éve kampányol egy brazíliai vízerőmű megépítése ellen.

Az Egyesült Államok prominens milliárdosai hatalmas föld-felvásárlásba fogtak, hogy megmentsék az ipari fejlődéstől érintetlen parkokat és erdőket. Ezidáig Ted Turner, a CNN alapítója és a sikertelen AOL-Time Warner vállalategyesülés egyik összehozója volt az ország legnagyobb földmágnása. Riválisa és barátja, a kábeltévé-mogul John C. Malone azonban legújabb ügyletével leelőzte őt.

Furcsa dolog történt az építőiparban: megnőtt az igény a fák iránt, mivel azok bedolgozása az épület-szerkezetekbe és épület-belsőkbe kisebb ökológiai lábnyomot produkál, mint a tégla- és betongyártás. Az új trend azonban nagy megerőltetés a természetnek, hiszen a keményfák kitermelése felgyorsítja a Föld tüdejeként működő esőerdők kiirtását. Ezért új famegmunkálási technológiákat fejlesztettek ki, hogy a puha fákat is alkalmazhassák az építészetben...

Az Unilever a világ első multinacionális FMCG vállalata, amely elkötelezte magát, hogy papír és karton csomagolóanyagait fenntartható forrásból származó anyagokra cseréli meghatározott időn belül. Öt éven belül a papír és karton csomagolóanyagok háromnegyede fenntartható forrásból származó vagy újrahasznosított papírból készül majd, tíz év múlva pedig ez az arány már 100 százalékra nő.

Az elmúlt napok-hetek szélsőséges időjárása a Mecsek erdeiben is nyomot hagyott. A rendkívül sok csapadék hatására felázott talajból főként az idős fák fordultak ki gyökerestől. A folyamatos esőzések miatt az Almamelléki Erdei Vasúton is leállították a forgalmat átmenetileg.

Felmérések szerint az EU országaiban évente több mint 30 milliárd számla keletkezik, melyeknek 97%-a még mindig papír alapú. Mindehhez 400 ezer tonna papírt használnak fel, amihez 12-16 millió fa kivágása szükséges. A gazdaság szereplői így a környezet fölösleges terhelése mellett saját szervezeti és pénzügyi erőforrásaikból is aránytalanul sokat pazarolnak el. A vállalatok hagyományos számlakezelési költségeik 60%-át megtakaríthatják az egyre terjedő elektronikus számlázásra való áttéréssel, jelentős anyagi és emberi erőforrásokat felszabadítva ezzel fő üzleti tevékenységeik számára.