A Veolia indítja újra az oroszlányi erőművet.

Folyik a munka Pakson, a korábbiakkal ellentétben azonban most egy jelentősen nagyobb összegű tendert írt ki a fővállalkozó.

Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig át kell átállítani a gazdaság működését környezetbarát üzemmódra, különben elszabadul a globális felmelegedés. Tudósok szerint nem kell azonnal lecserélnünk minden autót és erőművet környezetkímélőre. Elegendő, ha az életciklusuk végén, amikor tönkremennek felváltjuk őket zöldebb alternatívákkal.

Trump visszahozná az élvonalba a széntüzelésű erőműveket, fittyet hányva arra, hogy már nem gazdaságos a működtetésük az olcsóbb alternatívák, mint például a földgázüzemű erőművek és a napenergia mellett. A Világbank Trump által jelölt új vezetője azonban nem nyúl hozzá a bank azon politikájához, hogy kivonul a széntüzelésű erőművek finanszírozásából.

Nem fektet fosszilis és erős környezeti károkat okozó energiaipari projektekbe Európa felzárkózó régióiban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap 2021 és 2027 között, döntött az Európai Parlament Strasbourgban.

Trump sem tudja megállítani a széntüzelésű erőművek sorozatos bezárását. Hiába ígérte kampányában, hogy véget vet az Obama-érában vívott „szén elleni háborúnak”: a földgázüzemű és megújuló energiás erőművek építése is olcsóbb, mint az öreg, elavult széntüzelésű erőművek fenntartása.

Szinte rekordszámban csuktak be széntüzelésű erőműveket az Egyesült Államokban, mégis nyolc éve nem nőtt olyan mértékben az ország légszennyezése, mint 2018-ban. Főleg a légi közlekedés és a földi teherszállítás emissziója felelős ezért.

Az olajkutakat, az olajvezetékeket és az atomerőműveket is időről időre megrongálják, s működésüket nehezítik a viharok, hurrikánok, aszályok és árvizek. Az amerikai törvényhozás alsó házának számító képviselőházban többséget szerző demokraták belendültek, és januárban felülvizsgálják Trump profosszilis energiapolitikáját.

Az előző, 2014-ben kiadott jelentés segített Obamának abban, hogy megindokolhassa, miért lépteti életbe klímapolitikája ékkövét, a Tiszta Energia Törvényt, mely a teherautók és a gyárkémények emisszióját csökkenteni volt hivatott. A mostani jelentés akár muníció lehet a zöldeknek azokban a perekben, melyekben megtámadták Trump Obama zöld törvényeit hatástalanító, deregulációs intézkedéseit.

Az újonnan létesített áramtermelő kapacitások tekintetében 2017-ben a szoláreszközök felülmúlták a fosszilis infrastruktúrákat. Rekordmennyiségű napenergiás kapacitást létesítettek tavaly.

Kínában a szennyező ipari kéményekről is végeznek afféle „népszámlálást”, s az összesítés azt mutatta, hogy 2010 óta megduplázódott a számuk. A nagy baj azonban nem pusztán ez, hanem hogy a szennyező cégek megsértik a jogszabályokat.

A 3500 tagot tömörítő Eurelectric energiaipari szervezet szerint felgyorsult az átállás a megújuló energiákra Európában. Hamarabb lehet az öreg kontinens energiatermelése karbonsemleges, mint ahogy előző jelentésükben 2009-ben jósolták.

3-4 millió forinttal is olcsóbb lehet mostantól egy kis teljesítményű naperőmű megépítése annak köszönhetően, hogy a kormány eltörölte a rájuk kivetett földvédelmi járulékot. Lugos Roland, az Optimum Solar ügyvezetője szerint ez újabb lökést adhat az erőmű építési boomnak.

A bonni klímakonferencián jött létre az új szénellenes szövetség, mely 2018-ra, a lengyelországi klímakonferenciára már 50 tagot szeretne számlálni. A csatlakozási feltétel: 2030 után nem lehet széntüzeléses erőművekkel energiát termelni.

A földgázüzemű erőművek működtetése olcsóbb. Trump elvileg szénbányaipart erősítő intézkedései sem állítják meg a szektor hanyatlását. És világszerte hasonló a tendencia.

Ha figyelembe vesszük azt is, milyen természeti erőforrásokat igényel egy nagy elektromos autó gyártása, kiderül: a kisebb, robbanómotoros kocsi előállítása és használata összességében kevesebb károsanyag-kibocsátáshoz vezet. A kiutat a kis elektromos és benzinmotoros autók jelenthetik.

Többhónapos próbaüzem után átadták azt a föld alatti erőművet Bécsben, amelyet a Duna-szigetnél lévő gátba integráltak. Az arkhimédészi csavarral működő vízerőmű a Duna és az Új Duna közötti szintkülönbséget használja ki.

A napokban az Európai Unió új környezetvédelmi előírásokat fogadott el, amely miatt várhatóan több szénerőmű, így köztük a Mátrai Erőmű is, vagy bezárásra, vagy az eddigieknél jóval nagyobb beruházásokra kényszerül. Mindemellett Magyarország is szerepel abban a ma publikált nemzetközi jelentésben, amely szerint a szénenergia túl sok támogatásban részesül. A 2020 utáni új környezetvédelmi előírások és az eltűnő támogatások drasztikusan érinthetik a szénerőművek, így a hazánk szén-dioxid-kibocsátásának 10%-áért felelős Mátrai Erőmű jövőjét is - írja a WWF Magyarország.

Trump épp elmeszelni készül az Obamáék által életbe léptetett klímavédelmi törvényeket. Ami keresztbe tehet neki, az az amerikai Legfelsőbb Bíróság újonnan beiktatott bírája, Neal Gorsuch és az úgynevezett Chevron-doktrína. A tét nem kevesebb, mint hogy Amerika megmarad-e a klímapolitika globális éllovasának vagy korlátlanul szennyező nagyhatalommá válik.

Az olajvállalatok körüli érdekkörök továbbra is keményen őrzik a fosszilis energiák pozícióit és a kormányoknál az ártámogatásokat. A valódi változáshoz nem elég behozni a megújulókat, tudatosan ki kell vonni a piacról a nem megújulókat.

Ugrásszerűen megnőtt a kötelező átvételi rendszerhez (KÁT) való csatlakozási kérelmek száma, vagyis gyorsulhat a 0,5 MW teljesítménynél kisebb naperőművek terjedése az országban.

A metropoliszok energiaigénye és közlekedése a fosszilis energiák olyan mértékű égetését teszik szükségessé, hogy az jelentősen tovább melegíti a városok légkörét. Nyaranta a felmelegedett flaszterből áradó hő után állandó lakótársunk lesz az "energiahőség", mely az erőművekből ered. Ennek hatása azonban több ezer kilométeres távolságban is érzékelhető.

Az áramkimaradások elkerülése érdekében a japán miniszterelnök újraindítaná a leállított atomerőműveket, amint azok biztonságosnak bizonyulnak. Az alternatív energiaforrások túl költségesek és az ellátás bizonytalan, ezért Japán továbbra is atomerőműpárti.

Romániai és nyugat-balkáni nyitásban is érdekelt az MVM Csoport, északi irányba pedig gázvezeték építőként és működtetőként erősíti pozícióit. A kormányzat energiapolitikájában továbbra is fő helyen szerepel Paks és az atomerőmű bővítése.

Jelentős problémák vannak az energiahatékonyság terén - bár az üzleti szektorban némiképp javul a helyzet -, s mindezt bonyolítják még a szabályozás tisztázatlanságai, a támogatások körüli bizonytalanság és a finanszírozás gondjai. Megoldásra egyre kevesebb az idő.

A francia energiaipari óriás, a GdF a világ legnagyobb biomassza erőművének megépítését tervezi a Lengyelországi Polaniecben. Az erőművet 2012 végén adhatják át - közölte a GdF lengyelországi vezérigazgató-helyettese, Robert Zadora.

Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) nem túl rózsás adatat hozott nyilvánosságra az uniós energiatermelés tendenciáiról: 2010-ben második alkalommal fordult elő 1998 óta, hogy a széntüzeléses erőművek száma nőtt, mert több új létesítményt helyeztek üzembe, mint amennyinek lejárt a működési engedélye.

A világ egyik vezető nukleáris üzemanyag-gyártója, a TVEL az Egyesült Államok és Európa mellett az ázsiai piacokon is népszerűsíteni kívánja a nyugati típusú atomerőművek számára kifejlesztett új nukleáris üzemanyag prototípusát, a kvadrat üzemanyag-kazettát.

A Microsoft Corp. elnöke, Bill Gates érdekeltségébe tartozó TerraPower és a japán Toshiba fejlesztési együttműködésre lépett következő generációs, hasadóanyag csere nélküli atomreaktorok tervezésére, írta a Nikkei gazdasági lap. Az ilyen metódussal működő reaktorok akár 100 évig is üzemképesek. A mai reaktorok viszont általában 30 évig működnek, mert ezek fűtőelemeit néhány évenként cserélni kell.

Továbbra is határozottan ellenzik környezetvédelmi és civil szervezetek a Világörökséghez tartozó Tokaj-Hegyalja kapujában, Szerencsen felépítendő szalmatüzelésű erőmű létesítését, miközben felépítésének jószerivel már semmi jogi akadálya nincs.