Egymilliárd ember válhat menekültté az éghajlatváltozás káros hatásai miatt. A népességnövekedéssel párhuzamosan vészesen visszaeshet az élelmiszertermelés. A halált okozó kánikulai napok száma évente elérheti a huszonegyet. Egész ökoszisztémák omolhatnak össze. A katasztrófa bekövetkezésének esélyeit latolgatja egy ausztrál elemzés.

Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.

Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.

Csökken a korallbébik száma az ausztráliai Nagy-korallzátonyon. Az óceánok felmelegedése miatt hamarosan búcsút mondhatunk a koralloknak. Ezzel elveszítjük a Föld egyik fontos szén-dioxid-megkötő kapacitását.

Évi 2,5 százalékkal csökkent a rovarok létszáma a Földön, vagyis kétszer gyorsabban, mint a gerinceseké és nyolcszor gyorsabban, mint az emlősöké. Néhány évtizeden belül a rovarfajok 40 százaléka is eltűnhet, ha nem lassul a jelenlegi kihalás. Már nemcsak a mezőgazdasági termelés alá vont területeken figyelhető meg a tömeges pusztulás. A tanulság világos: jelentősen vissza kellene fogni a rovarirtó szerek repülőgépekről történő permetezését. Környezetbarátabb módon kell termesztenünk élelmiszernövényeinket.

Újfent extrém időjárást produkált a klímaváltozás a világ számos régiójában. Ausztráliában melegrekordok dőltek meg, a hatóságok arra kérték a polgárokat, hogy maradjanak otthon. A gyümölcs húsa pedig szó szerint megfőtt a fák ágain. Eközben az USA és Kanada határán olyan hideg volt, hogy befagyott a Niagara vízesés.

A kávé vadon élő fajtáinak 60 százalékát a kipusztulás szélére sodródott. Több mint száz fajta nő vadon a természetben. Ráadásul a növény magjai sem igazán bírják a tárolást, így nincs esély egy vészkészlet elraktározására, ha kipusztulna a vadon élő fajták nagy része.

A méhek általi beporzásnak köszönhető az élelmiszerek közel 75 százaléka. Az ökoszisztémák óriási szolgáltatásokat nyújtanak nekünk, lehetővé teszik földi létünk. Ha nem valósítjuk meg a zöld gazdaság környezetkímélő működését, óriási veszteségek érhetnek, s az emberiség léte is veszélybe kerül, írja véleménycikkében Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ-hez tartozó Biológiai Sokféleség Egyezmény szervezetének főtitkára.

Ez rizikó-jóslat persze minket, az emberi fajt is magában foglalja. Az állatfajok és növényfajták tömeges pusztulása olyan dominóeffektust indíthat be, melynek mi isszuk meg a levét, figyelmeztetnek tudósok. Ha eléri a 5-6 Celsius-fokot a globális felmelegedés, minden életforma kihalhat a Földön a klímaváltozás miatt.

Világszerte a szója szolgál takarmányként az állattenyésztés számára. A szójaültetvényeket hatalmas erdőségek kiirtásával telepítik, főleg Brazíliában, ahol a Föld tüdeje, az Amazonas-esőerdő található. Az agrártermelés minden szegletében fenntartható megoldásokat keresnek közös összefogással az üzleti szektor és a civil szféra szereplői.

Őserdők kiirtásával, őshonos fajok elűzésével, őslakosok kilakoltatásával, településeik ledózerolásával teszünk szert azokra az olajpálma-ültetvényekre, melyekből a pálmaolajat kapjuk a margarinunkhoz, a testápoló szereinkhez, a csokoládénkhoz és egy sor más kozmetikai meg gasztronómiai termékhez. Az Unilever igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba e kérdésben.

A globális élelmiszerellátás múlik rajtuk, hiszen az élelmiszernövények nagy része beporzást igényel. Nemcsak a neonikotinoid-alapú rovarirtószerek miatt pusztulnak. A mézelő méhek elveszik a vad beporzó fajoktól az élelmet.

Az italos palackjaink és műanyag dobozaink összetöredezett darabjai bekerülnek a bálnák és a cápák által beszívott tengervízbe, s eltömítik testük belső járatait. Egyre több döglött bálna sodródik partra, gyomrukban nagy mennyiségű plasztikszeméttel.

A CRISPR génszerkesztő technológia által lehetővé vált, hogy az állatfajok egyes tulajdonságai gyakrabban forduljanak elő a populációban, vagyis nagyobb számban öröklődjenek. A tulajdonságok effajta felerősítése akár invazív fajjá erősíthet egy-egy állatfajt, s egész ökoszisztémákon érződhet ennek hatása. Akár kormányok is pereskedhetnek egymással emiatt.

Hetvenöt százalékkal csökkent a rovarpopuláció Németországban. Pedig az állati tápláléklánc fontos elemei, s a megporzás miatt a mi élelmünk is tőlük függ. Még a természetvédelmi övezetekben is csökken a rovarok száma. Az egyik teória szerint ez a neonikotinoid-alapú növényvédő szereknek köszönhető.

„Ha nem fordulunk vissza, akkor nekünk vége” – nyilatkozta a sajtónak a katolikus egyház feje a pápai különgépen. És nem a repülőgép útvonalára értette a mondatot. Ez Ferenc pápa sommás véleménye a túlélési esélyeinkről, ha továbbra is szennyezünk.

Azt már eddig is mondták szakemberek, hogy a fajok kétharmada kihalhat szoros határidőn belül. Most azt is állítják, hogy az élősödő fajok egyharmada is kipusztulhat 2070-re. Kevesebbet fognak vakarózni az emberek.

Nem mindegy, hogy az üvegházgázok magas koncentrációja miatt 1 vagy 6 Celsius-fokkal melegszik a Föld éghajlata. A kettő között a különbség élet és halál. Szó szerint. Klimatológusok a globális felmelegedés minden egyes Celsius-fokára kidolgozták, milyen jövővel kell számolnunk. Mutatjuk, mire számíthatunk, attól függően, hogy mennyi káros anyagot eregetünk a légkörbe.

Három tajvani diák folyók, kikötők és csatornák vizéből készített nyalókát. Így világosan látható, hogy civilizációnk ipari tevékenységének köszönhetően mi minden trutyi kerül a vizekbe.

Nem a jövőben kerül sor rá. Már javában tart. A vészesen fogyatkozó populációjú állatfajok egyharmada nincsen veszélyeztetett fajként nyilvántartva, így a törvény ereje sem védi őket. Az állatvilág 50 %-a az elmúlt évtizedekben halt ki. Nemcsak az állatvilágot, de az állatok királyát is a kihalás fenyegeti.

A "tenger pandájának" is nevezett kaliforniai disznódelfinekből napjainkra körülbelül 30 példány maradt fenn a WWF elemzése szerint. A szervezet a világ segítségét kéri a kritikusan veszélyeztetett tengeri emlős megmentésében, amelyért Leonardo DiCaprio is felszólalt. Néhány kattintással most bárki részt vehet a faj megóvásáért vívott küzdelemben.

Soha nem látott mértékű korallfehéredés sújtja a már amúgy is legyengült - sőt, egyszer már halottnak nyilvánított - ausztrál Nagy-korallzátony északi és középső harmadát - derült ki a levegőből végzett legfrissebb vizsgálatokból.

Tömeges kihalásról vagy kihalási eseményről akkor beszélhetünk, ha a teljes Földre kiterjedően megállapítható, hogy rövid időn belül nagyszámú faj kihal. A Föld 4,54 milliárd éves történetében öt jelentős, tömeges (a fajok több mint felét érintő) kihalást különböztethetünk meg, a mostaniért az ember felel - olvasható a Greenpeace blogján.

Michael Chrichton sikerregényének alapötlete, az őskori fajok feltámasztása maholnap valósággá válhat - hamarabb, mint gondolnánk. És akár éppúgy kiirthatnak minket az őslények, mint a filmekben. A veszélyek nagyon is valósak. A jogi besorolás is kétséges. Elképzelhető, hogy szabadalmaztathatóak lesznek a régi-új fajok.

A szárazföldi területek természetes élővilágának több mint a felét az összeomlás fenyegeti, ami az emberiségre is komoly hatással lesz. Teljes ökoszisztémák omolhatnak össze, amelyektől többek között az élelmiszertermelésünk is nagyban függ.

Zongorista játszott nemrég az Északi-sarkon, a globális felmelegedésre hívva fel a figyelmet. A látványos akció kapcsán felelevenítjük az elmúlt évek legemlékezetesebb környezetvédelmi üzenetű performanszait és köztéri műalkotásait.

A delfinvadászatot leleplező The Cove című filmjéért Louie Psihoyos megkapta az Oscar díjat. Most még látványosabb és ambiciózusabb alkotással jelentkezett: a Racing Extinctiont a Thesszaloniki Dokumentumfilm Fesztiválon láttuk.

Bár úgy tervezték, végül mégsem került sor a Kelebia mellett épülő határkerítés sávjában élő földikutyák áttelepítésére az építkezés miatt. Az ok egyrészt az időhiány, másrészt állítólag a populáció nagy része amúgy sem élte volna túl a műveletet. Így viszont nagyjából kiirtották Európa és a világ egyik legritkább állatát: a föld alatti rágcsálók egy része már a kerítésépítés során elpusztult, a többivel pedig az állomány elszigetelődése fog végezni – írta a Népszabadság.

Új-Zéland édesvízi állatvilágának mintegy háromnegyedét a kihalás veszélye fenyegeti, a problémán csak rontanak gazdaság fellendítését célzó kormányzati tervek - figyelmeztettek új-zélandi ökológusok. A Society for Conservation Biology (SCB) nemzetközi szervezet által publikált tanulmány szerint az Új-Zélandon honos édesvízi hal-, kagyló- és rákfajok 74 százaléka számít már kihalással fenyegetett fajnak.

Küszöbön van a tengeri ökoszféra történetének egyik nagy fajpusztulási hulláma. Öröm az ürömben: bár a folyamat nem visszafordítható, még mindig van rá idő, hogy a károk mérsékeljük, ha gyorsan beavatkozunk. A sós vizű ökoszisztémák egészsége regenerálható.

A WWF kétévente készíti el az Élő Bolygó Jelentést (Living Planet Report), melyben a földi élet állapotáról számol be. Az idei jelentés legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a gerinces fajok populációi a felére zsugorodtak az elmúlt 40 évben. A vadon élő állatok eltűnése rávilágít arra, hogy azonnali cselekvésre van szükség a bolygó fenntartható jövőjéhez.