Véget vethet-e egyetlen lépés a két legnagyobb szoftvergyártó közti felhőháborúnak?

A Forbes The Cloud 100 listáján szereplő amerikai cégek összértéke tavaly elérte az 514 milliárd dollárt, míg a Gartner prognózisa szerint a felhőszolgáltatásokra fordított globális kiadások 2022-ben várhatóan meghaladják a 495 milliárd dollárt. A digitális átállás globálisan már javában tart és komoly lehetőségeket rejt. Egyre sürgetőbb kihívást jelent a hazai vállalatok számára is a hibrid munkavégzésben rejlő lehetőségek bővítése, ami elképzelhetetlen a felhőalapú szolgáltatások nélkül.

A felhő alapú szolgáltatások gyors terjedésének, valamint a pontosan meghatározott biztonsági stratégiák hiányának egyik következménye, hogy a szervezetek nehezen tudják ellenőrzésük alatt tartani adataikat. A Kaspersky Lab legfrissebb kutatása szerint a vállalkozások 35%-a elismerte, hogy bizonytalan adataik helyét illetően, miszerint vállalati szerveren találhatóak vagy egy felhő-szolgáltató tárolja azokat. Ez rendkívül nehezíti az adatok védelmét, az elszámoltathatóságot, növeli a kockázatokat és egyúttal potenciálisan növeli a biztonsági kiadásokat.

A felhő térnyerése évek óta vitathatatlan. A felhőalapú szolgáltatások rohamos terjedésével pedig egyre hangsúlyosabban merül fel a kérdés, hogy a jogi szabályozás elősegíti vagy inkább akadályozza a felhőalapú számítástechnika alkalmazását, illetve hogy mennyiben képes kezelni a felhő jelentette kockázatokat.

2014-es indulásával a Webuni Európában elsők között reagált az oktatásban zajló online forradalomra, melynek valójában még mindig csak az elején tartunk. A mára több mint háromszáz kurzust kínáló platformnak egyelőre versenytársa sem nagyon van a régióban.

A különböző felmérésekben szereplő 20-30 ezer forintos összegnél jóval nagyobb terhet jelenthet a családok számára a szeptemberi iskolakezdés, hiszen a tanuláshoz ma már egyre inkább használt digitális eszközöket is sokan ilyenkor szerzik be. A laptop, asztali gép, tablet, wifi router és egyéb kiegészítők megvásárlása azonban nem csak anyagi terhet, de egyben veszélyforrást, az egyre több iskolában bevezetett Elektronikus Osztálynapló pedig információvédelmi kihívásokat is jelent a családok számára – figyelmeztet Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Szolgáltató Kft. tanácsadás üzletágvezetője.

Tovább nőtt tavaly a felhő ismertsége a magyarországi nagyvállalatok vezetőinek körében, ám még nagyon nagy az olló a valódi használat, és az ismertség között – állapította meg a Microsoft Magyarország és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közös kutatása. A felmérés szerint vállalatvezetők kétharmada valós erőfeszítéseket tett az elmúlt egy évben a digitális transzformáció érdekében.

Közvetlen összefüggés van a vállalatok digitális átállása és a bevételek növekedése között – derül ki az Oracle és az IDC közös felméréséből. Bár Közép-Európa egyelőre le van maradva, egyre többen legalább tervezik a digitális eszközök bevezetését.

A teljes adatközponti forgalom 92 százaléka felhő alapú lesz 2020-ra, a globális felhő alapú adatforgalom csaknem a négyszeresére, 3,9 zettabájtról 14,1 zettabájtra nő – derül ki Cisco kutatásából, amely a globális felhő alapú és adatközponti forgalommal kapcsolatos trendeket vizsgálja.

Az elmúlt években megháromszorozódott az IP-alapú telefonszolgáltatást igénybe vevő üzleti ügyfelek száma az Invitech Solutions tapasztalatai alapján. Szakértők szerint a vezetékes technológiák szerepe a következő években is meghatározó marad, sőt az IP-alapú üzleti telefonszolgáltatások fejlődésével még nőhet is népszerűségük.

Felhő alapú alkalmazások, digitális tinták, terméken elrejtett képek alapján azonosítják a valódi, márkás árut, és szűrik ki a hamis termékeket. Nagy biznisz lesz ez, hiszen sok-sok milliárd terméknél követeli meg a vevő, hogy tudja, az igazit kapja-e. Az újrafelhasználás megszervezésében is hasznosak ezek az új appok.

A BYOD már régóta meghatározó eleme a vállalati informatikának és a java még csak most jön a szakértők szerint. Lássuk, mi várható a közeljövőben!

Érvényes, bizonyító erejű és elfogadott július 1-től az unió egész területén az elektronikus aláírás a hatályba lépő jogszabály-módosításoknak köszönhetően. A technológia fejlődésével pedig akár egy okostelefonon keresztül is hitelesíthetőek iratok vagy szerződések. Újabb lépést tettünk afelé, hogy a főnök elhagyhassa az irodát.

Az informatikát használni kell, nem tulajdonolni, és ez nemcsak a hardverekre, de a szoftverekre is egyre fokozottabban igaz lesz a közeljövőben. Ennek oka részben a költségek csökkentése, részben pedig a rugalmasabb alkalmazkodás igénye. Magyarországon viszont szemléletváltásra lenne szükség a cégek esetén, hogy ezzel tisztába jöjjenek.

A tavasz egyik – sokak szerint elengedhetetlen – programja a nagytakarítás. Bár az ember nehezen áll neki, amikor végül minden csillog-villog a napsütésben, már látjuk, hogy megérte. Nagytakarításra a cégben is szükség van időnként, és ha túl vagyunk rajta, itt is látni fogjuk, hogy bőven megérte!

A felhő hasznos lehetőség számtalan szempontból. Azonban – mint minden más eszköz esetében is – ha nem vagyunk körültekintőek a használatakor, érhetnek kellemetlen meglepetések.

Minden vállalatvezető tisztában van azzal, hogy érdemes felkészülni a váratlan vészhelyzetekre, így például a leállásokra és kiesésekre is az informatikai rendszerekben. A lehetőségeknek azonban határt szabhat a szűkös költségvetés. A NetIQ szakértői szerint erre a problémára hatékony választ kínálhat a feltörekvőben lévő Disaster Recovery as a Service modell, azaz a szolgáltatásként igénybe vehető katasztrófa utáni helyreállítás. Különösen az olyan kkv-k számára lehet hasznos egy ilyen megközelítés, ahol nem áll rendelkezésre szakértelem és forrás saját katasztrófa utáni helyreállítási megoldás működtetésére és folyamatos tesztelésére.