Fenntarthatósági csúcs cikkek
Kihíztuk a Földet
A globális népességnövekedés megállíthatatlan, csak az ökológiai erőforrások gondosabb ápolása és hatékonyabb felhasználása biztosíthatja az emberi életet – vélekedtek előadók a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson. Vajon képesek vagyunk megfelelni és korszerű válaszokat adni a kihívásoknak?
Mennyi megújulót bír el a magyar áramhálózat? Titok
A szolgáltatók szinte ipari titokként kezelik az idevonatkozó adatokat, így nem lehet kiszámítani, mit bír el a magyar hálózat. Az sem segít, hogy 2017-ben tizenötször változott az energiatörvény, idén csak nyolc alkalommal. A témában adtak elő szakemberek a Piac & Profit Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2018 című rendezvényén.
Válaszúton vagyunk, de a kezünkben van, hogy milyen világot teremtünk
Úgy már nem élhetünk, fogyaszhatunk, termelhetünk és szennyezhetünk tovább, ahogy eddig tettük. A bioszféra egy új egyensúlyra fog beállni, de a kérdés az, hogy ez az emberi létnek kedvező lesz-e? Új módon kell viszonyulnunk nemcsak a természeti környezethez, de egymáshoz is, annak átérézésével, hogy egy nagyobb egész részei vagyunk. A kulcsszó az empátia és az együttműködés, mert a természeti rendszerek is az együttműködés alapelvén működnek, hangsúlyozta László Ervin világhírű tudományfilozófus-író, a Budapest Klub alapítója a Piac & Profit által kilencedik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.
Hetesi Zsolt: "Hamarabb összeomolhat az emberi civilizáció, mint gondolnánk"
A legnagyobb ketyegő bomba a szibériai fagyott talajban lapuló metánkészletek. Ha ez a talaj felolvad, a klímaváltozás felgyorsulhat, mert a metán jóval nagyobb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid, figyelmeztet Hetesi Zsolt.
Nem atom, hanem naperőmű boom van Magyarországon
A tavalyi KÁT-dömpingnek köszönhetően a következő néhány évben megsokszorozódhat a magyarországi naperőművek száma. A kiemelkedő megtérülést ígérő naperőmű-beruházások azonban számos sajátos jogi, műszaki és pénzügyi kockázatot hordoznak magukban, amelyek kezelésére sok esetben nélkülözhetetlen a külső szakértők bevonása.
A jövőnk a tét
Nyolcadik alkalommal hívta össze a felelősen gondolkodókat a Piac & Profit. Idén a „Magyar Fenntarthatósági Csúcs” konferencia fókuszában az esélyegyenlőtlenség globális és magyarországi problémája áll. Az emberiség jelentős részének esélye sincs a mindennapi betevő falathoz, szomjának oltásához, fedélhez a feje fölé. Mélyszegénység, nélkülözés, erőszak és háború. – ez jut nekik. S itthon mi a helyzet? Javultak a leszakadók esélyei?
Luxemburg-békedíjat kapott László Ervin
Luxemburg-békedíjat kapott László Ervin professzor, a magyar származású, nemzetközi hírű gondolkodó, a Budapest Klub megalapításáért és a szervezettel véghezvitt humanitárius tevékenységéért. László Ervint ugyanezen tevékenységért már két alkalommal jelölték Nobel-békedíjra is.
Őrült évünk volt, újratervezésre van szükség
Az ember felülemelkedett mindenki máson, kivette magát a rendszerből, és irányítani próbálja azt. Vissza kell térnünk ahhoz a szemlélethez, hogy mi is a rendszer részei vagyunk – mondta László Ervin professzor a Budapest Klub jubileumi ülésén.
Több szerepben, egy erkölccsel
Mindannyian több szerepben "játszunk" a világban, polgárok, fogyasztók, szülők, kollégák, cégvezetők vagyunk, és képtelenség, hogy ezeket a funkciókat teljesen eltérő erkölcsi normákkal töltsük be. Felelősségteljesnek kell lennünk minden szerepünkben – hangzott el a hetedik Fenntarthatósági Csúcs konferencia üzleti szektor felelősségéről szóló paneljében.
A zöld gazdaságnak is igazságosnak kell lennie
Totálisan kihasználjuk a környezetünket ráadásul elsősorban azokat az erőforrásokat fogyasztjuk, amelyek nem, vagy csak részlegesen és lassan képesek megújulásra. Az elmúlt évtizedekben azonban megindult egy lassú szemléletváltozás, amely most már az emberek egy jelentős részét is elérte – vélték szakértők a hetedik Fenntarthatósági Csúcson.
Az energiatermelésben is eljött a rendszerváltás ideje
Két út áll előttünk: vagy a végletekig kifacsarjuk Földünk erőforrásait, vagy pedig a megújuló energiaforrások használatára váltunk. Ezt azonban a politikai szereplőknek is fel kell ismernie. Az energetikában igazi rendszerváltásra van szükség – mondták el szakértők a hetedik Fenntarthatósági Csúcson.
László Ervin: "Nem megoldás, ha falakat építünk"
A világhírű tudományfilozófus valószínűbbnek tartja, hogy az üzleti világ orvosolja a világ bajait, mint a nagypolitika, mely egyre inkább a megosztó, kirekesztő retorikára játszik. A Piac és Profit 2016-os Fenntarthatósági Csúcsán tartott beszédében a felelősségteljes magatartás filozófiáját vázolta fel a holisztikus gondolkodás és a rendszerelmélet felől közelítve.
Az unatkozás szükségképpen vandalizmushoz vezet
Túl késő megváltoztatni a világot, hacsak nem tudunk többet fogyasztani a szeretetből. Így boldogabbak lehetnénk és csökkenne az ökológiai lábnyomunk, ezáltal fenntarthatóbbá válna a világ - mondta Kerekes Sándor, a hetedik Fenntarthatósági Csúcson.
Ha a döntéseket ugyanúgy hozzuk, nem változik semmi
Csak az a vég! - Csak azt tudnám feledni! – panaszolja Ádám az Úrnak Madách Imre: Az ember tragédiájának végén. Ezzel a gondolattal is indíthatta volna előadását Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki arról beszélt a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2016 konferencián, hogy vajon van-e értelme az egyéni akcióknak a globális elszennyeződés katasztrofális helyzetében?
A 11. korong – avagy a fenntarthatatlanság okai
Soha ne oldd meg az okokat, csak az okozatokat „kezeld”! A politikai gondolat Abraham Lincolntól, az Egyesült Államok 16., és egyben első republikánus elnökétől származik. Mint hozzátette, ha megoldod a problémát, a végén feleslegessé válsz! Ez lehetne akár a fenntarthatatlanság receptjének mottója is – mondta előadásában Gyulai Iván ökológus a Magyar Fenntarthatósági Csúcson.
Feldmár András: „Ha a szeretet vírus nem lesz járványszerű, kihalunk”
A világ legnagyobb problémája a hanyagság, vagyis az, hogy nem arra figyelünk, ami fontos. Feldmár András, a Feldmár Intézet alapítója, pszichoterapeuta szerint az engedelmesség jelentheti fajunk végét.
Mi húzzuk a rövidebbet, ha tovább pusztítjuk a természetet
Ha tovább folytatjuk a természet kizsákmányolását mi húzzuk a rövidebbet. Az erdőirtások és a környezetkárosító mezőgazdasági művelés miatt lepusztul a termőtalaj, pedig a fenntartható technikákkal és az erdők védelmével megmenthetnénk a termőföldjeinket – mondta Hetesi Zsolt fizikus a Piac&Profit által szervezett hetedik Fenntarthatósági Csúcson.
Minél hamarabb fékeznünk kell
Még mindig sokan vannak, akik kételkednek a klímaváltozás tényében, holott az adatokkal nem lehet vitatkozni, és már nem a cuki jegesmedvék megmentéséről van szó, hanem húsbavágó problémákat okoz a globális felmelegedés – hangzott el a Fenntarthatósági Csúcs 2016 konferencián.
A menekülthullámnak is a klímaváltozás az oka
A megváltozott környezeti hatások világosan láthatóak okként a Szíriai események mögött is - mondta a hetedik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában Juhász Árpád geológus, a konferencia egyik fővédnöke.
Az emberi és társadalmi értékek válsága állt a Fenntarthatósági Csúcs fókuszában
Hetedik alkalommal rendezte meg a Piac & Profit a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciát. Idén a fókuszban az emberi és társadalmi értékek válsága állt. Az elhangzottak részletes összefoglalóját itt olvashatja!
Feldmár András: gyakorolni kell a szeretetet
Napjainkban az erőszak, az agresszivitás, a populizmus, a gyűlöletkeltés egyszerre erősödött fel a tolerancia, az együttműködés, az egyéni autonómia és a társas együttélés igényével. Hogyan hat ránk a rettegés? Kiért vagyunk felelősek? Feldmár Andrással beszélgettünk, aki következő előadását november 16-án a Fenntarthatósági Csúcson tartja.
Adótörvények: itt a második kör
Novemberben második körben is jelentős változásokat fogadott el a parlament az adótörvényekben, kezdett körvonalazódni, mire számíthatunk 2016-ban. Hatályba lépett a közbeszerzési törvény, és döntöttek az adminisztrációcsökkentésről is. Kiderült, lesz pótlás az NHP helyett. A hónap végén már Párizsra figyelt a világ.
Alulról indulva lehet megoldani a problémákat
Nem tudjuk kívül tartani a világunkon a globális problémákat, ezekkel saját szintünkön kell kezdenünk valamit. A Fenntarthatósági Csúcs kerekasztal beszélgetésén elefántcsontparti, magyar, üzleti és emberi, civil megközelítések, jó gyakorlatok hangzottak el.
Halódó vidék és fiktív tőke a vidékfejlesztésben
A "szelíd térségfejlesztés" alapelveiről, a környezetbarát tisztítási technológiákról és a gazdaság entrópiájáról esett szó a Fenntartható termelés, fogyasztás és fejlesztés nevű szekcióban.
Az új célokkal fenntartható lesz a fejlődés?
Az ENSZ tagállamai ez év szeptemberében új együttműködési programot fogadtak el, amely magában foglalja a következő másfél évtizedben elérendő fenntartható fejlődési célokat. A célkitűzések dicsérendőek, de még sokat kell tennünk azért, hogy el is érjük ezeket – hangoztatták szakértők a Piac&Profit által hatodik alkalommal rendezett Fenntarthatósági Csúcs keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen.
Veszélyben a párizsi klímacsúcs céljai a terrorizmus miatt
"Megérteni annyi, mint megbocsátani", választotta az ismert francia mondást mondanivalója mottójául László Ervin, aki szerint a terroristák szintjére alacsonyodik le az a politikai vezető, aki háborút hirdet a párizsi mészárlás válaszaként. A professzor szerint veszélyes polarizálni, jókra és rosszakra osztani a világot. Ehelyett a terrorizmus mögötti okokat, világproblémákat kell megérteni és orvosolni.
Az agrárium és a környezetvédelem nagy találkozása
A Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy megállítsák az agrárium és a vidék hanyatlását, javítsák az ottani életminőséget, és megteremtsék a minőségi mezőgazdasági termelés feltételeit – mondta Szabó Teréz Krisztina, az FM Környezetfejlesztési Főosztályának osztályvezetője. A legfontosabb feladat a talaj minőségének megőrzése, de fontos az ökogazdaságokra koncentrálni is.
Diagnózis nélkül nem lesz megoldás a menekült problémára
Ez a menekültek évszázada lesz, az ezzel kapcsolatos kihívások megoldására viszont esélyünk sincs, ha nem születik először is egy, a tünetek mögött álló okokra vonatkozó pontos diagnózis. Ahhoz, hogy valódi integrációról beszélhessünk, nem csak a bevándorlóknak, hanem a befogadó társadalmaknak is változnia kell. Hogy erre képesek legyünk, a „non-business” innovációkra kéne koncentrálni – mondta Dinya László a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.
A trend is negatív, de van annál rosszabb is
Nem a trendszerű éghajlatváltozás, hanem a kiugró szélsőségek okoznak majd rövidtávon gondot – mondta Dr. Mika János meteorológus, egyetemi tanár, az MTA doktora a Magyar Fenntarthatósági Csúcson tartott előadásában.
A tudás erkölcs nélkül semmit sem ér
Az első és legfontosabb lépés az lenne, hogy az erkölcs szerepét állítsuk vissza – mondta dr. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, az MTVSZ ügyvezető elnöke, aki két civilszervezet véleményét tolmácsolta az ENSZ fejlesztési céljaival kapcsolatosan a konferencián. A szakember hangsúlyozta: szerintük problémás a célrendszer, amelyből hiányzik a rendszerszemlélet. Nem lehet egyszerre felszámolni a természeti károkat, a szegénységet és növelni a gazdaságot.
Ürge-Vorsatz Diana: a világtörténelem egyik legnagyobb sikerét könyvelhetjük el
Az ENSZ által deklarált Millenniumi Fejlesztési Célok hangzatosnak és irreálisan nagy horderejűnek tűnnek, mégis az emberi történelem egyik legnagyratörőbb, az alapvető szegénységet felszámoló programként értékelte Ürge-Vorsatz Diána. A szakember nem derűlátó a felmelegedés 2100-ig történő megfékezését illetően.
Nézzünk szembe vele, mi vár ránk
Hol járunk mi, magyarok a fenntartható fejlődés felé tartó úton? Mit tehetnek az államok és a civilek a klímaváltozás hatásainak kivédése érdekében? Mitől lesz fenntarthatóbb a mezőgazdaság? És hogyan függ össze mindezzel a migráció problémája? Minderről szó esett a Fenntarthatósági Csúcs Konferencián, melynek részletes beszámolóját olvashatják.
Emissziócsökkentés: egyszerűen kevés lesz
A 2020 előtti kibocsátás-csökkentés jelentőségére hívta fel a figyelmet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése. Nőttek ugyan a nemzetek által vállalt kibocsátás-csökkentési célszámok, de még mindig csak félúton járunk az éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges kibocsátás-csökkentés mértékéhez viszonyítva, ami a WWF szerint nagyon aggasztó.
Szembe kell néznünk azzal, ami ránk vár
Egyre gyakoribb árvizekkel, aszályokkal kell szembenéznie már néhány évtized múlva az emberiségnek, Európának pedig az emiatt útra kelő több millió ember problémájával is. A Magyar Fenntarthatósági Csúcson megvitatjuk a fenntarthatóság aktuális kérdéseit számos nézőpontból. Tartson velünk!
Az államoknál is erősebbek már a cégek?
Az egyes államoktól egyre jobban függetlenedő multi- és transznacionális üzleti konglomerátumok érdekérvényesítése már a nagyhatalmi státuszú államokénál is erősebb – véli Garaczi Imre a Pannon Egyetem docense. Az, hogy a globalizálódott és óriási tőkeerejű üzleti érdekek továbbra is a nyugati univerzalizmus köpönyegét magukra öltve képviselik-e érdekeiket, avagy stílust váltva megkezdődhet egy új nemzetközi rend alapján egy új típusú párbeszéd a nyugati és nem nyugati civilizációk között, a következő évtizedek nagy kérdése.
Jubileumi elismerés: 15. alkalommal kaptak díjat az üzleti etika zászlóvivői
A független, üzleti szereplők által nem befolyásolható Üzleti Etikai Díj 2000 óta, immár 15. éve kiemelkedő szerepet tölt be az üzleti életben etikusan működő cégek elismerésében. Az idei megmérettetésen az eddigi ötvenöt díjazott mellett újabb 8 magyarországi bejegyzésű cég kapta meg az elismerést. A november 19-én este a Piac & Profit által rendezett ünnepélyes díjátadó gálára ez évben is a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia zárását követően került sor, nem véletlenül: ez is kiemeli az üzleti etika és a fenntartható fejlődés szoros kapcsolatát.
Nyereséges etika
A cégvezetők még könnyen elbizonytalanodnak az etikus működés hallatán, pedig az egyáltalán nem áll ellentétben a nyereségességgel. Ugyanakkor ahhoz, hogy valós változás történjen fontos, hogy a profit ne írja felül a felelős üzleti gyakorlatot.
Egyszerű törvényekhez kell visszatérnünk
A természet törvényeit és az alapvető emberi értékeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha megpróbáljuk, annak olyan bukdácsolás a vége, mint ami most látszik a gazdaságban - hangzott el a Fenntarthatósági Csúcs üzleti etikus magatartásról szóló kerekasztal beszélgetésén. A növekedés helyett a fejlődés szakaszába kell átlépnünk.
Csökkenthetjük a pazarlást?
Óriási mértékben zsákmányoljuk ki Földünk erőforrásait, miközben a megtermelt javak jelentős része a szemétben landol, a hulladékot pedig akkor sem hasznosítjuk újra, ha lehetne – hívták fel a figyelmet a szakemberek az V. Fenntarthatósági Csúcson.
Az etikus működés megtérül!
A gazdaság és az etika kooperatív szimbiózisa a túlélésünk egyetlen esélye – mondta előadásában Garaczi Imre, a Pannon Egyetem docense. A gazdaság és etika kapcsolata mindig is létezett, azt kell most megtalálnunk, hogy a modern világban mi az, ami képes működtetni és szabályozni ezt.
Juhász Árpád: felszínes korunk televíziózása
Az ország egyetlen tévés-geológusa rámutatott, a kereskedelmi televíziók alaptermészetüktől fogva képtelenek az azt megérdemlő terjedelemben és mélységben foglalkozni korunk ökológiai kihívásaival.
"Hálásnak kell lennünk a klímaváltozásnak"
A nemzetközi hírű tudományfilozófus parazitához és rákos daganathoz hasonlította a társadalomtól és a bioszférától önmagát önkényesen leválasztó üzleti szektort. A túlélés feltétele az újra egységben való gondolkodás és cselekvés, hangsúlyozta videóinterjújában László Ervin a Piac & Profit Fenntarthatósági Csúcsán.
3 millió munkahelyet teremthet a megújuló energia
A megújuló energia 2008-ig 1,2 millió, 2020-ig közel 3 millió új, uniós munkahelyet teremthet. Ehhez azonban fogyasztói szemléletváltásra, körkörös hulladékgazdálkodásra van szükség. Mit jelent mindez a gyakorlatban? V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára beszélt minderről a a Piac&Profit által szervezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 című konferencián.
Nem a kapitalizmus a gond, hanem a globalizáció
Nem a kapitalizmus fenntarthatatlan, hanem a globalizáció – mondta Kerekes Sándor a Fenntarthatósági Csúcson elhangzott előadásában. Az elosztás megváltozatásával tehetnénk jelentős lépéseket, de ehhez arra lenne szükség, hogy a kapitalizmus számára kezelhető üzleti eseté tegyük a fenntarthatóságot is.
Több mint négyszázmilliárd jut energetikai fejlesztésekre
Magyarország több mint 400 milliárd forintot kaphat az energiaszektor fejlesztésére, emellett 220 milliárd forint fejlesztési forrással bővülhet a hazai költségvetés. Ilyen hatással is lehetnek a globális klímapolitikai tárgyalások a magyar gazdaságra.
Visszafordíthatatlan a felmelegedés! Vagy mégsem?
50 százalékos azonnali kibocsátás-csökkentéssel lehetne elérni, hogy a globális felmelegedés ne érje el a 2 Celsius fokot, amit tudományos körökben az irreverzibilitás határaként emlegetnek. Ez viszont szinte lehetetlen.
Arányosan kéne vállalnunk a felelősséget
Hiába történnek már lépések a működésünk megváltoztatására, egyik napról a másikra nem fog menni a dolog. A lényeg az lenne, hogy mindenki saját felelősségének mértékében vállaljon részt a folyamatban – mondta Faragó Tibor a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencián.
Láng István: "Nem vitatkozni, cselekedni kell"
A klímaváltozás természetes biológiai folyamat, de az nem vitatható, hogy a modern korban tapasztalt légköri felmelegedés emberi okokra vezethető vissza, szögezte le Láng István akadémikus a Fenntarthatósági Csúcs konferencián.
Mindig az ember a leggyengébb láncszem a kibervédelemben
Kétféle ember, és kétféle cég van: akit már meghekkeltek, és akit meg fognak.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Költségkímélés
Megnézheti, mennyivel drágábbak az üzemanyagok nálunk, mint a régióban
Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640, míg a régiós országokban 620 forint volt.
Pénzszerzés
Külföldi piacra lépne a cége? Itt a lehetőség
A Nemzeti Innovációs Ügynökség április 26-án induló XPAND programja a külföldi piacszerzésben segíti az innovatív magyar vállalkozásokat.
Cégblog
Fontos mutatóban van lemaradásban Magyarország a régióhoz képest
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest.
Gazdaság
Megnézheti, mennyivel drágábbak az üzemanyagok nálunk, mint a régióban
Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 640, míg a régiós országokban 620 forint volt.
Infokom
Hol tartanak a cégek a digitalizációban?
A Digiméter negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációjának szintjét.
