A kihívások ellenére a biztosítótársaságok 90 százaléka biztos benne, hogy meg fog felelni az IFRS előírásoknak a 2021. január 1-es hatályba lépésig. A Deloitte legfrissebb kutatása szerint a globális biztosítótársaságok több mint harmada 50 millió euró feletti összeget irányoz elő az IFRS 17 (a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok új változata) közelgő implementációjára.

A Deloitte Magyarország második alkalommal készítette el IFRS felmérését, hogy feltérképezze, miképp gondolkoznak a cégek az IFRS áttérésről, annak időzítéséről és legnagyobb kihívásairól. Továbbra is jelentős az érdeklődés, a megkérdezett társaságok 36 százaléka jelezte, hogy már át is tért vagy tervezi az áttérést a következő három éven belül.

Miképpen gondolkoznak a társaságok az IFRS-re (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard) való áttérésről, és annak időzítéséről? Mely tényezőket tartják a legnagyobb kihívásoknak? Friss felmérésében a Deloitte ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat.

Az IFRS16 elnevezésű, a lízingelt eszközökre vonatkozó új könyvelési szabályrendszert a 2019. január 1-jén, vagy az azután kezdődő üzleti évekre kötelezően kell alkalmazniuk azoknak a vállalkozásoknak, amelyek beszámolójukat kötelezően vagy saját döntésük alapján az IFRS szerint készítik el. Az Arval flottakezelő szakértői szerint az új szabályozás átláthatóbbá és egyszerűbben kezelhetővé teszi a nagyvállalatok számára a lízingügyleteket, míg a tartós bérletek előnyeit – így például a piacon elérhető legkedvezőbb költségeket vagy a szolgáltatási csomagok tartalmát – nem befolyásolja.

Az őszi adócsomag egyik hangsúlyos eleme az IFRS szerint beszámoló társaságokra vonatkozó adószabályok pontosítása, az esetleges anomáliák és pontatlanságok orvoslása. A Deloitte adószakértőjének segítségével összefoglaltuk az IFRS átállást érintő leglényegesebb változásokat és az új szabályokat, az esetleges adókockázatok elkerülése érdekében ugyanis fokozottabb figyelemre lesz szükség az adózási-számviteli szakemberek részéről.

Egy hete van már csak bejelenteni szándékukat a NAV-nak, a KSH-nak és az MNB-nek azon vállalkozásoknak, amelyek 2017-től az IFRS szerinti könnyvezetést választanák.

Sok esetben kellemetlen meglepetés érheti a gyanútlan adózót, ha a vállalkozás számviteli politikájának megfelelően elszámolt valamit, az adóhatóság ugyanakkor nem engedi meg annak hatását szerepeltetni az adóbevallásban. Jelentős adóbírság lehet az ügy vége, hívja fel a figyelmet a Jalsovszky ügyvédi iroda szakértője.

Az Országgyűlés által elfogadott 2017-es adócsomag számviteli és könyvvizsgálati kérdésekben is számos újdonságot hozott. A kedvező változások mellett ugyanakkor új jelentési kötelezettségek is megjelennek az adócsomagban, így például a legnagyobb cégeknek üzleti jelentéseikben működésük nem pénzügyi elemeiről is be kell majd számolniuk, a tőzsdei értékpapírt kibocsátóknak pedig sokszínűségi politikájuk részleteiről is nyilatkozniuk kell – áll a MAZARS összefoglalójában.

Idén január 1-jétől Magyarországon is lehetővé vált, hogy egyes vállalkozások éves beszámolójukat a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készítsék el. A módosítás az elmúlt évek legjelentősebb változása a hazai számviteli előírásokban – hívják fel a figyelmet a Grant Thornton szakértői.

Az áttérő társaságoknak a számviteli, informatikai és folyamatszabályozási kérdések mellett az adózással mint külön problémakörrel kell foglalkozniuk az IFRS átállási projekt legelejétől kezdődően – hangzott el a Deloitte, az IFRS átállás legfontosabb kérdéseit körüljáró szakmai rendezvényén.

Egyes kivételektől eltekintve minden lízingügyletet ki kell mutatniuk a mérlegükben a lízingbe vevőknek az új IFRS standard szerint. Ez a rendelkezés leginkább a jelenleg is jelentős operatív lízingállománnyal rendelkező vállalkozásokat érinti (ingatlanbérlők, továbbá ipari berendezéseket, gépeket és a gépjárműveket lízingelők).

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célra történő alkalmazását tartalmazza az a törvénytervezet, amely csütörtökön került fel a kormány honlapjára, és három lépcsőben teszi kötelezővé, illetve alkalmazhatóvá a standardokat.

Immár egy hónapja megjelent a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokra (IFRS-ekre) való áttérésről szóló második kormányhatározat, amely már több információt tartalmaz az alkalmazás folyamatáról, többek között azt is, hogy ha valaki átáll az IFRS-re, – egyes különleges esetektől eltekintve – legalább öt évig nem térhet vissza magyar számviteli törvény szerinti könyvvezetésre. Ez derült ki a KPMG IFRS-áttérésről rendezett szakmai fórumán.