Komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzet magyar vállalatok a fenntarthatóság területén.

A jelentős költségek ellenére Magyarország számára akár versenyelőnyt is jelenthet a 2050-es klímacél, vagyis a nettó nulla kibocsátás elérése – derül ki a McKinsey most megjelent, Klímasemleges Magyarország - Úton a sikeres dekarbonizáció felé című tanulmányából. Az elemzés az ipari, a lakossági, villamosenergia, közlekedési és mezőgazdasági kibocsátások intenzív csökkentésével egy olyan pályát rajzol fel, amely az éghajlatvédelmi célkitűzéseken túl a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre, az energiafüggetlenségre, valamint Magyarország versenyképességére is egyértelműen pozitív hatással lesz.

Második alkalommal hirdették meg a Carbon Removal ClimAccelerator elnevezésű startup programot, amely üzleti, szakmai és anyagi támogatással segíti a karbonelnyelésre megoldást kínáló startupokat. Az Európában egyedülálló kezdeményezést a holland TU Delft, a zürichi műegyetem (ETH) és a magyar Klímainnovációs Közösség hozta létre, többek között az EIT Climate-KIC támogatásával. Az egy éven át tartó program végén a legjobban teljesítő startupperek 25 ezer eurós vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak ötletük megvalósítására.

Vállalást tett a Coca-Cola HBC AG, hogy 2040-ig a teljes értéklánca karbonsemlegessé válik.

Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig át kell átállítani a gazdaság működését környezetbarát üzemmódra, különben elszabadul a globális felmelegedés. Tudósok szerint nem kell azonnal lecserélnünk minden autót és erőművet környezetkímélőre. Elegendő, ha az életciklusuk végén, amikor tönkremennek felváltjuk őket zöldebb alternatívákkal.

Tavaly is újabb időjárási rekordok dőltek a klímaváltozás miatt. Gyorsabban emelkedett a tengerszint, és gyorsabban melegedtek az óceánok, mint eddig valaha. Mintegy 62 millió embert életébe szólt bele valamilyen szélsőséges időjárási esemény.

Az Európában és Közel-Keleten működő Max Burgers úttörő módon 110 százalékban ellentételezi minden egyes terméke előállításának karbonvonzatát: a cég Afrikában faültetési programot finanszíroz. A menüben pedig a nem vörös húsok felé terelik a fogyasztói döntéseket.

Közel 32 ezer milliárd dollárt kezelnek azok az alapok, melyek követelik a fosszilis iparágakban működő óriáscégektől, hogy többet tegyenek a klímaváltozás megfékezéséért, mint amire eddig képesek voltak.

A globális emissziócsökkentési politikát a konkrétumok szintjére lehozni hivatott Katowice-i Klímacsúcson akadt néhány huzavona és összezördülés, de az amerikai delegáció konstruktívnak mutatkozott, attól függetlenül, hogy Trump az egyezmény elleni retorikát hangoztat hazai pályán a választói előtt. Összefoglaljuk a párizsi klímaegyezmény újonnan elfogadott játékszabályait.

Van köztük bank, szoftvermárka, internetóriás, csomagküldő. Európában több a zöld előírás, ami a vállalatokat környezettudatos működésre kötelezi, Amerikában kevesebb. De az üzleti szféra élvonalában a zöldülés szinte magától értetődően fontos.

Ha két kényelmet és minőséget nyújtó cég közül kell választani, az fog győzni, amelyik valamilyen pluszt tud felmutatni az éthoszában, az üzletpolitikájában: lehetőleg társadalmi elkötelezettséget és szerepvállalást. Ilyenek a B vállalatok, melyek világjobbító, etikus értékrendjével versenyelőnyre tesznek szert. A munkaerő megtartásában is erősek ezek a cégek.

Már az első évben több millió dollárt költ a Lyft karbonsemlegesítő projektekre, vagyis olyan beruházásokra, amik üvegházgáz-megkötéssel ellentételezik az autóhasználattal járó káros anyag kibocsátást. Az Uber vetélytársa így próbál ügyféllojalitást kiépíteni a környezettudatos polgárok körében.

Jacinda Ardern a világ egyik legfiatalabb kormányfője. Pártja elkötelezett a klímapolitika céljainak érvényesítése iránt. Ambíciózus zöld tervekkel vág neki a kormányzásnak.

A francia elnök olyan törvénytervezetet fog benyújtani még idén a parlamentnek, mely 2040-től beszüntetné az olaj- és gázkitermelést. Norvégia viszont belendíti a sarkköri kitermelést, ráadásul ennek kockázatait az adófizetőkkel fizetteti meg.

Ha globális hálózatba integrálnák a regionális emissziókereskedelmi piacokat, azzal kibúvók jönnének létre a cégek számára: mindegyik kínálna valamilyen könnyítést. Ameddig önálló egy helyi kvótarendszer, addig tud erős maradni.

Egy idősotthon-hálózatot birtokló üzletember csődbe ment bányavállalatokat vásárol fel az USA-ban. Célja a szénkészletek föld alatt hagyása. Meg a kibányászásuk. Meg egy kis karbonsemlegesítés. A zöldek szkeptikusak.

A világ legnagyobb befektetési alapja, az 5000 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRock szerint többé senki sem hunyhat szemet az éghajlatváltozás pénzpiacokra és céges vagyonokra gyakorolt hatása felett.

Áder János köztársasági elnök levélben fordult a világ tíz legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országának vezetőjéhez, arra kérve őket, hogy példát mutatva mielőbb kezdjenek konzultációt, és - a korábbi vállalásaikhoz képest - rövidebb idő alatt és nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentést hajtsanak végre - közölte az MTI.

A párizsi Klímacsúcson elfogadott klímaegyezménynek nem volt része a légi közlekedés. A szektor képviselői olyan globális megállapodást kidolgozására ültek össze a napokban, mely 2020-tól karbonsemleges növekedési pályára állítaná az iparág szereplőit: kvótavásárlással "adóznák le" légszennyezésüket, ami persze pluszkiadást jelent. A kérdés, hogy áthárítják-e az utasokra?

Bush kormányzása idején vezették be azt a rendeletet, mely arra kötelezi a lápokat elpusztító cégeket, hogy ugyanakkora területű lápot állítsanak helyre. Ez alól az állami szervezetek sem kivételek. Ezért segédkeznek a BP által okozott olajszennyezés eltakarításában más szennyező cégek is. Erőfeszítésükért kreditet kapnak, amit elszámolhatnak saját környezetpusztító hatásuk ellentételezéseként.

Egy luxemburgi gépkocsi lízingelő cég évek óta dolgozik azon, hogy minél több ügyfelét rábírja arra, fizessenek plusz pénzt járműveik emissziójának ellentételezésére. A céges beszerzők hajlandóbbak erre, mint a magánautósok.

A Piac&Profit Kiadó hosszú ideje elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy idén harmadszor rendeztük meg a téma legjelentősebb hazai találkozóját, a Magyar Fenntarthatósági Csúcsot, hanem médiumainkban is jól körvonalazódik. Nyomtatott lapunk témaválasztásai vagy a www.piacesprofit.hu részeként működő Klímablog egyaránt a felelős gondolkodást, a jövő lehetőségeinek szem előtt tartását mutatja. Most újabb lépést tettünk a fenntartható működés felé, honlapunk karbonsemlegessé vált.