Hetekkel vagy akár hónapokkal később kiegyenlített számla? Túl sokaknak ismerős ez a magyarországi gazdasági élet szereplői közül. A hazai gazdasági kultúrában ez egy állandósult probléma, és a cégműködés állandó velejárója a kintlévőségek kezelése.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások késedelmes fizetéssel és lánctartozással kapcsolatos tapasztalatait vizsgálta. Az eredmények alapján a vállalkozások 62 százalékának legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett 2020 második félévében, a válaszadók 38 százaléka maga is tartozott a beszállítóinak.

Két olyan eset is előfordulhat, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kamatot fizethet egy vállalkozásnak. Az Írisz Office adótervezőinek segítségével megmutatjuk ezt a két adózási helyzetet.

A tavalyi visszaesés után idén újra nőtt a halasztott fizetés aránya Magyarországon a vállalatok közötti (B2B) értékesítésben. Az Atradius hitelbiztosító Fizetési Szokások Barométere című elemzése szerint Kelet-Európában a magyar vállalatok hajlandóak a leginkább a hitelre történő értékesítésre (65,5 százalék). Az Atradius adatai azt mutatják, hogy a belföldi B2B kereskedelemben átlagosan 62,1 százalék, a külföldiben pedig 68,8 százalék a halasztott fizetés aránya. Tavalyhoz képest ez mintegy 10 százalékos növekedést jelent.

Tavaly 6,8 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek kereskedelme – áll a piacvezető hitelbiztosító legfrissebb elemzésében, ez a profitban még az árverseny negatív hatását is ellensúlyozta.

A piaci környezet pozitív változásai egyelőre nem eredményezték a magyar építőipar fizetési szokásainak javulását, sőt, valamennyivel még romlott is a helyzet tavalyhoz képest. Az Atradius legfrissebb elemzése azt mutatja, hogy továbbra is az építőipar vezeti a nem fizetéses esetek listáját a magyar gazdaságban.

Tavaly a számlák kétharmadát fizették pontosan a vállalkozások, ám ez az eredmény néhány százalékponttal elmarad a 2015-östől, derült ki a Bisnode Magyarország Kft. Fizetési Tapasztalat programjából. Nemcsak az átlagos számlafizetési határidő hanem az átlagos késedelem is növekedett, így egyes szektorok cégeinél a 40 nap feletti késések is előfordulnak.

Kissé romlott a fizetési morál Magyarországon tavalyhoz képest az EOS Csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából. Bár sok mutató javul, összességében rosszabbul fizetünk.

Ha áruk vagy szolgáltatások árának megfizetésével valaki késedelembe esik, akkor a törvény alapján késedelmi kamatot köteles fizetni. Több esetben arra is lehet számítani, hogy a jogosult behajtási költségátalányt is követel a késedelmi a kamat felett. Az utóbbi időben előfordult, hogy szolgáltatók magánszemélyektől is követelték a behajtási költségátalány kifizetését. Mire szolgál a behajtási költségátalány? Ki kötelezhető ennek megfizetésére? Szakértőnk segít!

A kisvállalkozások jelentős része számára a cash-flow megfelelő menedzselése a siker és a bukás közötti különbséget jelentheti. Ahhoz, hogy alap szinten rendben legyenek a dolgok, nem kell sok – inkább csak egy kis odafigyelés.

Azt már többen tudják, hogy a faktoring javítja a cég likviditását, fokozza a működési biztonságát, versenyképesebbé teszi a vállalkozást, megkönnyíti a kinnlevőségek behajtását, egyszerűbbé teszi az exportpiacokra lépést. Azt viszont már kevesen ismerik, hogy egy speciális típusa hatékonyan használható mérlegtisztításra a negyedik negyedévben, illetve a céges eladósodottság mértékének technikai csökkentésére az év során bármikor.

Versenyhátrányba kerülnek azok a cégek, amelyek nem engedélyeznek utólagos fizetést partnereik számára, ezért az elmúlt években a kockázatok alaposabb felmérésével kezdtek védekezni a nemfizetések ellen. Felmérések igazolják ugyanis, hogy 30 %-kal több bevételt tudnak elérni azok a cégek, amelyek halasztott fizetést is engedélyeznek vevőiknek, mint azok, akik csak előrefizetés esetén szállítanak.

Egy időben, tértivevénnyel postára adott, vagy személyesen átvetetett írásbeli fizetési felszólítással rengeteg bajtól kímélhetjük meg magunkat. De végső esetben a per is segít.

Mintha elfelejtették volna a magyar cégek, amit az elmúlt években tanultak a korábbi csődhullámokból: ismét lelkesen hitelezik egymást, illetve külföldi partnereiket.

Javul a magyar vállalkozások fizetési fegyelme, de még így is óvatosságra int a Bisnode, mivel késés esetén átlagosan 45 napot kell várnia egy számlakibocsátónak mire a pénzéhez jut.

Hiába hatályos már hónapok óta az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.), a részletszabályokat még bőven tanuljuk. A fizetési felszólítás önmagában már nem szakítja meg az elévülést. De van, ami meghosszabbítja azt!

A magyar cégek 2013-ban számláik 51,4%-át fizették ki határidőben, ami jobb, mint a 2012-es 43,5%-os eredmény. Ezzel az értékkel hazánk az európai országok túlnyomó többségét megelőzi fizetési fegyelem terén a Bisnode csoport által képviselt Dun & Bradstreet (D&B), nemzetközi cégminősítő önkéntes csatlakozáson alapuló fizetési tapasztalat programja alapján készült elemzés szerint.

Először is senkit ne zavarjon meg, hogy ma már a sárga csekk sem mindig sárga. Időközben ugyanis megszületett a fehér csekk is. Míg a sárga csekk hivatalos neve a „készpénzátutalási megbízás”, addig a fehér csekket „postai számlabefizetési megbízás” névre keresztelték. Ettől azonban még ugyanaz a szabály vonatkozik rájuk, már ami a befizetést illeti. Az egyszerűség kedvéért továbbra is sárga csekként emlegetem majd e mindenki számára ismerős papír darabot, és kérem, hogy ez alatt a fehér színű példányokat is tessék érteni. A sárga csekk néha becsapós lehet… De miért is? Mire figyeljünk, ha sárga csekken fizetjük a gázt, villanyt, vizet, vagy akár a telefont?

A számlák fizetésében és behajtásában fegyelmezettebbek, üzleti partnereik kiválasztásakor pedig körültekintőbbek lettek a nyugat-európai cégek, jelentősen javult az általános fizetési morál. Azonban továbbra sem árt az óvatosság a cégek részéről, hiszen a 2014-re várt alacsony mértékű nyugat-európai gazdasági fellendülés gyenge lábakon áll, a túlzott kockázatvállalás pedig csődhullámot idézhet elő.

Első hallásra akár kedvezőnek is tűnhet a mezőgazdaságban jellemző átlagosan 25 napos fizetési késedelem más iparágakhoz képest, de mindjárt más a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a termelők csaknem felével előfordult már, hogy egyáltalán nem látott pénzt egy üzletből.

A késedelmes fizetésekből adódó pénzügyi nehézségek a mai napig valós fenyegetést jelentenek a vállalkozások versenyképességére. A csökkenő bevételek és az egyre gyakoribb likviditási problémák mellett még a jól teljesítő vállalkozások számára is nehéz a növekedés. A fejlesztések hiánya miatt gyakori a munkaerő leépítés és a létszámbővítés elhalasztása.

Mintegy 1000 milliárd forintos kintlévőséget érintenek az elévülést érintő szabályok az új Ptk.-ban. Az új kódex értelmében ugyanis már nem elegendő a megszakításhoz, ha csak egyszerűen írásban felszólítják a cégek adósaikat a fizetésre.

A mai gazdasági helyzetben bárkivel megeshet, hogy valamit nem tud határidőre kifizetni. A megoldáshoz viszont fontos, ne várjuk, hogy maguktól rendeződnek a dolgok! Szakértőnk, Vuray György segít, mit tegyünk ha a NAV-nak, egy szállítónak vagy a banknak tartozunk.

Hazánkban a számla kifizetésekkel még mindig sokan hadilábon állnak. Gyakori, hogy a cégek számlaköveteléseiket csak késve, vagy egyáltalán nem fizetik ki, mely nehéz helyzetbe hozza a működő vállalkozásokat, gyakran lánctartozásokat generálva. A probléma hosszú évek óta fennáll, elsőként az építőiparban harapódzott el olyan mértékben, mely szinte ellehetetlenítette a szektor működését. Az új Ptk. elévüléssel kapcsolatos rendelkezései talán tovább nehezítik a helyzetet? Vagy éppen a követelés érvényesítésének előmozdítását célozza? Mi változott, mely hatással lehet a behajtásokra? Kiket érint a változás?

Eddig a legnagyobb bedőlési arány az építőipart fenyegette a magyar gazdaságban, de 2014 első negyedévében a felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított arányának tekintetében a szektort már megelőzte a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás. A számlákat viszont rendesebben fizetik a cégek.

Sok cég számára ismerős helyzet lehet, hogy bár papíron szépen alakulnak a bevételek, valahogy még sincs elég pénz. Hogy ez hogy lehet? Például úgy, hogy nem érkezik be az összeg, ami nekünk járna. Szakértőnk segít, hogyan biztosítsuk be magunkat!

Jelentősen lecsökkent a vevői számlák kifizetésének határideje az elmúlt évekhez képest az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésén alapuló negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint. „A vevők jelenleg átlagosan 28 napos fizetési határidővel szembesítik a vállalkozásokat, ami 4 nappal kevesebb az előző negyedévhez képest. Ilyen alacsony teljesítési határidőre legutóbb a válság előtti időszakban, 2007-ben volt példa.

A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat. „Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, ráadásul kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolnia behajtási költségátalányként. Ez aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű vállalkozások számára, akik azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó.” – mutatott rá Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója.

A gazdasági és a jogi szabályozói környezet nem kedvez a nemfizetések, illetve a késedelmes teljesítésének csökkenésének – hangzott el több előadótól is a Bisnode csoport Bisnode D&B Credit Risk Management konferenciáján.

Számos vállalat kénytelen volt alakítani az elmúlt években kockázatkezelési folyamatán, mivel a nemfizetési kockázatok jelentősen megemelkedtek. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a nem fizető banki hitelállomány ma Magyarországon 20,6 százalék, azaz minden 5. banki hitelt rosszul fizetnek.

Szakértőnk szerint magyar téveszme, hogy kínos lenne kezelni a kintlévőségeinket. Az elvégzett munkáért, teljesített szállításért jár az ára, persze az nem mindegy, hogyan kérjük.

Régen szükség volt már valamilyen szabályozásra annak érdekében, hogy az építőipari tervező-kivitelező vállalkozások megfelelő garanciát kaphassanak arra, hogy szerződésszerűen elvégzett munkájukért valóban hozzá is jussanak a díjukhoz. A Piac&Profit jogi szakértő partnere a lánctartozások megakadályozását célzó új törvénnyel megalkotott új lehetőségekkel foglalkozik. A jogszabály egyes részleteiben július 1-jén, teljességében pedig 2014. január 1-jén lép hatályba.

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv felállításával szeretné a kormány megakadályozni a lánctartozások kialakulását, illetve jövőbeni újratermelődését az építőiparban a nemzetgazdasági miniszter által a parlamenthez hétfőn benyújtott törvényjavaslat szerint, amely emellett a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításokat is tartalmaz.