A térségben teljesen egyedülálló módon csak Magyarországon nőtt a tudósok és kutatók elvándorlása.

Amilyen gyorsan visszazuhant márciusban és áprilisban a magyarok foglalkoztatása Ausztriában, majdnem olyan gyorsan magához térni látszik a májusi és a júniusi adatok alapján. A múlt hónapban már majdnem annyi magyar állampolgárt foglalkoztattak, mint novemberben, a szezonális mélyponton. Németországban viszont még áprilisban is több külföldi dolgozott, mint egy évvel korábban.

Emelkedni tudott februárban az Ausztriában foglalkoztatott magyarok létszáma, ha már nem is túl sokkal. A románok vagy a horvátok száma azonban jobban nőtt. Ám a sokk valószínűleg márciusban következik, mert a téli síszezon hamarabb véget ért a vártnál.

A magyar dolgozók száma megint eléggé megnőtt Ausztriában, miközben több más ország polgárai kevesebben lettek. A kelet-közép-európai országok bérnövekedése miatt a migráció lassulását várják, de ellenérvek is vannak. Leginkább az, hogy a bérszakadék még mindig óriási.

Az utóbbi egy évben nagyon lassult a magyar munkavállalók számának növekedése Ausztriában. Még mennek, de jól láthatóan egyre kevesebben. Sokkal több román és ázsiai, német vendégmunkás és menekült helyezkedett el. Pedig egy-két évtized alatt százezres nagyságrendben üresedhetnek meg állások a szomszédunkban.

A magyar munkavállalók száma ugyan szezonális okokból éppen visszaesett októberben Ausztriában, de ez alighanem csak átmeneti. Év per év alapon továbbra is nő a kint dolgozók létszáma. December közepétől sűrítik a Sopron felé tartó ingázó vonatokat, de más vonalakon is lesznek bővítések.

Sok szó esik a néhány fő célországba költöző vagy ott dolgozó magyarok százezreiről. Van egyáltalán olyan ország az EU-ban, ahová nem áramlanak a magyarok? Van, de csak kettő.

Nem csak Kelet-Közép-Európa országait érinti az agyelszívás: a viszonylag alacsonyabb bérek miatt Németországból is ezerszám vándorolnak ki orvosok és más, magasan képzett szakemberek.

Nagyjából 1,2 millió munkaképes korú felnőtt tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából.

A magyar fiatalok az anyagi problémákat tartják a korosztályukat érintő legnagyobb kihívásának, a munkanélküliség már kisebb probléma, mint korábban. A fiatalok csaknem fele kivándorolna, de a többség csak ideiglenesen.

A Londonban élő magyarok nyitottabbak, a kockázatot és a várható hozamot mérlegelve jobban mernek saját vállalkozásba kezdeni, mint az itthoniak, derült ki a DANtalk felméréséből.

A Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgároknak "néhány nagyon egyszerű kérdésre" kell csak válaszolniuk ahhoz, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is változatlan jogosultságokkal, állandó letelepedési engedéllyel az országban maradhassanak - mondta csütörtökön a brit belügyminiszter.

Az online vásárlás hazánkban is évről évre egyre népszerűbb. 2017-ben egy átlagos online vásárló már 11 alkalommal intézte vásárlását webáruházon keresztül. A szektor 18 százalékos növekedése messze meghaladja a hagyományos kiskereskedelem bővülési ütemét, ami természetesen a csomagszámok emelkedésében is megmutatkozik. A gyors fejlődésnek köszönhetően a logisztikai folyamatok lekövetése is egyre nagyobb kihívást jelent, miközben az ünnepi szezon még csak most fog elindulni. Súlyosbítja a helyzetet a futárcégeket is elérő, fokozott munkaerőhiány is – derül ki a GKI Digital iparági jelentéséből.

A munkahelyi közösséggel, a fejlődési lehetőséggel, a vezetőikkel, de leginkább a fizetésükkel elégedetlenek az itthoni munkavállalók, derült ki a Dreamjo.bs reprezentatív felmérésből. 71 százalékuk nyitott arra, hogy elhagyja jelenlegi cégét, és mintegy 1,3 millióan hajlandóak lennének külföldre menni egy jobb munkahelyért. Az állásközvetítő portál elhatározta, hogy a Szerethető Munkahely Díj keretében bebizonyítja: vannak olyan munkahelyek Magyarországon, amelyekért érdemes itthon maradni, és amelyek tudják mindazt, amit külföldi vetélytársaik.

Az állásban lévő 19-29 évesek 35 százaléka tervez külföldi munkavállalást, utoljára két éve volt ilyen magas a külföldre vágyók aránya. A nyugati országrészben élők közül pedig a fiatalok több mint fele számol ezzel a lehetőséggel, és itt érzik a legtöbben úgy, hogy könnyen találnának új állást – derült ki a K&H fiatalok jóléti indexéből. A diákok mintegy 46 százaléka próbálna szerencsét külföldön. 10-ből mindössze 4 dolgozó fiatal érzi magát megbecsültnek a munkahelyén, és bár arányuk nőtt, még mindig hasonlóan kevesen, a dolgozó fiatalok 36 százaléka lát előrelépési lehetőséget a jelenlegi helyükön.

Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy dolgozókat, akik még hivatalosan itthon vannak bejelentve, akkor a valós csökkenés 500 ezer körül lehet. Ez nem egyformán érinti a hazai településeket.) Emellett jelentős számú olyan belső elvándorló is van, aki nem jelenik meg a kimutatásokban, mivel állandó lakcímét megőrizte - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében.

A kelet-közép-európai régió országai jelentős munkaerőgondokkal küzdenek: a munkaerőpiacra nemcsak a kivándorlás van negatív hatással, hanem az alacsony születésszám is - derül ki a témában végzett két felmérésből.

A 18-49 éves, Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok 7,4 százaléka, 335 ezer ember tartózkodik tartósan külföldön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének új módszertanon alapuló gyorsbecslése szerint.

A belső kereslet visszaesése miatt a hagyományos szolgáltatást végző kisiparosok nem jutnak elég munkához. Az idén elérhető kedvező adózású működési formákról pedig még nem tudnak eleget.

Mivel az Európai Unió nem fogadta el a válságadók hosszú távú fenntartását, e terheket a kormány olyan új adókkal váltja ki, amelyek állandó elemei lesznek a magyar gazdaságpolitikának - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az InfoRádiónak adott keddi interjúban, amelyben szólt arról is, hogy a Takarékbankban való állami szerepvállalás csak az első lépése egy "átfogó hadműveletnek".

Az Európai Unió lakosságának mintegy 6,5%-a külföldi származású, többségük az EU-n kívülről érkezett. A migráció egyike az uniós polgárokat legjobban foglalkoztató kérdéseknek, a lakosság 20%-át aggasztja a bevándorlás. Az EU-ban már formálódik a közös bevándorláspolitika, a magyar kormánynak viszont nincs migrációs stratégiája, pedig a társadalom elöregedéséből fakadó gazdasági problémákat az aktív munkaerő beáramlása ellensúlyozhatná - derült ki a Budapesti Gazdasági Főiskola és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének napokban tartott szakmai rendezvényén.