Az új hitelfolyósítások volumene és a hitelállomány is jelentősen növekedett tavaly a CIB Bank KKV üzletágában.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozások megerősítését - hangsúlyozta az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős helyettes államtitkára.

A kisvállalkozások nagy részének érdekesek lehetnek a még nyitott uniós pályázati lehetőségek – mondta Siető Andrea, a Goodwill Consulting tanácsadó cég vezető fejlesztési tanácsadója.

Egy jó időben és jó ütemben végrehajtott fejlesztés felvirágoztathatja a vállalkozást, az elmaradt fejlesztés viszont akár a vállalkozás ellehetetlenüléséhez is vezethet. Egy adott beruházás azonban nem, vagy csak hosszú évek alatt valósítható meg tőkebevonás nélkül. Érdemes tehát sorra venni a lehetőségeket.

Az NKFIH (Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal) országos roadshow keretén belül mutatta be pályázati tervét, közel 3000 kkv számára. Folytatódik az elmúlt évek trendje, már áprilisban megjelenhetnek az új kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos pályázatok: ezeket 2019-ben több mint 70 milliárd forint értékben írják ki. Új mérlegelési szempontokat is bevezetnek, amelyektől jobb minőségű pályamunkák várhatók a Via Credit szerint.

Az elmúlt 30 évben akkorát fordult a világ, hogy az alapjaiban változtatta meg a vállalkozások működését, működtetését: az internet, az uniós csatlakozás vagy a válság egyaránt jelentősen átformálta a gazdasági körülményeket. Van azonban, ami mindezek dacára nem változott: a kis és közepes vállalkozások húsz éve és ma is jellemzően tőkeszegények, alultőkésítettek vagy állandó likviditási gonddal küzdenek.

Megint két számjegyű növekedés következett be a magyar lízingpiacon: a finanszírozott összeg 17 százalékkal 500 milliárd forint fölé került az év első kilenc hónapjában - közölte a Magyar Lízingszövetség. A többéves rekordot jelentő és az európai lízingpiaci bővülést bőven meghaladó kilenchavi eredményben szinte minden részpiac, köztük a személyautó-finanszírozás is szerepet kapott.

Egy közelmúltbeli pénzpiaci felmérés szerint közel negyvenezer hazai cég, közülük többnyire a legkisebb, egy-két fős vállalkozások tudnának még mintegy 700 milliárd forint hitelt igénybe venni, ám bizonyos okból mégsem teszik.

A magyar export fejlődése érdekében együttműködési megállapodást kötött a Magyar Export-Import Bank Zrt. (EXIM) és a Magyar Lízingszövetség kilenc tagvállalata csütörtökön a magyar lízingszakma éves konferenciáján, a Balatonfüreden rendezett Lízing Szakmai Napokon.

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Eximbank, melynek értelmében a két intézmény együttműködik a kkv-szektor hatékony finanszírozása, a magyar vállalkozások regionális terjeszkedésének támogatása, illetve a garanciatermékek széles körű elterjesztése terén. A jövőben szakértői munkacsoport dolgozik majd a rendelkezésre álló források és eszközök összehangolásán.

Szeptember elsején elindul a Digitális Jólét hitelprogram (djh), melynek keretében a kis- és középvállalkozások digitális fejlesztésre kamatmentes hitelt igényelhetnek az MFB pontokon. A termék elsősorban digitális termékek és szolgáltatások fejlesztését támogatja.

Tőkebefektetés esetén a befektetett pénzösszeg és a különböző jogok mellett a legjelentősebb tisztázandó tényező a befektető által megszerzett tulajdonrész aránya – írja a Széchenyi Tőkealapkezelő blogja. Az, hogy a befektető kisebbségi vagy többségi befektetőként vesz részt a vállalkozás életében, meghatározza a társaságban betöltött szerepét, valamint döntéshozó jogait is.

2006 és 2015 között – jelentős részben a válság következtében – 4,5 százalékos növekedést produkált a magyar gazdaság, míg az uniós források nélkül 1,8 százalékkal visszaesett volna a nemzeti össztermék a KPMG és a GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint. A 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban elérhető pályázatok oroszlánrészét a kormány már kiírta, és jelentős mértékben kifizette. Vajon mennyire költöttük hatékonyan a pénzeket?

2018 szeptemberétől 0%-os, legfeljebb 200 millió forint összegű uniós forrású hitelt igényelhetnek digitális fejlesztéseikhez a hazai kis- és közepes, illetve startup vállalkozások – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) mikro-, kis és középvállalkozásoknak szóló új hiteltermék elindítását jelentette be, összesen 20 milliárd forintos keretösszeggel. A Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukció elsősorban olyan vállalkozások számára kínál beruházási célú finanszírozást, melyek méretükből, vagy életkorukból eredően a kereskedelmi banki piacról nem juthatnak hitelhez. A forrás az MFB pályázatán nyertes pénzügyi vállalkozásokon keresztül érhető el.

Az Európai Beruházási Alap (EBA) és a Garantiqa Hitelgarancia (Garantiqa) a COSME (a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program) keretében megállapodást írt alá Magyarországon, amelynek értelmében a Garantiqa 80 milliárd forint (kb. 260 millió euró) hitelhez kapcsolódóan nyújthat kezességvállalást magyar kis- és középvállalkozásoknak.

Felpezsdülhet a kockázati tőkepiac: a kormány meghosszabbította a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) kihelyezési időszakát, megemelte alaptőkéjét, és két vadonatúj alap is indul összesen 28 milliárd forintnyi keretösszeggel. Dr. Csuhaj Imrével a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk.

Az év második negyedévében tovább javultak a vállalati és a háztartási hitelezési folyamatok. A kkv-szegmens hitelezése az önálló vállalkozókat is figyelembe véve 13 százalékkal nőtt, így a kkv-hitelezés a Növekedési Hitel Program (NHP) lezárása után piaci alapon is tovább bővült.

Mit kell tudnunk a céges folyószámlahitelről, mire való? Mekkora összegben, mikortól és milyen feltételek mellett juthat cége hozzá? Mi a legjobb ajánlat jelenleg a piacon?  Szakértő partnerünk, a bankmonitor segítségével összegyűjtöttük az öt legfontosabb dolgot, amit a céges folyószámlahitelről tudni kell.

Egy induló vállalkozás ma már rutinosan használja az ismert forrásgyűjtő oldalakat, például a Kickstartert, a közösségi finanszírozás (crowdfunding) hazai jogi szabályozása azonban kissé rugalmatlanul követi az igényeket. Magyarországon a pénzügyi követelményeket tőkeerős pénzpiaci szereplőkre méretezték, és a jog sem olyan platformokra „szakosodott”, amelyek jellemzően maguk is startupok.

Kitörési pont lehet a hazai kisvállalkozások számára a Junkcer-terv részeként meghirdetett COSME, illetve InnovFin program, amelyek kedvezményes feltételekkel juttatják hitelhez a cégeket. Eddig több mint 1700 vállalkozás kapott ily módon összesen 17,5 milliárd forintot. A program népszerű, így valószínű, hogy kiterjesztik a jövőben, és bővülnek a rendelkezésre álló források is.

A vissza nem térítendő uniós források mellett ideje megbarátkozni a cégvezetőknek más finanszírozási lehetőségekkel is, hamarosan ugyanis vége lesz a pénzesőnek. Pénzügyi eszközök, kockázati tőke, angyalbefektető – számos lehetőség, de melyik a legjobb? A Piac & Profit június 8-i, Pénz, de honnan? konferenciáján szakértő előadók segítségével tájékozódhat.

Erőteljes változás van a hazai hitelezési piacon, minden bank a kkv-kra koncentrál a közeljövőben – hangzott el a Portfolió Hitelezés konferenciájának kerekasztal beszélgetésén. Lesz piaci termék az nhp helyett, de kissé racionálisabban.

Bár kétségtelenül vannak előnyei a támogatott uniós hiteleknek, annyi bizonyos, hogy nem ingyen pénzről van szó. Fel kell készülni az utófinanszírozásra.

Hiába tűnik úgy, hogy minden jó úton halad, hiába segítenek az uniós források a finanszírozási igényen, a magyar vállalatok hosszabb távú versenyképességéhez sok másra, elsősorban oktatásra lenne szükség a Portfolió Hitelezés konferenciáján felszólaló szakértők szerint.

Összesen 312 milliárd euróra rúgott tavaly a finanszírozott összeg az európai lízingpiacon, ami több mint 11 százalékos éves növekedést jelent – ismertette a Leaseurope friss adatait a Magyar Lízingszövetség. A magyar piac lépést tart az európaival, hiszen a magyar lízingcégek 9 százalékkal növelték a finanszírozott összeget.

Valamennyi vidékfejlesztési pályázat megjelent március végével. A pályázatok iránt hatalmas a kereslet, a beruházások támogatására biztosított 600-700 milliárd forint összegű keretre mintegy három-négyszeres túligénylés érkezett. Már csak néhány konstrukció érhető el.

A hazai kereskedelemben egyre népszerűbb fizetési biztosítékként jelennek meg a bankgaranciák. A garancia a bank önálló kötelezettségvállalása, amelyben arra kötelezi magát, hogy megadott feltételek szerint a kedvezményezett első írásbeli felszólítására, az alapügyletre való tekintet nélkül, azonnal fizetést teljesít. A garanciák alkalmazásánál számos esetben nem adásvétel vagy szolgáltatásnyújtás áll a háttérben, hanem valamilyen kötelezettség teljesítésével kapcsolatos biztosíték, pl. fizetési kötelezettség, szerződéses kötelezettség, szállítási kötelezettség. Persze mint minden biztosítás, ez is pénzbe kerül.

Minden tekintetben eredményesen zárult március végén a rendszerváltás utáni legnagyobb vállalkozói finanszírozási kezdeményezés. A Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében csaknem 40 ezer vállalkozás jutott átlagosan70 millió forintnyi olcsó forráshoz. Az NHP kivezetésével sokat veszít a magyar vállalkozói réteg, de ezt kompenzálhatja a szintén a jegybank által bevezetett Piaci Hitelprogram.

Az Európai Beruházási Alap (EBA) és az Erste Bank megállapodást írt alá, melynek keretében az Erste Bank 40 milliárd forintot helyezhet ki magyar kis- és középvállalkozásoknak az EU kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő programjához (COSME) fűződő konstrukcióban.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a hónap végéig az összes, 2014 és 2020 közötti uniós forrásra kiírják a pályázatokat, a rendelkezésre álló 8900 milliárd forint 53 százalékát már lekötötték.

Tulajdonképpen csak az nem kap 0%-os, uniós hitelt, aki jobb is, hogy így jár - hangzott el a Portfolió Uniós források konferenciáján. Az adatok azt mutatják, a konstrukció tényleg azoknak a cégeknek segít, amelyek piaci alapon nem jutottak finanszírozáshoz.

Az alacsony kamatkörnyezet ellenére is a visszafogott hitelkereslet és a növekvő vállalati betétállomány a meghatározó a bankszektorban. Ezt a tendenciát a beruházási volumenek lassú emelkedése sem tudja megtörni, hiszen az egyre inkább a beruházási döntések szempontjává váló, vissza nem térítendő támogatások kiszorítják a hagyományos banki hitelfinanszírozást. Jelentős hitelkeresleti élénkülés elsősorban (a válság előtti évekhez hasonlóan ismét) az ingatlanfinanszírozás területén jelentkezik, valamint a 2017-ben megnyíló uniós források az önkormányzati beruházások esetében támaszthatnak új hiteligényt az év második felétől - olvasható a K&H közleményében.

Tavaly májusban véget ért a Jeremie alapok befektetési időszaka, 2016-ban mégis ők voltak a legaktívabb befektetők; a tőkebefektetések értékének 84 százalékát adták a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2016. évi jelentése szerint. A befektetések 76 százaléka az év során három szektorba, az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, az IT & elektronika, illetve a fogyasztói szolgáltatásokkal foglalkozó cégekbe áramlott.

Tizenhárom pályázat révén még mintegy 80 milliárd forint forrás válik elérhetővé március végéig a Vidékfejlesztési programban - mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Portfolio Agrárium 2017 elnevezésű konferencián.

Az Európai Unió 2020 után átalakítja pályázati rendszerét, aminek eredményeként a következő évtizedtől a vállalkozások a korábbinál jóval kevesebb vissza nem térítendő EU-s forrásokhoz juthatnak hozzá. Ez azt jelenti, hogy a pályázati forrásokra nagymértékben támaszkodó magyar kkv szektornak még ebben a költségvetési ciklusban fel kell készülnie a változásokra – olvasható Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt. honlapján.

A bankok növekvő hitelezési éhségének kézzelfogható jele a kihelyezett vállalati beruházási hitelek átlagos futamidejének megnövekedése. A hosszabb futamidő a vállalkozások számára akár 20%-kal nagyobb felvehető hitelösszeget is jelenthet a Bankmonitor.hu szerint.

Alig egy hónappal azután, hogy megnyílt a lehetőség, felfüggesztik az egyik legnépszerűbb uniós pályázatot. Annyi kérelem érkezett a kkv-k kapacitásbővítésének támogatására, hogy bár két évre tervezték, máris kifogyott a pénz.

A válság óta nem tapasztalt mértékben, 4 százalékkal bővült 2016-ban a vállalati hitelezés. A kkv-k hitelállománya 8 százalékkal, az önálló vállalkozókkal bővítve pedig 12 százalékkal nőtt. Az új háztartási hitelszerződések volumene éves átlagban 51 százalékkal emelkedett, de az állomány nem változott 2015 végéhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Hitelezési folyamatok című negyedéves kiadványából.

A magyar gazdasági kilátások kedvezőek, a hazai bankpiac pedig erős hitelezési képességével és hajlandóságával aktív részese lehet a bővülésnek – állítja a K&H. Mivel régiós viszonylatban sem a lakosság, sem pedig a vállalatok nincsenek nagymértékben eladósodva, így a hitelezésen keresztüli gazdasági élénkülés lehetősége adott.

Február végén ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank (MNB), teljesítették-e a bankok tavaly a korábban a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere (HIRS)-tendereken vállalt hitelezési aktivitás növelését – közölte a jegybank. A 17 kereskedelmi bank mintegy 200 milliárd forint értékben vállalta, hogy növeli a kis- és középvállalati szektornak (kkv) nyújtott hiteleket.

Bár a teljes körű online ügyintézést egyelőre nem lehet bevezetni, előnyére változott a hiteligénylés az utóbbi egy évben. Kevesebb dokumentumot kell bemutatni és a bankok is enyhítettek a feltételeken – írja a Vállalkozók Fóruma.

Jelentős növekedést ért el 2016-ban a magyar lízingpiac: a finanszírozott összeg 518 milliárd forintra rúgott, ami 9 százalékkal magasabb az előző évi adatnál, és meghaladja a lízingpiaci szakértők által 2016-ra becsült 5 százalékos növekedést is – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az idén folytatódhat a növekedés, elsősorban az alacsony kamatkörnyezet és a vállalkozások fokozódó eszközfinanszírozási igényei miatt.

A kormány tervei szerint idén március 31-ig minden pályázatot kiírnak, 2018. március 31-ig pedig az összes pénzt elköltenék. Aki számítana még uniós forrásra, ideje, hogy összekapja magát!

Fokozódik a verseny a magyar kereskedelemben, az érdekelt vállalkozások pedig a fejlesztések felé nyitnak: a többségi állami tulajdonban lévő Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ugyanis tavaly 121 milliárd forint értékben vállalt kezességet a kis- és nagykereskedelmi cégek által felvett hitelekhez, ami 26 százalékos növekedést jelent éves szinten. A Garantiqánál arra számítanak, hogy a következő időszakban még nagyobb lesz a kereslet a garanciakonstrukciók iránt, nem csak a kereskedelemben, hanem a többi ágazatban, például a mezőgazdaságban vagy éppen az építőiparban.

A növekedési hitelprogram három szakaszában, 2013 júniusa óta, 38 086 vállalkozás jutott kedvező finanszírozáshoz 2652 milliárd forint összegben az MNB közleménye szerint. A forinthitelek nagy része elsősorban mikrovállalkozásokhoz, a deviza alapú kölcsönök többsége középvállalkozásokhoz került.

2016 alapvetően pozitív év volt a vállalkozások többségének. A GDP több mint két százalékkal bővült, élénkült a belső fogyasztás, a finanszírozói oldalon megjelent a régóta áhított forrásbőség. A kép mégsem egyértelműen pozitív: a beruházási szint továbbra is alacsony, a munkaerőhiány pedig már ágazattól, mérettől és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül szinte minden hazai céget érint. De talán még ennél is nagyobb gond a bizalomhiány.

Muszáj átállniuk a cégeknek a pályázati helyett a piaci finanszírozásra, különben nagy gond lesz. A kkv-kat a bankhitelek felé terelheti a kötelező béremelés is.