MAKISZ: a követeléskezelők csak akkor tudnak segíteni, ha el tudják érni a bajba jutott adósokat.

500 millió forint feletti tartozások is előfordulnak.

MAKISZ: a hatékony követeléskezelés nemzetgazdasági érdek.

A növekvő infláció és a kamatemelések miatt a fizetési problémák növekedésére számít a magyar cégvezetők több, mint 70 százaléka. A hazai vállalkozók ugyanakkor sokkal erősebbnek érzik magukat, mint európai társaik és nagyobb arányban is tettek félre forrásokat, hogy fedezni tudják a várva várt növekedést, vagy éppen a nem várt problémákat – derül ki az Intrum 2022-es Európai Fizetési Jelentéséből (EPR). A felmérés szerint az európai cégek nem érzik magukat felkészültnek az infláció okozta nemfizetési kockázatok kezelésére – és ez alól a magyar vállalkozások sem kivételek.

A kkv méretű követelésvásárló cégek számára óriási terhet jelent a kormány által kivetett úgynevezett „extraprofit” adóteher a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint. Bódizs Kornél, a szervezet elnöke kifejtette: a bankadóval is terhelt követeléskezelői üzletágban már csak a hitelmoratórium után lecsökkent üzleti tevékenység miatt sem termelődhetett extraprofit.

Három évre ismét Bódizs Kornélt, az InHold Zrt. és a SIGMA FAKTORING Zrt. vezérigazgatóját választotta az elnöki feladatok ellátására a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ).

A követeléskezelőkkel plusz költség nélkül is megegyezhetnek az adósok, a végrehajtási eljárás viszont akár 30-40 százalékos többletköltséggel is jelenthet nekik. Az EU most segítené az adósságok másodlagos piacának fejlődését.

Több mint 1 százalékkal növelte a magyar GDP-t a követeléskezelési szektor, derült ki az Intrum követeléskezelő kutatásából. Az ágazat a gazdaság több szektora, köztük az export és a bankszektor jobb teljesítményéhez is hozzájárult, és a követeléskezelő cégek több mint 100 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez.

Tudja, hogyan érdemes reagálni a követeléskezelő megkeresésére, ha a legjobbat akarja kihozni a helyzetből? És azt, hogy mit ne csináljon, ha nem akar többet fizetni, mint amennyit amúgy is muszáj? Ugyan a követeléskezelő nem verőember, aki lesötétített autóval érkezik, és nem is végrehajtó, aki a plazmatévénkkel távozik, de az sem megoldás, ha nem foglalkozunk a megkeresésével, mert nem igaz, hogy úgysem tehet semmit.

A megrövidített cégek vezetőinek többsége látja, de nem ismeri fel időben a jeleket, hogy valami nincs rendben egy partner körül. Pedig könnyen megspórolhatnák maguknak a veszteséget.

Az adósok jogaik megóvása érdekében gyakran fordulnak ügyvédhez, amikor valamilyen követeléskezelő cég levelét kézhez kapják. Az ügyvéd meghatalmazást küld a behajtó cégnek. És itt jön a képbe a behajtó cég finoman szólva megkérdőjelezhető gyakorlata. Miért?

A pénzkövetelések behajtása során az adósok gyakran találkozhatnak a fizetési meghagyással. Nem véletlen ez, hiszen ma már 3 millió forint alatt a legtöbb esetben kötelező fizetési meghagyás útján behajtani a tartozást. De nem csak ezért olyan gyakori. Mire figyeljünk, ha fizetési meghagyást hoz a postás?

A vállalatok 46%-a az automatizációt és a digitalizációt tartja a legnagyobb kihívásnak, amivel a kintlévőség-kezelési szakma szembesül az elkövetkezendő években – az EOS Csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint.

Százszázalékos adósságmegtérítést ígér beszállítóinak és hitelezőinek a nemrégiben csődvédelmet kért Ikarus Egyedi Kft. A cég javaslata szerint, ha megegyezik hitelezőivel, akkor folytatni tudja a termelést, s ez alapján 7 év alatt minden tartozását kiegyenlíti.

Az MNB 7,5 millió forint bírságot szabott ki az Ingatlan Hasznosító és Befektető Ingatlanbankár Kft.-re engedély nélküli követelésvásárlási tevékenység miatt, s megtiltotta a jogosulatlan tevékenység folytatását. A jegybank az elmúlt két évben számos büntetőfeljelentést tett, és félmilliárd forintnyi bírságot szabott ki a jogosulatlan követelésvásárlások visszaszorítása érdekében.

Az adósságok alig több mint fél százaléka érkezik készpénzben, a postai csekkes befizetések aránya pedig 2017-ben 60%-ról 55%-ra mérséklődött. Budapesten, Zala és Csongrád megyében viszont már 50%-nál nagyobb a banki átutalások aránya – derült ki az EOS Csoport kutatásából.

A követelések végrehajtásához való jog azt a jogosultságot jelenti, hogy egy követelés teljesítése bírósági végrehajtás útján kikényszeríthető. Így például végrehajtható a jogerős bírósági ítélet vagy a közjegyző által kibocsátott és jogerőssé vált fizetési meghagyás. Az időmúlás azonban a már végrehajtható tartozások esetén is a végrehajthatóság elévülését eredményezheti. Hogyan történik a végrehajtási jog elévülése? Mi a teendő, ha a végrehajtási jog elévült?

Nem ritka, hogy két szerződésben álló vagy szerződéses kapcsolatban nem lévő félnek egymással szemben kölcsönösen követelései állnak fenn. Ebben az esetben meghatározott feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a kölcsönös követeléseiket egymással szemben beszámítsák. Milyen esetekben van lehetőség a követelések beszámítására? Mely követeléseket lehet egymással szemben beszámítani?

Lejárt számlák, tartozásokat felhalmozó, csődbement és fizetésképtelenné váló – vagy magukról ezt állító – üzleti partnerek, kifizetetlen áruk, szolgáltatások és beruházások. Sok vállalatvezető találkozik ilyen és ehhez hasonló problémákkal működése során, de csak kevesen vannak tisztában azzal, milyen jogi lehetőségek merülhetnek föl ezekben az esetekben, és mennyire fontos, hogy ezeket még kellő időben igénybe vegyük. Az ország egyik legnagyobb, kifejezetten vállalati ügyekre szakosodott ügyvédi irodája, a Faludi Wolf Theiss az elmúlt napokban rendezett mini-konferenciáján tekintette át azon jogi eszközöket és eljárási formákat, melyeket céges jogviták esetében érdemes alkalmazni.

A korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is banki tartozásaikat törlesztették legnagyobb számban a magyarok – derült ki az EOS Csoport kutatásából. A telekom cégeknek és a közüzemi szolgáltatóknak kevesebben fizettek.

Sokszor előforduló panasz, hogy a követelések behajtásával foglalkozó cégek az érintett hozzájárulása nélkül kezelik az adós személyes adatait, és használják fel a behajtás során. Előfordul, hogy a behajtó az adós jövedelmi-vagyoni helyzetére, egészségi állapotára vagy az adós környezetében élő személyek adataihoz jut hozzá. Kezelhet-e személyes adatokat a követeléskezelő, és ha igen, akkor milyen adatokat? Szakértőnk segít!

Tavaly a számlák kétharmadát fizették pontosan a vállalkozások, ám ez az eredmény néhány százalékponttal elmarad a 2015-östől, derült ki a Bisnode Magyarország Kft. Fizetési Tapasztalat programjából. Nemcsak az átlagos számlafizetési határidő hanem az átlagos késedelem is növekedett, így egyes szektorok cégeinél a 40 nap feletti késések is előfordulnak.

Jelentősen nőtt a fizetési meghagyások száma 2016-ban, de főként cégek élnek ezzel az eszközzel. Még mindig kevés magánszemély kezdeményezi az eljárást, pedig számukra is van lehetőség.

A kisvállalkozások jelentős része számára a cash-flow megfelelő menedzselése a siker és a bukás közötti különbséget jelentheti. Ahhoz, hogy alap szinten rendben legyenek a dolgok, nem kell sok – inkább csak egy kis odafigyelés.

Húszéves hiányt pótol a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) nemrégiben hatályba lépett etikai kódexe, amely tartalmazza többek között a tisztességes eljárás, a megértő, semleges, udvarias magatartás, a megvesztegethetetlenség és a politikai megnyilvánulásoktól való tartózkodás követelményét.

Gyakran tapasztalható, hogy ha valakinek olyan céggel vagy magánszeméllyel szemben van követelése, aki külföldi illetőségű, akkor meg sem próbálja érvényesíteni e követelését, azt gondolva, hogy az adós külföldön nem érhető utol. Ez azonban sok esetben nincs így. Az Európai Unión belül egyszerűsítésre került a határon átnyúló követelések érvényesítése és végrehajtása is. Hogyan működik az európai fizetési meghagyás? Végrehajtható-e külföldön a követelés? Szakértőnk összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat!

Leginkább a banki tartozásaikat törlesztették tavaly a magyarok, derült ki egy friss felmérésből. Az új kommunikációs formák, mint az email, egyszerűsítik a kapcsolattartást is a követeléskezelésben, de az idősebbek még mindig a postai megkeresést preferálják.

Kelet-Európában a magyar vállalatok a leginkább hajlandók arra, hogy halasztott fizetéssel értékesítsék termékeiket – áll az Atradius hitelbiztosító elemzésében –, és pontosabban is fizetnek, mint a környező országokban tevékenykedő cégek.

Több ezer magyarországi hitelkövetelést vettek meg külföldi cégek, egy részüknél vélhetően alapvetően az azok fedezetét adó ingatlanok megszerzéséért. Cél lehetett az adósok panasztételi lehetőségének akadályozása is.

A követelések behajtásának mindenki által ismert megoldása a bírósági út igénybevétele, amelyet végrehajtási eljárás követ, amennyiben az adós önként nem fizeti meg a tartozását. Létezhetnek olyan tartozások, amelyek fennállnak ugyan, de bírósági utat nem lehet igénybe venni a kikényszerítésükre. Melyek ezek a követelések?

A vállalkozások árbevételének átlagosan több mint 23 százaléka kintlevőség, tehát olyan kiszámlázott tétel, ami adott pillanatban nincs kifizetve. Mivel a cégek nyeresége árbevételüknek csupán átlagosan 2 százaléka, így nem lehet kérdés, hogy a kintlévőségek kezelése elsődleges kérdés.

Gyakori, hogy egy-egy követelést követeléskezelő vállalkozásnak adott megbízással próbálnak behajtani. Előfordul azonban, hogy a követeléskezelő cég túllő a célon, és nem jogszerű eszközökkel kívánja behajtani a követelést. Mit tehet meg a behajtó?

Van, amiben második helyen vagyunk Németország mögött európai viszonylatban: a legerősebb gazdaság után nálunk állítják ki a legtöbb számlát külföld felé.

Gyakran előforduló jelenség, hogy az egyébként jómódúnak tűnő adós hirtelen vagyontalannak bizonyul, amikor tartozásának behajtására kerülne sor, ezért a vele szemben fennálló követelést nem lehet végrehajtani. Mit a teendő olyan esetben, ha a követelésünk fedezetéül szolgáló vagyont az adós időközben másra ruházza, mielőtt a végrehajtás során értékesíteni lehetne? Jogi szakértőnk válaszol.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok szigorításával a cégeknek arra is figyelniük kell, hogy szerződéseikben lehetőséget teremtsenek rá, hogy később szükség esetén jogszerűen adhassák át az ügyfelek adatait követeléskezelő cégnek. Laczkó Hajnalkával az INTRUM JUSTITIA Zrt. B2B kereskedelmi üzletágvezetőjével beszélgettünk erről.

A vállalkozások legnagyobb gondjai között élen áll a késve fizetés vagy a leírási veszteségként elkönyvelt, elmaradt számlakiegyenlítés. Beruházások maradnak el, vagy dolgozók veszítik el a munkahelyüket emiatt. Pedig vannak praktikák, amelyekkel elkerülhető, hogy a csőd szélére sodródjunk egy-egy fizetési gondokkal küzdő vevő miatt.

Nem szűnik meg a behajthatatlan adótartozás, az adóhatóság ugyanis újra megkísérli behajtani a korábban sikertelenül követelt tartozást, s több példa szerint a hátralék gyakran megtérül - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Gyakran előforduló jelenség, hogy az egyébként jómódúnak tűnő adós hirtelen vagyontalannak bizonyul, amikor tartozásának behajtására kerülne sor, ezért a vele szemben fennálló követelést nem lehet végrehajtani. Mi a teendő olyan esetben, ha a követelésünk fedezetéül szolgáló vagyont az adós időközben másra ruházza, mielőtt a végrehajtás során értékesíteni lehetne?

A magyarországi ügyfelek rövidebb határidőkkel és pontosabban fizetik számláikat, mint egy évvel korábban – derült ki az EOS Csoport idei, fizetési szokásokat vizsgáló kutatásából, de a számlák ötödét még mindig késve egyenlítik ki.

Lényegi pontokon módosította a kifizetetlen követelések elévülésére vonatkozó szabályokat is a tavaly hatályba lépett új Ptk. – hívja fel a vállalkozások figyelmét a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás. A szakértők rámutatnak: szemben a korábbiakkal, már sem a követelésre emlékeztető írásos felszólítással, sem a tartozás engedményezésével nem lehet meghosszabbítani az elévülési időt.

Milliós bírságokat kapott több követeléskezelő társaság a banktitokra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt az MNB témavizsgálata nyomán. A jegybank felszólította az érintett piaci szereplőket fogyasztóvédelmi szempontból aggályos gyakorlatuk kiigazítására.

Gyakran tapasztalható, hogy a telefonszolgáltatók vagy más szolgáltatók olyan tartozásokkal kapcsolatban küldenek felszólító levelet az ügyfeleiknek, amelyek már elévültek. Olyan is előfordul, hogy e szolgáltatók az elévült követelés behajtására fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeznek az ügyféllel szemben. Megtehetik-e ezt, és mi a teendő ilyen esetben? Jogi szakértőnk segít!

A követeléskezelés a legkevésbé sem az adósságbehajtás eufemisztikus szinonimája. Szakértőink szerint mind az adóst, mind a hitelezőt egyaránt számos kellemetlenségtől és költségtől kímélhet meg ez a szolgáltatás.

Hiba lenne a rémhírekben felbukkanó, üzletietlen, követelőző hangnemben kommunikáló és hatósági szerepkörben tetszelgő önjelölt egyszemélyes Kft-k mögé bújó emberek miatt elfeledkezni arról, mennyire fontos szerepe is van követelések szakszerű kezelésének egy működő piacgazdaságban.

A legtöbb ember azt hiszi, ha követeléskezelőtől kap levelet, nagy baj van. Pedig nem akkora. Ők nem hatóság, csak erőszakosak és hivatalos stílusban leveleznek. Lássuk, mit tehetnek és mit kéne tenniük!

A végrehajtás segítségével optimális esetben akár három hét alatt a pénzéhez juthat a vállalkozás. Érdemes hát szükség esetén élni ezzel az eszközzel. De hogyan?

Ha a vevő nem fizet határidőre, akkor kötelező a késedelmi kamat felszámolása, és minimum 40 eurónak megfelelő forintot is fel lehet számolni behajtási költségátalányként. Az átalány már egy nap késésnél is jár, s független a tartozás összegétől is.

A dohányipari szereplőknél az átlagnál alacsonyabb, 250-300 ezer forintot tesz ki a behajtási ügyek átlagértéke. Jellemzően a tartozások 20 százaléka marad rendezetlenül, ezek pedig szinte kivétel nélkül követelésbiztosítás nélküli esetek.