Csaknem nyolcszáz madarunkat ért áramütésről érkezett bejelentés egy év alatt. Gólyák, sasok, kerecsensólymok, rétisasok, baglyok is voltak az áldozatok között. A valóságban több százezerre tehető az így elhulló madarak száma, a kár több milliárd forintra tehető.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) évről évre érkeznek tavaszi bejelentések olyan madarakról, amik épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. Közös érdekünk tehát a helyzet kezelése.

Magyar és német kutatók kimutatták, hogy a gólyák vonulásuk alatt két jellegzetes „személyiségtípusba” sorolhatók: a vezetők feltérképezik a légáramlatokat, míg a követők inkább a nyomukba szegődnek. Az pedig, hogy egy gólya melyik stratégiát választja, egyúttal jól jelzi vonulási útjának végállomását is. Nagy Máté és kutatótársainak eredménye a Science legfrissebb számában jelent meg

A havas, téli hetek beköszöntével elérkezik a madáretetés szezonja. Különösen a kis testű énekesmadaraknak életmentő is lehet az emberektől kapott táplálék. Fontos, hogy aki etetésre adja a fejét, az felelősséggel, egész télen keresztül folytassa is.

Magyar madarászok indulnak 2 hetes expedícióra azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a Natura 2000-es területek jelölőfajaként is számon tartott fülemülesitke után kutatva. A tavalyi felmérések alapján Albánia fontos vonuló- és telelőterülete a sitkének. Mivel a balkáni költőállomány a 80-as évekre felmorzsolódott, természetvédelmi vonatkozású akcióba kezdett az albán madártani egyesület, az Albanian Ornithological Society (AOS) és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület (KME). 2017 tavaszán az együttműködés eredményeképp az élőhelyek kerültek térképre, most pedig a helyszínek jelentőségét mérik fel.