Már minden második magyar vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben.

Országos kutatásban vizsgálták a magyarok egészségügyi célú megtakarítási szokásait.

Az áremelés a magánorvosi szolgáltatásokat sem kímélte.

Nagyobb biztonságra hajtanak az egészségpénztári tagok.

A magánegészségügyet választó magyarok sokkal többet várnak a szolgáltatóktól.

Rugalmasság, megbízhatóság, kevesebb várakozás – főleg e három okból választják az emberek a magánegészségügyet az állami ellátás helyett a Dokio egészségplatform felmérése szerint. Több egészségügyi területen – például ortopédia, bőrgyógyászat és szemészet – a privát orvosi ellátás egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

A magyarok közel kétharmada vesz igénybe magánegészségügyi szolgáltatást – derül ki az EY 1000 fő bevonásával készült reprezentatív kutatásából. Idehaza a kórházi ellátás miatt jobban aggódnak az emberek, mint például egy otthonukat érő káreset bekövetkezésétől, egyelőre mégis jóval elterjedtebb a lakás-, mint a magánorvosi biztosítás.

A bennfentesek régóta azt suttogják, Magyarországon a magánegészségügybe érdemes befektetni.

A kormánynak vissza kellene fognia a magánszféra növekedését – mondja a Magyar Orvosi Kamara új elnöke. Kincses Gyulával beszélgettünk hálapénzről, a magán- és a közösségi ellátás egyensúlyáról és arról, hogy mikor jön el az a pont, amikor a hazai egészségügy rendbetételét nem odázhatja el a politika.

2016-ban a budapestiek 60 százaléka vett igénybe magánorvosi ellátást, szemben a 2014-es 49 százalékos aránnyal – mondta Vereckei Péter, a Pfizer magyarországi ügyvezető igazgatója, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke egy tavalyi konferencián.

Magyarországon a teljes egészségügyi kiadás a GDP 6,6 százalékára rúgott 2018-ban az OECD-statisztika szerint. Ez huszonkét éve nem látott mélypont. Az OECD-adatokból az is kiderült, hogy az egészségügyi kiadásokon belül a közvetlen lakossági kifizetések aránya megközelíti a 30 százalékot.

A vállalkozások – mérettől függetlenül – keresik a lehetőségét, hogy egészségesen tartsák a munkavállalóikat. A szándékot fel lehet öltöztetni a felelős foglalkoztató köntösébe, de a mérleg serpenyőjében legalább ennyit nyom az igény, hogy csökkenjen a betegállományban töltött napok száma.

Már a standokon a Piac & Profit legfrissebb száma! A magánegészségügyi ellátás arányának eltolódásáról Kincses Gyulával beszélgettünk. Címlapinterjúnk az Erste Bank vezérigazgatójával készült, írtunk a kiber biztonságról, de olvashat a Nemzetközi Beruházási Bankról is a magazinban. 

Több kutatás kimutatta a közelmúltban, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban fordul az magán-egészségügyi szolgáltatók felé. Az OPTEN céginformációs szolgáltató megvizsgálta, hogy ez mennyire látható az ilyen profilú vállalkozások gazdasági és cégadataiban.

Tényleg akkora üzlet a fogászat? Megfér egymással a magánpraxis és az egyetemi oktató munka? Ezekről a kérdésekről és az önálló vállalkozás hátteréről beszélgettünk dr. Molnár Bálint parodontológus szakorvossal.

Az elmúlt években a hazai magán-egészségügyi kiadások ütemesen nőttek, tavaly elérték az ezermilliárd forintot, és 2021-ig évi négy-öt százalékos további növekedést jósolnak a szakértők. Összeállításunkban vetettünk egy pillantást néhány ország jól vagy rosszul működő gyakorlatára, amelyek akár követendő példaként is szolgálhatnak a hazai egészségügy átalakításához.

Hiába a jó termék, ami után kapkod a piac, a sorra nyert díjak és minősítések, a megfelelő szakmai háttér, ha csak egyetlen hibát vét egy cég, akár a létezése is veszélybe kerülhet. Azonban a csapdából is van kiút. Erről beszélgettünk Nagy Antallal, a Dispormedicor Zrt. elnök-vezérigazgatójával, aki nagy reményeket fűz a vállalat által gyártott biztonsági tű sikeréhez.

A magánellátásra járók gyakorlatilag kétszer fizetnek az orvosi ellátásért – a tb-t nekik is fizetniük kell –, mégis egyre nagyobb részben lép az állami ellátás helyébe a fizetős magánegészségügy. A jelenlegi rendszer átalakítása elkerülhetetlen, mert az orvoshiány miatt kórházak, osztályok léte forog kockán.

2017-ben a magyarok több mint 60 százaléka fordult magán-egészségügyi szolgáltatóhoz, vagyis ez már nem egy szűk réteg privilégiuma. Leitner Györgyöt, az Affidea Diagnosztika Kft. ügyvezető igazgatóját és a Primus Egyesület ügyvezetőjét kérdeztük a hazai magánegészségügyi szektor helyzetéről.

Kispesten, családi házak közé simulva bújik meg a Yamamoto Intézet, ahol a diagnosztikai és gyógyító módszerekben ötvöződnek a hagyományos és a természetes gyógymódok és gyógyszerek. Az intézet alapító főorvosával, dr. Hegyi Gabriellával beszélgettünk a komplementer medicina helyzetéről, a hazai egészségügy problémáiról és arról, hogy hogyan lett háziorvosból vállalkozó.

Független iparági minőségbiztosítási rendszert hozott létre a magánegészségügyi szolgáltatóknak a PRIMUS Egyesület. Négy tanúsító vállalat konzorciuma és egy próbavásárlási specialista biztosítja az audit szakmaiságát és függetlenségét.

 

Egy felmérés szerint évente 54 milliárd forintról nem kap számlát a lakosság a magánegészségügyi ellátása után Budapest és Pest megyében, ez az összeg a becslések szerint országosan meghaladhatja a 100 milliárd forintot is.

A technológia fejlődésének köszönhetően több információval rendelkezünk a saját állapotunkról, ez pedig egészen új orvos–beteg kapcsolathoz vezet: partnerré válhatunk. De mit jelent ez az üzletnek?

Az egészség drága, az egészségbiztosítás pedig csak a gazdagok kiváltsága? Az emberek többsége még manapság is azt hiszi, hogy a nyugati színvonalú ellátást kínáló egészségbiztosítás a felső 10 ezer kiváltsága, de az állami ellátást kerülik, ha lehet.

Az orvosok és a betegek után már a magánápolók is külföldi munkában gondolkodnak. Hiába lehet kimondottan jól keresni a szakmában, így is hatalmas munkaerőhiánnyal küzd az otthoni gondozásra specializálódott piaci szegmens. Ahogy öregszik a magyar társadalom, és tovább növekszik az otthoni ápolás költsége, egyre elterjedtebb a láthatatlan munkában végzett családon belüli gondozás – derül ki a CIG Pannónia kimutatásából.

Az összes hazai egészségügyi ráfordításon belül fokozatosan csökken a közfinanszírozás súlya, és belép helyére a magánköltés. Ezzel párhuzamosan bővül a magán-egészségügyi szolgáltatást nyújtók száma és a számlásan kínált szolgáltatások köre. Egészségügyi reform nélkül azonban a fejlődés lassú.

A magán-egészségbiztosítások aránya és az önkéntes egészségpénztárakba érkező egyéni tagdíjak mértéke is azt mutatja, jobbára csak akkor nyúlunk a zsebünkbe, ha már nagyon fáj.

Már rég nem Magyarországon kezelteti magát a hazai elit. A döntéshozóknak tehát mindegy, hogy itthon mi történik – mondják az egészségügyi szakma általam kérdezett képviselői. Orvosok, ápolók hiába próbálnak hivatásuknak megfelelően teljesíteni nap mint nap. Lehetetlen! A sor végén mi, betegek vagyunk, ők meg – és mi is – lassan, de biztosan elfogynak.