Hazatért az IMF Magyarországon tárgyaló csoportja. A valutaalap szakemberei a szokásos éves országjelentés előkészítését és a 2008-as hitelprogram utólagos ellenőrzését végezték most el. A szervezet tavaly februári országjelentése kiverte a biztosítékot a nemzetgazdasági miniszternél, aki akkor felszólította az IMF-et, hogy gyakoroljon önkritikát korábbi tévedései miatt. A valutaalap valóban tévedett tavaly, de jóval kisebbet, mint a mindig optimista tárcavezető: a tényszámok jóval rosszabbak lettek, mint az akkori prognózis.

Nagyfokú bizonytalanság tapasztalható a vállalkozások körében, mivel az elmúlt egy évben folyamatos ingadozás jellemzi a K&H kkv bizalmi indexet. Az előző negyedéves hangulatjavulás után most ismét romlottak a várakozások, így jelenleg -35 ponton áll az index.

A pénztárgépek átállításának részleteiről szóló szakmai egyeztetésre várja az érintett vállalatokat az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) január közepén.

A Policy Agenda 2012. szeptemberi elemzésében már bemutatta, hogy a rendszer pazarló, és a tervekhez képest jóval kevesen vesznek részt benne. A mostani elemzésükben azt vizsgálták meg, hogy kb. mennyi embert és hogyan érinthetett a program a tavalyi évben, és ez alapján mi várható idén.

Az új típusú pénztárgépek bevezetésének ütemezése a realitáshoz igazodva, a műszaki, technikai feltételeknek teljes mértékben megfelelve kerül megállapításra. Nem zárható ki, hogy – részben a beérkezett észrevételekben megfogalmazott érvek figyelembevétele alapján – a 2013. április 1-jei céldátum módosításra kerül a jogszabály véglegesítése során.

Szám szerint a harmadik Matolcsy-csomagot jelentette be a kormány novemberben, de az őszi hónap amúgy is az adóváltozásoktól és a földtörvény betonba foglalásától volt hangos. Az Egyesült Államokban Barack Obama nyerte meg az elnökválasztási csatát, a harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcson pedig szakemberek arra figyelmeztettek, hogy eljött az idő a cselekvésre.

Brutális csomagokkal állított be a kormány októberben, amikor már kezdték pedzegetni, hogy 2012-ben már semmi sem lesz az IMF-megállapodásból. A Facebook a történelem első közösségi portáljaként átlépte az egymilliárd felhasználót, a hónap végén pedig még az órákat is vissza kellett állítanunk, így hivatalosan is kezdetét vette az ősz.

A magyar gazdaság 2012-ben recessziós pályán haladt, 2013-ban magas infláció és munkanélküliség, valamint lassú növekedés, vagy akár recesszió várható. A 2013-ra idén szeptemberben várt 0,8%-os növekedést a GKI stagnálásra módosítja, mindenekelőtt a növekedés-ellenes, a befektetői bizalmat tovább erodáló gazdaságpolitika miatt.

Fölöslegesen dolgoztatta a honatyákat a parlament nyári rendkívüli ülésszakán a kormány. A 2013. évi költségvetés akkor elfogadott főszámaiból – miként azt az ellenzék és szakemberek is megjósolták – év végére nem sok maradt. A kabinet csütörtökön benyújtotta a parlamentnek zárószavazás előtti módosító javaslatát, amellyel átvezeti a jövő évi büdzsén a megváltozott makrogazdasági kilátások hatásait, valamint a három Matolcsy-csomagot. A végeredmény nem sok jóval biztat: az eredeti tervekhez képest a hiány nagyobb, a növekedés csökken, az infláció nő, a beruházás és a lakossági fogyasztás stagnálás helyett visszaesik, az export és az import növekedése mérsékeltebb, a munkanélküliségi ráta pedig nő. A tervek szerint az országgyűlés december 10-én, hétfőn szavaz a költségvetésről.

Amiben a magyar kormány, valamint a hazai és külföldi elemzők biztos, hogy egyetértenek: több mint egy év elteltével sem tudni azt, lesz-e hitelmegállapodása Magyarországnak az IMF-fel és az EU-val. Varga Mihály főtárgyaló szerint akár eredménynek is tekinthető, ha nem lesz megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egyenesen arról beszélt szokásos pénteki rádióinterjújában – kiemelve a lakosság állampapír-vásárlási hajlandóságát –, hogy az országnak nincs szüksége pénzre, mert finanszírozható. Varga szerint a befektetőknek elég garancia kell legyen „a magyar állam, amely több mint ezer éve működik”.

Ma még 500 millió forintig 10 százalék, afölött pedig 19 százalék a társasági adó kulcsa. Ez három év múlva egykulcsos lenne, de a mértékéről még biztosan nem döntenek egyelőre. Jelenleg az ír mellett a magyar társasági adó a legalacsonyabb Európában. A pontos mértékről 2014 előtt várhatóan nem születik végleges döntés.

A KISOSZ álláspontja szerint a kereskedelmi és vendéglátó szakmára nézve rendkívül méltánytalan, hogy az on-line hatósági adatszolgáltatás a gazdasági élet területéről csak rájuk terjedjen ki.

A bankadó fenntartásáról, a tranzakciós illeték növeléséről, valamint a nyugdíjjárulék-plafon eltörléséről is döntött az Országgyűlés hétfőn, amikor a jövő évi adóváltoztatásokkal együtt elfogadta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmúlt hetekben bejelentett több költségvetési kiigazító intézkedését.

Az Országgyűlés ma szavazhat a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett megszorító csomaghoz kapcsolódó jogszabályokról. A zárószavazás előtti vasárnap még módosító javaslatokat nyújtott be a kormány az Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz.

Az Országgyűlés akár már a következő ülésén dönthet a jövő évi adóváltozásokról, amelyektől 764 milliárd forintos plusz bevételt remél a kormány. Többek között változik az iparűzési adó, a cafeteria adó, az ígéretekkel ellentétben azonban nem csökken a bankadó. Végül félő, hogy mindent a fogyasztó fizet meg.

A miniszterelnök szerint sikerült a magyar gazdaság pénzügyi konszolidációja, az új magyar gazdasági modell működőképes. Orbán Viktor ezt az Európai Bizottság szerdai országjelentésében foglaltakra és a Daimlerrel pénteken kötött stratégiai partnerségi megállapodásra alapozva jelentette ki a Távirati Irodának adott interjúban.

A kormány döntése alapján a Számvevőszéki és költségvetési bizottság benyújtotta az egyes adótörvények és azzal összefüggő más törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódó indítványokat. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az előterjesztésekről.

Költségvetési bizottsági módosító indítványként több az államháztartási egyenleget javító, a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett intézkedésre vonatkozó javaslat kerül az Országgyűlés elé – hívta fel a figyelmet a Piac&Profit szakértője Puskelyné Király Ágnes.

A jelek szerint beadta a derekát a kormány: 27 százalék helyett "csak" 14 százalék lesz a cafeteria adója, valamint a Magyar nemzeti Bank is kikerül a tranzakciós illeték megfizetése alól.

Hosszú idő után újra korreláltak a piacok, ami nem jó jel. Kérdés, hogy ez folytatódik-e. Egyelőre egy napról van szó, s még nem romlott el véglegesen semmi. Mindenesetre érdekes jelenséget láthatunk mindenféle magyarázatokkal.

Az államadósság elleni harc hoz ugyan némi eredményt, a deficit elleni küzdelem viszont legalábbis kétséges az Európai Bizottság szerdán közzétett országjelentése alapján. E szerint ugyan idén és jövőre is három százalék alatt marad a hiány, ám mértéke nő, ráadásul 2014-re már fél százalékkal meg is haladja a küszöbértéket. Ami viszont a gazdasági növekedést illeti, az bizony áldozatul esett a többfrontos harcban. Matolcsy György szerint az EB megállapításait nem helytálló tételekre alapozza. A túlzottdeficit-eljárásról később születik döntés, és azt sem tudni még, lesz-e újabb megszorító csomag.

Egy módosító javaslat szerint a vállalatok ezen túl az iparűzési adónak csak a 80 százalékát igényelhetik, ami súlyosan fogja érinteni a nagyobb cégeket. A nagykereskedelmi társaságok most már megtehetik, hogy külföldön adózzanak, így valószínű élni is fognak a lehetőséggel.

Most már befektetőbarát gazdasági környezet megteremtéséről beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki gazdasági fordulatot remél az elkövetkező évektől, mivel szerinte a bejelentett intézkedésekkel rendbe jön az államháztartás. Azonban Kovács Árpád szerint csak a csomag bevételeinek csak kétharmadával érdemes számolni, szakemberek szerint pedig az intézkedéscsokor rosszabb hatású, mint a Bokros-csomag volt.

A kormány legújabb „hetes” csomagjából a számlaellenőrzés kiterjesztése előremutató, gazdaságfehérítő hatású lépés, a bankadó fenntartása és a tranzakciós illeték duplájára emelése azonban éppen a remélt gazdasági növekedés elől szívja el a levegőt az RSM DTM értékelése szerint.

Ha a kormányzat szerdán bejelentett terve, hogy a cafeteria után fizetendő Eho 27 százalékra nő, megvalósul, félő, hogy az eddig cafeteriában adott pénzek a jövőben feketén, vagy sehogy nem kerülnek a dolgozókhoz. Az adóhatóság bevétele mindkét esetben csökken.