Országok szerint nagyon változó, hogy mennyi vagyon szükséges a felső 1 százalékhoz való csatlakozáshoz.

Ennyivel bővült a milliomosok klubja 2023-ban.

A milliomosok országválasztása mögött többnyire egy racionális üzleti döntés is található.

Több meló, olvasás, több testedzés, kevesebb lógás a közösségi médián és alvás. Amerikai milliomosok életviteléből próbálták kicsipegetni, milyen szokások segítenek hozzá a meggazdagodáshoz. A milliomosok máshogy élnek, mint a többség.

Thomas Corley több száz milliomost interjúvolt meg Amerikában Gazdag szokások című könyve számára. Kilenc olyan közös szokást talált náluk, amelyek megágyaztak a sikernek. Az ugyanis nem hullik senkinek az ölébe váratlanul.

A média szereti felkapni azokat az eseteket, amikor valakinek annyira bejött egy üzleti ötlete, vállalkozása, hogy villámgyorsan milliomos lett. Lehetőleg dollárban számolva. De a többség alapos és kitartó munkával alapozta meg a vagyonát.

2016-ban 16,5 millióra emelkedett a (dollár) milliomosok száma a világban, míg teljes vagyonuk 8,2 százalékkal, 63 500 milliárd dollárra nőtt. Napjaink legtöbb milliomosa az Egyesült Államokban él (4,8 millió), utánuk Japán gazdagjai következnek (2,89 millió). Németországnak 1,28 millió, Kínának 1,13 millió milliomosa van.

Mi a vagyonos ember ellentéte? Az, akit szokásai akadályoznak abban, hogy változtasson a helyzetén. A rossz beidegződések naponta vetik vissza az embert az anyagi függetlenség felé vezető úton – véli Thomas C. Corley, aki öt éven át tanulmányozta a gazdagok életútját és vállalkozásaik történetét.

Idén mintha kevesebbet szerepelt volna a szalagcímekben a davosi Világgazdasági Fórum. Vagy túl sokan vetették vigyázó szemüket Washingtonra, ahol Trump éppen a fórum utolsó napján átvette a hatalmat? Netán eljárt az idő felette? Mindhárom igaz. Sajnos az utóbbit is egyre többen vallják. A populizmus térnyerése a világpolitikában erős pofon a davosi elitnek.

Még a dollármilliárdosok is élhetnek úgy, mint a középosztály. Nem mindenben, hiszen ingatlanjaik nyilván azon a bizonyos kacsa lábon forognak, de költési szokásaikban némelyikük meglepően fukar.

Egy amerikai milliomos úgy tartja, akinek telik kávéra, annak takarékosságra is. De arra is van példa, hogy valaki saját bevallása szerint is túlzásba vitte a spórolást.

Sokan azt gondolnánk, amint meggazdagszik valaki, soha többé nem akar dolgozni. Valójában viszont a többség akkor sem tud visszavonulni, ha nem a megélhetésért kell mindennap felkelnie. Aki megtehetné, hogy nem csinál semmit, előbb-utóbb az is újra dolgozni vágyik.

Csak mázlijuk volt, jó helyen voltak, jó helyen, netán a tehetségük és a kitartásuk is hozzásegítette őket, hogy sikersztorikká váljanak. Vagy még ennél is többről volna szó? Akik gazdagok, úgy vélik, másmilyen a pénzhez való hozzáállásuk, mint a többségé. Nem miután megszerezték, hanem mielőtt szert tettek volna rá. Belenéztünk a gazdagok fejébe.