Munka törvénykönyve cikkek
Pintér Sándornak főhet a feje a tanárok kirúgása miatt, nőtt a munkáltatók bizonyítási kötelezettsége
Az a gyanús, ami nem gyanús – jobban kell figyelniük a munkáltatóknak.
Még idén lépnie kell a munkáltatóknak
A parlament múlt héten elfogadta a munka törvénykönyve módosítását.
Az új Munka törvénykönyv kőkemény lesz
A MASZSZ tiltakozik a tervezet miatt.
Sokan örülhetnek: változnak a szabadságok
A Technológiai és Ipari Minisztérium benyújtotta a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek.
Újabb csavar a munka törvénykönyvében: tilos lesz a munkahelyi Facebookozás
A GDPR, az uniós adatvédelmi rend miatt változik a munkahelyi számítógépek használatának szabályozása is. Egy friss törvényjavaslat alapján a munka törvénykönyve módosul majd, és tilos lesz a munkáltatótól a munkavégzésre adott számítógép magáncélú használata.
Ha jön az ellenőr: nyugdíjas foglalkoztatott jogviszonyának igazolása
Jelentős változások a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatban: 2019. január 1-től a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó nyugdíjasok nem biztosítottak – hívta fel a figyelmet szakértő partnerünk.
Rabszolga, vagy túlóratörvény? Az adatvezérelt igazság nyomában
Mivel az elmúlt hónapokban a közbeszédet leginkább uraló téma a Munka Törvénykönyvének módosítása volt, a Piac & Profit kérésére a SentiOne social listening ügynökség megvizsgálta, hogyan követte az eseményeket a magyar nyilvánosság a közösségi oldalakon. Meglepő eredményekre jutottunk.
Lehet áthozni szabadságot 2019-re?
A munkaáltatók és a munkavállalók sokszor csak az új év kezdetén szembesülnek azzal, hogy az előző évre járó szabadságot nem használták fel teljes egészében. Ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy átvihető-e és milyen mértékben a tárgyévben ki nem adott szabadság a következő évre?
Három dolog, amiért a rabszolgatörvény súlyos hiba
Másfél hónapja a csapból sem folyik más, mint a rabszolgatörvénynek nevezett Munka Törvénykönyve módosítás, illetve az ezzel kapcsolatos parttalan vita. Közben mind kormányzati, mind ellenzéki oldalról elhangzanak olyan érvek, amelyeknek már egy cseppnyi józanésszel végiggondolva sincs semmi értelme. Ezért most én is beállok a sorba, és mondok három érvet a módosítás ellen.
Amit tudni akartál a sztrájkról, de nem merted megkérdezni
A sztrájk már régóta létező eszköz a munkavállalók érdekeinek elősegítésére. Napjainkban is többször hallhattunk munkabeszüntetésekről több európai államban is, de itthon is egyre gyakrabban merül fel a sztrájk lehetősége. Hogyan lehet jogszerűen sztrájkolni? Ki teheti, és ki nem? Megakadályozhatja-e a munkáltató a sztrájkot? Ezekre a kérdésekre adunk választ Kocsis Ildikó ügyvéd segítségével.
Lesz-e, lehet-e általános sztrájk?
A Munka Törvénykönyvének módosításával ettől az évtől kezdve éves 400 óra túlórakeretre, és akár hároméves elszámolási időszak bevezetésére is lehetősége van a munkáltatónak. A törvény elutasítottsága hatalmas, és ennek kapcsán több tüntetés is volt. A kérdés, hogy lesz-e, illetve lehet-e sztrájk, amely a kormányt korrekcióra késztetheti. Ezt a helyzetet elemezte a Policy Agenda.
Egy sor jogszabályváltozás lépett életbe
Azon már senki sem lepődik meg, hogy az adójogszabályok évről-évre akár többször is változnak, de egy sor másik jogszabály is változni fog az újév beköszöntével és új jogszabályok is hatályba fognak lépni, amelyek felett szintén nem érdemes szemet hunyni. Szakértőnk segítségével az üzleti életben leginkább meghatározó és 2019-ben esedékes jogszabályváltozást, illetve új jogszabályokat vettük sorra. A két részből álló cikkünk második részében többek között a munka törvénykönyvének módosítását, és a számviteli törvény változását mutatja be szakértőnk.
Így változik az életünk 2019-ben
Azon már senki sem lepődik meg, hogy az adójogszabályok évről-évre akár többször is változnak, de egy sor másik jogszabály is változni fog az újév beköszöntével és új jogszabályok is hatályba fognak lépni, amelyek felett szintén nem érdemes szemet hunyni. Szakértőnk segítségével az üzleti életben leginkább meghatározó és 2019-ben esedékes jogszabályváltozást, illetve új jogszabályokat vettük sorra. A két részből álló cikkünk első részében a 2019. évi hosszú hétvégék rendjét, illetve a külföldi befektetőkre vontakozó új szabályokat mutatjuk be.
A túlóratörvény szigorúan munkajogi szempontból
A múlt héten fogadta el az Országgyűlés a Munka törvénykönyvének módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelenleg az államfői aláírásra vár. A közvéleményt az elmúlt napokban rendkívüli módon megosztó javaslat legfontosabb pontjait vettük górcső alá az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás segítségével – szigorúan jogi szempontok mentén.
Mire kell akkor most figyelni a túlóraszabályoknál?
Az elmúlt hetek egyik legnagyobb publicitást kapott kérdése a Munka törvénykönyvének túlórával és egyéb munkaidőre vonatkozó előírásokkal kapcsolatos módosítása volt. A KPMG hírlevelének segítségével összefoglaltuk, hogy a törvénymódosítás pontosan mit is fog jelenteni a gyakorlatban 2019. január 1-jét követően.
Itt az év vége, most mi lesz a bennragadt szabimmal?
Az év vége közeledtével számos cégvezető szembesül azzal a problémával, hogy az egyes munkavállalók részére ki nem adott szabadság mértéke megközelíti vagy – ad absurdum – meg is haladja az évből hátralévő munkanapok számát. Van lehetőség a szabadnapok „átcsúsztatására” a 2019-es naptári évre? Mit mond a kérdésről a hazai szabályozás? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe dr. Nyitrai Tiborral, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjével.
Ha nem megy a dolgozó magától szabadságra, akkor küldeni kell
Minden munkavállalónak ki kell adni az év vége előtt minden szabadságot. Ha ez elmarad, főszabály szerint akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha a munkavállaló sem akart szabadságra menni.
Ezentúl dolgozhatsz évi 400 órával többet
Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.
Gyors adalék a rabszolgatörvény körül kialakult vitához
A munkaidőkeret radikális megemelésével kapcsolatban kialakult vitához érdekes adalék lehet, hogy melyik környező országban mennyit dolgoznak a munkavállalók. Az alapvető trend egyértelmű: a munkaidő csökkentése.
Kötelezővé teheti a védőoltást a munkáltató?
Léteznek olyan munkakörök, munkahelyek, ahol a dolgozók egészsége fokozott veszélynek van kitéve a különböző biológiai kórokozók miatt, és ettől függetlenül is előfordulhat, hogy például járványos időszakban a megbetegedések megelőzése válik szükségessé. Kötelezővé tehető-e ilyen esetekben bizonyos védőoltások beadása a munkavállalóknak? Előírhatja-e a munkáltató bizonyos védőoltások beadatását?
Mit kell tudni a végkielégítésről?
Mikor, kinek, és milyen szabályok szerint, és mennyi végkielégítés jár a munkavállalónak? Az Írísz Office adótervezőinek segítségével egyperces válaszokat adunk a legfontosabb kérdésekre.
A rabszolgatörvényben nem a 400 órányi túlóra a legnagyobb probléma
A Munka Törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.
Ha maradt szabadságod, akkor most már ideje kivenni
A Munka Törvénykönyve (Mt.) rendelkezése szerint év végéig minden munkavállalónak ki kell adni az idei évben esedékes szabadságát – figyelmeztet a Trenkwalder. Számos cég küzd jelentős elmaradásokkal ezen a téren, aminek megoldását jelentősen nehezítheti a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeret, illetve a karácsony előtti csúcsidőszak fokozott terhelése is. A főszabálytól a jogszabály megsértése nélkül csak kivételes esetekben lehet eltérni.
Reggeli egyperces: Milyen szabályok vonatkoznak a munkabér kifizetésére?
A Munka Törvénykönyve több paragrafusban rendelkezik a munkabér védelméről. Az Írisz Office adótervezői összefoglalták, hogyan szabályozzák a törvények a munkabér fizetését.
Részmunkaidős vagyok, nekem mennyi szabadság jár?
Számos munkavállaló dolgozik részmunkaidőben, azaz olyan munkaviszonyban, ahol a napi munkaideje rövidebb, mint az általános 8 órás teljes napi munkaidő. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén gyakran felmerülő kérdés, hogy a részmunkaidőben dolgozónak mennyi szabadság jár. Arányosan kevesebb szabadság jár-e, mint 8 órás munkaidő esetén, vagy ugyanannyi? Szakértőnk válaszol.
Munka törvénykönyve: ezek a változások várhatók még az idén
A GDPR követelményeinek való megfelelésre törekvés mellett nem árt tisztában lennünk a munka törvénykönyvének (Mt.) 2018-ban már hatályba lépett, vagy az év során később hatályba lépő változásaival. Az RSM Hungary szakértőjének segítségével áttekintjük ezeket a változásokat, az újdonságokat igyekszünk gyakorlati oldalról is bemutatni, a munkáltatók és alkalmazottaik dolgának megkönnyítése érdekében.
Öt dolog, amit nem szabad kihagyni a munkaszerződésből
A munkaviszony alapdokumentuma a munkaszerződés. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkáltató és a munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó alapvető megállapodásait, amelyek meghatározzák a munkaviszony lényegét. A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy melyek azok az adatok és megállapodások, amelyeket a munkaszerződésnek tartalmaznia kell. Mit kell minimálisan tartalmaznia a munkaszerződésnek? Szakértőnk segítségével választ adunk erre a kérdésre.
Hány szabadnap jár részmunkaidős beosztottaknak?
Sok cégvezető és munkavállaló nincs tisztában azzal, hány szabadnap adható vagy vehető ki részmunkaidős foglalkoztatásban. A válasz valójában egyszerűbb, mint sokan gondolják: egy szabadnap egy szabad napot jelent, függetlenül attól, hogy hány órás beosztásban dolgozik az illető.
Megtagadhatom a túlórázást?
A munkaviszonyban a munkáltató rendkívüli munkaidőben való munkavégzést rendelhet el. Előfordulhat azonban, hogy a munkavállaló nem kíván túlórázni. Ebben a helyzetben felmerül a kérdés, hogy jogszerűen megtagadhatja-e a munkavállaló a túlórában való munkavégzésre való utasítást? Milyen hátrányos következménye lehet a rendkívüli munkavégzés megtagadásának? Szakértőnk válaszol az ezzel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
6 pontos követeléslistát küldtek a kormánynak a szakszervezetek
A munka törvénykönyvének felülvizsgálatát, sztrájkjogot, létminimumhoz kötött minimálbért, általános hatáskörű érdekegyeztető szervezetet szeretne a 70 ezer munkavállalót tömörítő SZEF.
Betegszabadság a hosszú hétvégén: a fizetés akkor is jár
A munkaszüneti napnak minősített általános munkarend szerinti munkanapokra is jár díjazás, még akkor is, ha a munkavállaló betegszabadságon van, azaz keresőképtelen. A kérdés csak az, hogy mennyi – erre ad most választ szakértőnk, a Saldó Adótanácsadó.
5 dolog amit tudnod kell, ha visszatérsz a GYES-ről
A GYES-ről vagy GYED-ről a munkahelyre visszatérő munkavállaló foglalkoztatását gyakran bizonytalanság kíséri mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről. Milyen munkakörbe és milyen bérrel jöhet vissza a munkavállaló? Van-e felmondási védelem? Mikor kell kiadni a felhalmozódott szabadságot? Nézzünk most meg 5 dolgot, amiről érdemes tudni a munkába visszatérő munkavállalónak.
Négy makacs tévhit a munkaidőkerettel kapcsolatban
Napjainkban sok munkáltató választja az egyenlőtlen munkaidő-beosztás ezen típusát, mégis sok kérdés merül fel a gyakorlati alkalmazás során. Dr. Török Bernadett, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda jogásza kísérletet tesz a munkaidőkerettel kapcsolatban kialakult néhány tévhit eloszlatására.
Dolgozhat-e a munkavállaló a munkája mellett?
Sokszor előfordul, hogy valakinek a főállása mellett egyéb munkájából is származik bevétele. Ennek kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkavállaló milyen feltételekkel dolgozhat máshol? Megtilthatja-e a munkáltató, hogy a dolgozója máshol is munkát vállaljon vagy vállalkozást folytasson?
Szerelem a cégen belül
A magánélethez való, Alaptörvényben szabályozott jog a munkahelyen is megilleti a munkavállalókat, azaz jogszerűen létesíthetnek párkapcsolatot kollégájukkal, azt semmiféle belső szabályzattal nem tilthatja meg a munkáltató. De hogyan érinti ez a vállalatot és a többi dolgozót?
Mit tehetünk, hogy ne vesszenek el az idei szabadnapjaink?
Az év végével esedékessé válik az eddig ki nem adott szabadságok rendezése, egyúttal sok munkáltatónál ez a legmegfelelőbb időszak, hogy az ünnepi leálláskor kerüljön kiadásra a munkavállalók bennmaradt szabadsága.
Mi a következménye, ha nincs írott munkaszerződés?
A munkaviszony alapdokumentuma a munkaszerződés. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a feleknek a munkaviszony alapvető jellemzőiben való megállapodását. A Munka Törvénykönyve szerint a munkaszerződést írásban kell megkötni. Ennek ellenére előfordul, hogy a szerződést a felek nem foglalják írásba. Mik a következményei az írásba foglalás elmaradásának?
Akkor is szabira kell küldeni a dolgozót, ha nem akar menni
Kevesebb mint másfél hónappal a naptári év vége előtt egyre több cég kénytelen azzal szembesülni, hogy kisebb-nagyobb fennakadásokkal is jár majd, ha a Munka törvénykönyvének (Mt.) megfelelve minden munkavállalójának kiadja az idei évben esedékes szabadságát. A Trenkwalder arra figyelmeztet, hogy a szabadság idei kiadásának elmaradása főszabály szerint akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha az adott időszakban a munkavállaló sem akart szabadságra menni.
A mellékállás után is jár a szabadság?
Sokszor előfordul, hogy valakinek főállása mellett egyéb munkájából is származik bevétele. Ennek kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkavállaló milyen feltételekkel dolgozhat máshol? Megtilthatja-e a munkáltató, hogy a dolgozója máshol is munkát vállaljon vagy vállalkozást folytasson? Mindegyik munkaviszony után jár-e a szabadság? Szakértőnk megválaszolja a legfontosabb kérdéseket.
Kiszervezés: akkor ki is lesz a munkáltató?
A cégek a hatékony munkaszervezés és a költségcsökkentés érdekében gyakran bizonyos tevékenységeik kiszervezése mellett döntenek. Ezt jellemzően gazdasági megfontolások indokolják, melynek során azonban sokszor nem veszik figyelembe, hogy a kiszervezés egyúttal munkajogi következményekkel is járhat.
A tudtunk nélkül nem olvashatja a munkáltató a levelezésünket
A munkáltatók kizárólag előzetes értesítés után figyelhetik meg az alkalmazottak munkahelyi levelezését - mondta ki keddi másodfokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy román panaszos ügyében.
A nyugdíjasszövetkezetben is a minimálbér a minimum
A nyugdíjas szövetkezetekben munkát vállaló nyugdíjasok fizetésének a munka törvénykönyve alapján el kell érnie a minimálbér vagy a garantált bérminimum időarányos részét, ugyanakkor esetükben nincs bérplafon - mondta Kováts Balázs, a Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas-szövetkezet ügyvezetője.
Változtak a kiküldetés szabályai – sokba kerülhet a figyelmetlenség
Nagy a bizonytalanság a hazai munkáltatók körében az európai uniós kiküldetési irányelv alkalmazásával kapcsolatban. Az érintett vállalkozásoknak érdemes minél előbb tisztázni a helyzetet, akár szakértők bevonásával is, mert a szabályok megsértése esetenként több ezer, de akár 150 ezer eurós bírságot is eredményezhet – írja a Deloitte Zrt.
Munkabalesetek: a statisztika csak a jéghegy csúcsa
A bekövetkezett munkabalesetek és azok statisztikái csupán egy jéghegy csúcsát jelentik meg, de sok esetben a kapcsolódó vizsgálatok is csak részben derítenek fény arra, hogy valójában mi történt. A rejtőzködő kockázatok, a valódi okok legtöbbször rejtve maradnak. A megelőzés lehetőségeinek kiaknázására viszont világraszóló megoldások születtek. A legfrissebb, az idei év első felére vonatkozó, inkább a kedvezőtlen irányba mutató munkabaleseti adatok tükrében bíztató, hogy éppen a magyar munkavédelmi szakemberek fejlesztenek ki és alkalmaznak nemzetközi érdeklődést kiváltó munkavédelmi módszertanokat.
Nem kötelező a főnöknek beosztania a munkaidőt
A munkavállalók munkarendjét rendszerint a munkáltató határozza meg. Azonban létezik arra mód, hogy a munkaidő beosztásának jogát a munkáltató a dolgozónak átengedje, ami többféle előnnyel járhat mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Mit jelent a kötetlen munkarend, és milyen módon alkalmazhatja a munkáltató? Jogi szakértőnk válaszol a legfontosabb felmerülő kérdésekre!
Mikor hívhat vissza nyaralásról a főnök?
Visszahívhatja a szabadságon lévő munkavállalót főnöke? Igen. Még akkor is, ha a beosztott esetleg másik kontinensen tölti a szabadságát? Igen, a Munka törvénykönyve szerint mindez lehetséges, ám csak kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ráadásul a feleknek kölcsönösen be kell tartaniuk az együttműködési kötelezettség, a méltányos mérlegelés elveit. Jogvita esetén pedig a bíróság a konkrét ügy összes körülményét megvizsgálja.
Mi a különbség az ügyelet és a készenlét között?
A munkáltatónak joga van arra, hogy előírja, hogy a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején túl, meghatározott feltételek mellett rendelkezésre álljon, és ha szükséges, munkát végezzen. Ezekben az esetekben beszélhetünk ügyeletről vagy készenlétről. Melyek az ügyelet és a készenlét alapvető szabályai, és milyen különbség van a kettő között? Szakértőnk segít!
Jön a hőség, jár a védőital - de hány fokos legyen?
Védőital jár munkavállalóinknak, ha a munkavégzés helyén nem tudjuk biztosítani az ideális hőmérsékletet. Mi az ideális hőmérséklet? Hány fokos ital jár a dolgozónak télen és hány fokos nyáron? Íme a lényeg.
Mindig az ember a leggyengébb láncszem a kibervédelemben
Kétféle ember, és kétféle cég van: akit már meghekkeltek, és akit meg fognak.
Friss
Munkatársakat keresünk!
Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.
Költségkímélés
Lassan 300 ezer forint az átlagos bérleti díj Budapesten
A fővárosban 1,8, országos átlagban pedig 0,8 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek márciusban.
Pénzszerzés
Külföldi piacra lépne a cége? Itt a lehetőség
A Nemzeti Innovációs Ügynökség április 26-án induló XPAND programja a külföldi piacszerzésben segíti az innovatív magyar vállalkozásokat.
Gazdaság
Lassan 300 ezer forint az átlagos bérleti díj Budapesten
A fővárosban 1,8, országos átlagban pedig 0,8 százalékkal nőttek az átlagos lakbérek márciusban.
Infokom
Hol tartanak a cégek a digitalizációban?
A Digiméter negyedik alkalommal mérte fel a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációjának szintjét.
