A szénfelhasználás 1,2 százalékos idei növekedését és hosszabb távon stagnálását jelzi a pénteken publikált éves szénpiaci jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA

Az éves villamos energia termék ára 19 százalékkal emelkedett a német tőzsdén.

Az ENSZ Klímaváltozási Kormányközi Testülete szerint 2030-ig át kell átállítani a gazdaság működését környezetbarát üzemmódra, különben elszabadul a globális felmelegedés. Tudósok szerint nem kell azonnal lecserélnünk minden autót és erőművet környezetkímélőre. Elegendő, ha az életciklusuk végén, amikor tönkremennek felváltjuk őket zöldebb alternatívákkal.

Az elmúlt években publikussá vált, hogy a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok közül melyik a 250 legnagyobb légszennyező. De a top 100 kibocsátó olajipari cég neve is ismeretes. A leginkább karbonintenzív működésű 250 vállalatból csak 20 százaléknak van ökolábnyom-csökkentést megcélzó stratégiája!

Ha sikerülne karbonmentes, azaz zérókibocsátású pályára állítani a világgazdaságot a következő 35 évben, akkor 2050-re 19 000 milliárd dollárnyi értéket szerezhetnénk a zöld gazdaságból.

Sorra dőlnek a zöldenergia-rekordok Nyugat-Európában. Németországban idén először termeltek több áramot megújuló forrásból, mint szénből.

A megújuló energiákra való átállás is olyan trendje a vállalati felelősségvállalásnak, ami mellett egyre több cég kötelezi el magát. Van olyan ország, ahol a villamos energia áringadozása túl nagy a csúcsidőszak és a többi napszak között, hogy a napenergia maradt az egyetlen kalkulálható és gazdaságos megoldás.

Kínában a szennyező ipari kéményekről is végeznek afféle „népszámlálást”, s az összesítés azt mutatta, hogy 2010 óta megduplázódott a számuk. A nagy baj azonban nem pusztán ez, hanem hogy a szennyező cégek megsértik a jogszabályokat.

Az iparilag fejlett és ezért nagy energiafogyasztónak számító országokban túl alacsonyak az energiaadók, nem hoznak elég pénzt az államkincstárokba a zöld gazdaság fejlesztésének támogatására, figyelmeztet az iparilag fejlett országokat tömörítő OECD.

Sz...-ból aranyat bizonyosan nem lehet csinálni – de fűtőanyagot igen. Izraeli kutatók szerint szárnyas állatok ürülékéből az ország szénfogyasztásának 10 százalékát lehet kiváltani.

A bonni klímakonferencián jött létre az új szénellenes szövetség, mely 2018-ra, a lengyelországi klímakonferenciára már 50 tagot szeretne számlálni. A csatlakozási feltétel: 2030 után nem lehet széntüzeléses erőművekkel energiát termelni.

A földgázüzemű erőművek működtetése olcsóbb. Trump elvileg szénbányaipart erősítő intézkedései sem állítják meg a szektor hanyatlását. És világszerte hasonló a tendencia.

Trump korábban azt mondta, hogy a megújuló energiák időnként destabilizálják az áramhálózatot, mert a térnyerésük miatt sok szénerőművet zártak be. Egy távozó tisztségviselő azonban ellentmondott neki. Nyilvánosan. Amire tapsvihart kapott. Egy olyan konferencián, ahol Trump szénbarát energiaminisztere is elődást tartott.

Az elmúlt 10 évben évente átlagosan 1,8 százalékkal nőtt az energiafogyasztás, tehát a tavalyi mérsékelt, 1 százalékos növekedés biztató jel. Még jobb hír, hogy ebből 0,33 százalékért a megújuló energiák voltak felelősek.

A napokban az Európai Unió új környezetvédelmi előírásokat fogadott el, amely miatt várhatóan több szénerőmű, így köztük a Mátrai Erőmű is, vagy bezárásra, vagy az eddigieknél jóval nagyobb beruházásokra kényszerül. Mindemellett Magyarország is szerepel abban a ma publikált nemzetközi jelentésben, amely szerint a szénenergia túl sok támogatásban részesül. A 2020 utáni új környezetvédelmi előírások és az eltűnő támogatások drasztikusan érinthetik a szénerőművek, így a hazánk szén-dioxid-kibocsátásának 10%-áért felelős Mátrai Erőmű jövőjét is - írja a WWF Magyarország.

Április végén jelentette a BBC, hogy Nagy-Britannia az 1880-as évek, vagyis az ipari forradalom óta először egy teljes napig szénnel termelt áram nélkül működött.

Az amerikai lakosság 75%-a támogatja széndioxid, mint légszennyező anyag szabályozását, de Trump, mégsem hederít rájuk. Vajon miért?

Az olajvállalatok körüli érdekkörök továbbra is keményen őrzik a fosszilis energiák pozícióit és a kormányoknál az ártámogatásokat. A valódi változáshoz nem elég behozni a megújulókat, tudatosan ki kell vonni a piacról a nem megújulókat.

Visszafognák az acél- és alumíniumgyárak üvegházgáz-kibocsátását, betiltanák a szénszállítást a legnagyobb kikötőben, továbbá bezárnának számos műtrágya- és gyógyszergyárat Kínában, hogy csökkentsék az elviselhetetlen szmogot.

Tizenegy energiaipari óriáscég közösen kiadott nyílt levélben deklarálta, hogy a megújulók 2025-re versenyképesek lesznek a földgázzal, ha az EU mindent megtesz az energiaszektor segítése érdekében. Jelenleg a szén a legolcsóbb energiaforrás.

Erősödik a klímatudatos divestment-mozgalom, vagyis hogy a befektetők kivonják tőkéjüket a fosszilis érdekeltségekből. De nem emberbaráti szándékból. A bankok ugyanis a csőd szélén álló olajcégekben még üzletet látnak.

Nehezíteni fogja a klímacsúcson az egyezkedést az a tény, melyre csak hetekkel a konferencia előtt derült fény: Kína évente 17%-kal több szenet éget, mint ahogy a statisztikák eddig mutatták.

A légszennyezés továbbra is súlyos problémákat okoz a kínai nagyvárosokban, amelynek oka elsősorban a túlzott szénfogyasztás és az elöregedett járműpark. Peking ezért drasztikusan visszaszorítaná a fekete arany felhasználását.

A modern világban a szén az ipari forradalom idejét idézi, ugyanakkor ez a nyersanyag még mindig a világ egyik legfontosabb energiahordozója és jó úton van afelé, hogy visszanyerje korábbi fontosságát. Elsősorban azért, mert minden másnál olcsóbb, de az sem mellékes, hogy szinte mindenhol megtalálható. Van belőle nekünk is bőven.

Az ENSZ Világegyézségügyi Szervezete által közzétett listán szerencsére Budapest nem került az uniós ”élvonalba”. De sok helyen maszkot rakhatunk az arcunkra, ha városnézésre indulunk.

Pekingben gyakran olyan sűrű a szmog, mintha köd lenne. A kínai kommunista kormány nemrég bejelentette, 277 milliárd dollárt készült fektetni a levegőszennyezés megfékezésébe a következő 5 évben.

A légszennyezés is relatív. Szennyező a termelőegységed? Mihez képest? Sokan és sokat írtak már arról, hogy a földgáz zöldebb energiahordozó, mint a kőszén. Egy új megoldás a szenet annak elégetése nélkül alakítja gázzá.

Egy kutatás szerint Európában közvetve 18 ezer ember haláláért tehetők felelőssé a szénbányák és a szénerőművek. A szén égetése következtében a levegőbe kerülő szennyezés miatt fellépő egészségügyi költségek még a legóvatosabb becslés szerint is elérik a húszmilliárd eurót, a széntüzelésre visszavezethető megbetegedések miatt kieső munkanapok száma pedig meghaladja a négymilliót.

Az Európai Unió 2020-ra azt tűzte ki célul, hogy 20 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest, 20 százalékkal növeli a megújuló energiahordozók arányát az energiatermelésben, és a hatékonyság fokozásával 20 százalékkal csökkenti az áramfogyasztást. Nyolc évvel a kitűzött  határidő előtt még mindig kérdéses e célok elérése. A széntüzeléses erőművek ugyanis továbbra is gazdaságosan működnek, sőt profitot is termelnek. Így nem igazán áll érdekében a piaci szereplőknek, hogy váltsanak.

A legsúlyosabb környezetpusztító ipari tevékenységek közé tartozik a felszíni bányászat. A módszert nagy méretekben használja az USA-ban a Massey Energy. Ennek káros hatásairól szól a The Last Mountain (Az utolsó hegy) című dokumentumfilm, melyet a Thessaloniki Dokumentumfilmfesztiválon láttunk.

A legsúlyosabb környezetpusztító ipari tevékenységek közé tartozik a felszíni bányászat. A módszert nagy méretekben használja az USA-ban a Massey Energy. Ennek káros hatásairól szól a The Last Mountain (Az utolsó hegy) című dokumentumfilm, melyet a Thessaloniki Dokumentumfilmfesztiválon láttunk.

A világ legnagyobb fosszilis adónemét vezetné be a canberrai székhelyű kormányzat. Ausztrália a legnagyobb széntüzeléses légszennyező a fejlett világ államai közül. Elektromos árama 83 százalékát ilyen erőművekkel állítja elő. Ezen felül a világ első számú szénexportőre is, mely ellátja Kína fosszilis erőműveit. A kormány a parlament elé terjesztette azt a 3,2 milliárd(!) dolláros törvénycsomagot, mely fosszilis adónemmel indítana, majd kibocsátási kvóta-rendszerre térne át, hogy így csökkentse az ország fosszilis energia-termelését és üvegházgáz-emisszióját. Ha a képviselők elfogadják a tervezetet, az Uniós emissziókereskedelmi rendszer (ETS) után a világ második legnagyobb karbonpiaca jönne létre a szigetországban.

Mintegy félmilliárd forint beruházásával a lakosság fűtőanyag igényének kielégítésére szénkiadó rendszert épít ki a Mátrai Erőmű Zrt. visontai és bükkábrányi bányaüzemében - közölte a társaság igazgatóságának az elnöke. A tapasztalatok szerint a téli időszakban a lignit felhasználásával a családok akár 50 százalékkal is képesek csökkenteni fűtési költségeiket.

Erőteljesen esett világszerte az atomenergia támogatottsága, az ellenzők 26%-ának döntését a fukushimai erőmű katasztrófája indokolja. A közelmúltban történt japán atomkatasztrófa kapcsán - 24 ország részvételével - készült kutatás szerint az atomenergia jelenleg kevésbé támogatott energiaforrás, mint a szén.  

Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) nem túl rózsás adatat hozott nyilvánosságra az uniós energiatermelés tendenciáiról: 2010-ben második alkalommal fordult elő 1998 óta, hogy a széntüzeléses erőművek száma nőtt, mert több új létesítményt helyeztek üzembe, mint amennyinek lejárt a működési engedélye.

Képzeljük csak el, milyen felhördülés váltana ki idehaza, ha valamely hegységünkben jó pár hegyormot ledózerolnának, hogy nyitott, földfelszíni bányákat létesítve férjenek hozzá a szénkészletekhez? Pontosan erre készül a Massey Energy amerikai cég Nyugat-Virginia államban. A helyi lakosok és a cég közötti vita emblematikus harccá vált, melynek mentén világosan kirajzolódnak a fosszilis iparágak és a zöld energiákat szorgalmazók érvei. Vizsgáljuk meg ki hogyan érvel a szénbányászat ellen és mellett.

A szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok, az árvízek és viharok nem hagyják érintetlenül a bányaipart sem. Elemzők szerint a beszállítói szerződések felülvizsgálatára van szükség, hiszen egyre több esetben kell a "force majeur" kitételhez folyamodni, amikor előreláthatatlan katasztrófa éri a kitermelést. A termelést megakasztó természeti katasztrófák egy részének bekövetkezte azonban előre jelezhető.

Barack Obama kabinetje a Kongresszusban elhasalt klímatörvény-tervezet kudarca ellenére tovább folytatja a zöld gazdaság erősítését. Washingtonban 8 milliárd dolláros támogatási csomag-tervet jelentettek be, melynek nagy része a technológiai áttörésekre irányuló kutatás-fejlesztést, valamint a kisebb emissziójú üzemanyagfajták és az üzemanyaghatékony járművek elterjedését segíti. Merész húzásnak ígérkezik, hogy a 2012-es költségvetésből kiiktatná Obama az olaj-, gáz-, és széntámogatásokat!

A kibocsátási engedélyek értékesítésének rendszere felviszi ugyan a fosszilis energiák árát, de a logikája az, hogy ezzel üzemanyag-takarékos járművek vásárlására készteti a polgárokat és a cégeket, energiatakarékos égők és eszközök beszerzésére a lakosságot. A szénégetés megsarcolása pedig arra kényszeríti az energiacégeket, hogy földgáz vagy szélenergia használatára térjenek át.

A neves, történelmi múltú bankárcsalád új reménysége, Nathaniel Rothschild fosszilis erőforrások elégetéséből kívánja gyarapítani a családi vagyont. A dédnaganyja révén magyar származású és Demján Sándor TriGránit vállalátában is érdekelt üzletember "jó úton" van ahhoz, hogy a világ legnagyobb szénipari moguljá váljon - vagy inkább rossz úton? Az óriási energiaigényű Kínát készül ellátni indonéz szénnel. S így annak az ázsiai nagyhatalom üvegházgáz-emissziójának növekedését segíti, mely nemrég lehagyta Amerikát, mint a világ legnagyobb széndioxid-kibocsátója.

Spanyolország engedélyt kap Brüsszeltől arra, hogy 2014 végéig megduplázza a szénbányászat állami támogatását, jelentette a Reuters bennfentesekre hivatkozva.

Léteznek már technikák az égési folyamat eredményeként levegőbe kerülő üvegházgázok megfogására (carbon capture), de többségük túlságosan energiaigényes és költséges.

Magyarországon, Lengyelországban, Spanyolországban, Romániában, Németországban és Szlovákiában közel 3,2 milliárd eurónyi támogatást készült kiosztani idén a szénbányáknak az EU, jelentette a Reuters egy friss tervezetre hivatkozva. Az ezt övező kritikák miatt azonban elhalasztották a szubvenciók bejelentését.

Magyarországnak az Európai Unióhoz történt csatlakozásakor a szén adóztatására -, amelyet az uniós tagállamok számára egyébként az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló 2003/96/EK Tanácsi irányelv ír elő - átmenetileg, 2008. december 31-éig felmentést kapott. A derogáció azonban most lejár, ezért - jogharmonizációs kötelezettségünknek eleget téve - 2009. január 1-jétől a szén is az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Eatv.) hatálya alá került, melynek következtében a szénre is energiaadót kell fizetni - közölte a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága.

Az atomenergia hasznosítása a lengyel energetikai fejlesztések egyik lehetősége - nyilatkozta pénteken Waldemar Pawlak lengyel gazdasági miniszter.