Most, hogy a britek egy részeg angol turista kecsességével tántorognak az EXIT felirat felé, egyszerű lenne a „Mit adott nekünk az Unió” poénjával élni, ha végiggondoljuk az Európai Unióhoz csaknem napra pontosan tizenöt éve csatlakozott Magyarország helyzetét. Tény azonban, hogy Nagy-Britannia kiválásának fényében és az elmúlt években itthon is gyakran hallható „Brüsszelezéssel” érdemes szembeállítani néhány olyan dolgot, amelyet az Unió adott Európának, különösen azok után, hogy a briteket már sikerült behülyítenie a politikusoknak.

Az elhúzódó politikai és fegyveres konfliktus egyre rosszabb helyzetbe sodorja a kelet-ukrajnai embereket: kimaradó étkezések, munkakeresés a családot hátrahagyva, hitelből finanszírozott mindennapok, vagyontárgyaik kiárusítása, haszonállataik leölése, a háztáji feladása vetőmag hiányában – szemelvények a mintegy 230 000 ott élő család napi küzdelmeiből.

Alultőkésítettségük és egyes esetekben nem áttekinthető tulajdoni viszonyaik miatt a magyar gyártók nem tudják kihasználni a kedvező lehetőségeket, így térségünkben továbbra is elsősorban a lengyel, olasz, román, cseh és szlovák vállalatok uralják a regionális piacot.

Kiterjeszti a különadót a befektetési alapokra a kormány által kedden benyújtott adótörvény-javaslat. Az adó alapját a forgalmazót megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi, mértéke 25 százalék.

Megjöttek a szankciók, és nincs bennük meglepetés. A kínai pénzmennyiség a vártnál kisebb mértékben növekedett, az USA-ban kissé többen jelentkeztek munkanélküli segélyért. Közben a békefolyamat halad tovább.

Az idén és jövőre a korábban vártnál lényegesen erőteljesebb három százalék körüli, azután viszont már lassuló növekedést jósoltak hétfőn ismertetett, felülvizsgált előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

Az EU vezetői nem hoztak döntést a szankciók tekintetében, előbb meg kell vizsgálni azok gazdasági hatásait. Nem nagyon látszik, hogy milyen új intézkedéseket lehetne bevezetni, hiszen az eddigiek sem jártak túl sok sikerrel, és ez valószínűleg nem csak Orbán Viktor véleménye.

Az ukrán események végül mégis megmozgatták a piacokat. Ennek az lett a következménye, hogy a DAX index tegnap a hétfői szintre esett vissza. A hazai deviza jelentősen gyengült és immár realitás a 317 forintos euró.

A legújabb keletű Nyugat–Oroszország kereskedelmi háborúskodás jó eséllyel le fogja nyomni az árakat. Ám ha ez be is következik – figyelmeztet a FAO szakértője –, nem lesz szükségszerűen olcsóbb a kenyér vagy a hús a boltokban.

Az ukrán válság hatására Közép- és Kelet-Európa a pénzügyi zűrzavar felé sodródik – állapította meg a legnagyobb globális gazdasági felmérés, amelyet negyedévente végeznek el a világ pénzügyi szakemberei körében.

Egy éves importtilalmat vetett ki Moszkva az uniós – így magyar - élelmiszertermékekre. A magyar termelők egy részét ugyan érzékenyen érinti az intézkedés, de összességében a gazdaság csak alig érzi meg az embargót. Az oroszok viszont sokat buknak rajta.

Választottak az EU-ban és Ukrajnában is. Az USA-ban és az Egyesült Királyságban zárva lesznek ma a piacok. Az előbbi esetben a Memorial Day, utóbbi esetben a tavaszi bankszünnap miatt.

A krími parlament szavaz az Oroszországhoz való csatlakozásról, míg az EU szankciókat léptet életbe. Persze ezek a szankciók valószínűleg csak a számlák befagyasztásáról fognak szólni, és az energia ellátást nem fogják érinteni.