Az aszpartámot az emberre nézve lehetséges rákkeltőnek minősítették.  

Az Európai Unió (EU) szeretné elérni, hogy világjárványról szóló globális megállapodás szülessék, s ebben tiltsák be a kisállatpiacokat, és jutalmazzák vírusok felderítését - jelentette az Euractiv brüsszeli hírportál.

Jelentős mértékben, de csak átmenetileg csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása világszerte a koronavírus-járvány feltartóztatására elrendelt 2020. évi korlátozások idején - mutatta ki a Meteorológiai Világszervezet idén először összeállított levegőminőség és klíma jelentésében.

Egészségügyi intézmények és a WHO nevében is próbálják lehúzni a gyanútlanokat.

Több száz nagy folyóból vettek mintát tudósok és megdöbbentő képet kaptak azok szennyezettségükről: tele vannak antibiotikumokkal, ráadásul 111 folyóban az egészségre káros mennyiségben. Az antiobiotikumokat tehát megisszuk az ivóvízzel, szervezetünkben a kórokozók hozzászoknak e szerekhez és rezisztenciát alakítanak ki rájuk. Részben emiatt válik egyre több betegség kezelhetetlenné nemzetközi szinten.

A mozgáshiány, a túlsúly, a magas vérnyomás is növeli az Alzheimerben és hasonló betegségekben szenvedők számát, figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet.

Éveken át uralta a növényvédő szerek piacát a glifozát alapú Rounduppal a Monsanto, mígnem a felhasználók pereket indítottak ellene. A harmadik ilyen pert nyerték meg rákbeteg felhasználók Kaliforniában, ahol kétmilliárd dolláros bírságot szabott ki a bíróság a Monsanto új tulajdonosára, a Bayerre.

Az emberiség 90 százaléka nap mint nap rossz minőségű levegőt lélegzik be. Évente mintegy 700 000 öt évnél fiatalabb gyerek hal meg emiatt. A fejlődésben lévő szervezetnek nagyobb károkat okoznak a levegőben lévő szennyező anyagok, mint a felnőttek testének.

Nem is annyira a légutakat teszik tönkre a szennyezett levegőben szálló apró porszemcsék, mint inkább az érrendszerünket. Nem egy évet veszítünk el ezzel az életünkből, mint ahogy azt az Egészségügyi Világszervezet becsülte, hanem kettőt. Az európai elhalálozások közel ötöde a légszennyezés számlájára írható.

Romániában, Boszniában, Macedóniában már jelen vannak a vírusokat terjesztő szúnyogok. A felmelegedés miatt egyre északabbra húzódik két fertőző szúnyogfajta élőhelye. 2050-re újabb félmilliárd ember lehet kitéve a csípéseiknek, melyekkel olyan betegségeket kaphatunk el, mint a dengue-láz, a Zika-vírus vagy a sárgaláz. A szúnyogok szinte mindenütt megélnek, sekély vízbe és autógumiba is petéznek.

Két hétig a lengyelországi Katowicében tartják a párizsi klímaegyezmény új konferenciáját. Az ENSZ Világegészségügyi Szervezetének új jelentése is felhívja rá a figyelmet: a klímaváltozás közegészségügyi probléma, nem csupán ökológiai és gazdasági válság. De a klímavédelemre fordított pénzek töredéke áramlik csak az egészségügybe. Pedig a fosszilis gazdaság negatív externáliái közé tartozik az emberi élet elvesztése és a betegeskedés is. Ezeket be kellene építeni a fosszilis energiahordozók árába.

A klímaváltozás már nemcsak a gazdaságról szól, hanem az emberek egészségéről és életben maradásáról. Az éghajlatváltozás megfékezése vagy felgyorsulása tehát sokaknak élet-halál kérdés. Már most évente többmillióan halnak meg a levegő szennyezettsége és a szélsőséges időjárás következtében.

Az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma, ezért egyes szakértők szerint adóval kellene drágítani, hogy így az újonnan kifejlesztett mesteréges húsok felé tereljék a fogyasztókat. Kevesebb pénzt emésztene fel a betegellátás is, mert kevesebben kapnának rákot a vörös húsoktól. Az Oxford Egyetem konkrét számokkal álltak elő: ekkora legyen az adó, ennyi belőle a megtakarítás, ennyi elhalálozás előzhető meg.

Ezt a WHO, az ENSZ Világegészségügyi Szervezet állítja. A szegény országok lakói a legsúlyosabban érintettek, főleg India és Afrika. Meglepő, hogy a hozzánk közel fekvő Újvidék is bekerült a világ tíz legszennyezettebb levegőjű városa közé.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségnek tekinti az internetfüggés bizonyos fajtáit. Nagy-Britanniában most kezelőközpontot nyitnak az új betegség gyógyítására.

A szmog korra és nemre való tekintet nélkül mindenkinek az egészségére káros hatással van. A kiskorúakat is sújtja. Tudósok kiszámolták, hány cigaretta elszívásával egyenlő, ha egy szmogos nagyvárosban élünk. A számok megdöbbentőek.

Nem lakóházak, mindössze hét méteres tornyok. Közterületi emlékműnek, parkot csinosító dísznek is beillenének, de valójában a levegőt tisztítják. A holland dizájnból készült tornyok Pekingben működnek és mindegyikük naponta egy futballstadion kiterjedésű tér levegőjét tisztítják meg. Tarlósnak is ilyeneket kellene felállítania Budapesten.

Egyre több autó szaladgál az utakon a világban, így a szmog is nagyobb probléma a városokban. A légszennyezés a szegény országok gazdaságát sújtja legsúlyosabban, ahol akár az éves össztermék 8-10 százaléka is elveszhet a szmog miatt.

Oxford, a híres brit egyetemi város központja lesz Nagy-Britannia első, közlekedési károsanyag-kibocsátástól mentes övezete. 2020-tól bevezetik, majd folyamatosan kiterjesztik a központi zónát, ahová sem dízel-, sem benzinüzemű kocsikkal nem lehet majd behajtani, csak elektromos járművekkel.

Drámai ütemben növekszik az elhízottak száma: 2025-re 2.7 milliárd ilyen ember lesz a világon, a felnőttek harmada. Az egészségügy, a biztosítók nem fognak tudni lépést tartani az emiatt robbanásszerűen növekvő, ezermilliárdokban mérhető költségekkel, figyelmeztet az illetékes nemzetközi szervezet.

Nagy a vízlábnyomuk a dohányipari világcégeknek, hatalmas erdőterületeket irtanak ki és irdatlanul sok vegyi anyagot használnak a termesztéshez, amik a gazdák szervezetének is rendkívül ártalmasak, nemcsak a természeti környezetnek. Mindezek ellenére a dohányipari multik még mindig nem részletezik eléggé a környezeti hatásukra vonatkozó adatokat. A WHO kötelezővé tenné az adatközlést.

A WHO becslése szerint az éves gyermekhalálozás 25 százaléka a szennyezett levegőnek és vizeknek köszönhető. A rossz otthoni higiénia és a vállalatok szennyezése egyaránt okolható ezért.

Az élelmiszeripari vállalatok CSR-jének fontos eleme lett az elmúlt években a termékek egészségesebbé tétele. Változtatják az összetételt, csökkentik a cukortartalmat. Jelentős innovációk is történnek e területen - pedig nem csomagolt cukorból fogyasztjuk a legtöbbet.

Világméretű erkölcsi kárt okozott a húságazatnak a WHO azzal, hogy rákkeltőnek minősített számos húskészítményt a terméktanács szerint. A táplálkozási szakértők is azt mondják, nem kell ezt túlaggódni, a földművelésügyi miniszter pedig más húslobbit sejt a háttérben.

Globális népbetegség a diabétesz, terjedését nem tudták megállítani, holott olyan krónikus betegségeket, mint a malária és a TBC sikerült visszaszorítani. Magyarországon napi kalóriánk 7 százalékát szerezzük be az ételek cukortartalma révén, ami szerencsére alacsony érték az EU-ban.

A magyar dohánytermelők aggódnak a WHO legutóbbi javaslatai miatt, amelyek drámai hatással lennének a foglalkoztatásra, de nem csökkentenék a dohányfogyasztást - Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Szövetségének (MADOSZ) elnökének véleménye szerint.

Nagyon jó minősítést kapott a H1N1 vírus elleni magyar védőoltás az Egészségügyi Világszervezet (WHO) londoni laboratóriumában, közölte a világszervezet magyarországi irodája.