Stratégiai szövetséget ajánlanak a családi vállalatok a kormánynak

2013. május 09. csütörtök - 13:30 / NTK
  •    

Stratégiai szövetséget ajánlanak a magyarországi családi vállalatok a kormánynak. De nem ünnepélyes aláírás keretében köthető megállapodásban, hanem konstruktív együttműködésben gondolkodnak. Elvárásuk mindössze annyi lenne, hogy tényleges gazdasági jelentőségüknek megfelelően kezelje az ország vezetése ezt a gazdálkodói réteget – hangzott el a Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület (Family Business Network Hungary, FBN-H) háttérbeszélgetésén.

Miközben ma Magyarországon számos befektetésre már 5 év után teljes adókedvezmény érvényesíthető, azok, akik generációkon átívelő vállalkozásokat üzemeltetnek, semmilyen adóelőnyben nem részesülnek – emelte ki Rudas László, az egyesület elnöke. A helyzeten az egyesület tagjai szerint változtatni kellene. Kezdeményezésük célja az, hogy a mindenkori kormányok a hosszú távú befektetésekkel azonos elbírálásban részesítsék a hazai felelős családi vállalatokat.

Súlyok és arányok

A jelenleg 53 tagot számláló egyesülethez tartozó magyar családi vállalatok tavalyi éves árbevétele meghaladta a 275 milliárd forintot, a 2011-es csaknem 255 milliárd forint után. (A hazai tevékenység mellett számos cég külföldi érdekeltséggel is rendelkezik, amelyet az összesített adat nem tartalmaz.)

A forgalom negyede exportra ment. Ezek jellemzően a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és gépiparban realizálódtak. Érdemes kiemelni azt is, hogy a tagvállalatok jelentős beszállítói és szolgáltatói a Magyarországon működő autó- és vegyipari nagyvállalatoknak, amelyek szintén exportra termelnek.

A bő félszáz vállalkozás tavaly majd 10 ezer munkavállalót foglalkoztatott. A saját tulajdonú üzletben átlagosan négy családtag dolgozott valamilyen vezető pozícióban.

Az adatok az FBN-H 2013 első negyedévében elkészített felméréséből származnak, amely vizsgálat kitér arra is, hogy az egyesülethez tartozó vállalatoknál rendkívül magas, átlagosan 50 százalékos hozzáadott értéket termelnek, ami a képzett hazai munkaerő alkalmazásának és a magas színvonalú szolgáltatásoknak köszönhető.
Nem túl kedvező gazdasági környezetben is van továbbá beruházási hajlandóság e szegmensben: az idén ennek mértéke a felmérés szerint 20 milliárd forint lehet, a fejlesztések megvalósulása ugyanakkor erőteljesen függ a pályázati lehetőségektől és a gazdasági kilátásoktól.
A tervek alapján 200 új munkahely megteremtése a cél az idén. A felmérés készítői megjegyezték azonban, hogy ez csökkenő érték, hiszen korábban e szegmensben a gazdaság egészénél arányában jóval több munkahelyet őriztek meg.
Magyarországon az egyesület becslései szerint összesen nagyságrendileg 150 az FBN-H tagjaihoz hasonló méretű, azaz évi 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező családi vállalat működik, a pár száz milliós forgalommal rendelkező családi cégek száma félezer körül alakulhat.

Elkötelezettség hosszú távra

E gazdálkodói szegmens súlya már Magyarországon sem elhanyagolható. Az egyesület tagjai évtizedek óta meghatározó szereplői a magyar gazdasági életnek, és jelentős mértékben járulnak hozzá a GDP-hez, a foglalkoztatottsághoz, miközben hozzáadott értékük sem elhanyagolható. (Erről lásd keretes anyagunkat.)

E cégek számára a gazdasági és társadalmi értékteremtés támogatása kiemelt prioritás. Az egyesület a legfontosabb értékei közé sorolja a közösségteremtést, az érdekképviseletet, az értékmegőrzést. Legalább ilyen mértékben kiemelt szempont mindemellett az elkötelezettség a magyar piac iránt – hangsúlyozta Rudas László.

Stabil működés

Míg egy profi, külső menedzsment által működtetett cég negyedéves ciklusokban a profit megteremtésében érdekelt, a családi vállalkozások számára a hosszú távú értékmegőrzés és fejlődés az alapvető. Éppen ezért tartják fontosnak, hogy a mindenkori kormányok a hosszú távú befektetésekkel azonos elbírálásban részesítsék a hazai felelős családi vállalatokat.

A gondolkodásmódot jól mutatja, hogy a családi vállalatok gyakorlatilag nem, vagy csak jóval szerényebb mértékben építették le az elmúlt években munkavállalóik körét. Többen épp ezt a nehéz időszakot használták ki arra, hogy fejlesztéseket hajtsanak végre, és új területek felé nyissanak.

Nemzetközi szervezetek
A hazai egyesület tagja a Családi Vállalatok Európai (EFB) és nemzetközi egyesületének (FBN-I). Mindkét nemzetközi szervezet vezetőségének évek óta tagja Kürti Tamás, az FBN-H alelnöke.
A nemzetközi egyesület 27 tagországából 4000 vállalat tulajdonos család tart aktív kapcsolatot éves konferenciáikon, szakmai találkozóikon. Az európai egyesület 12 tagországának egyesületei az európai GDP 9 százalékát adják (ez éves szinten 1 trillió eurós forgalmat jelent), s 5 millió főt foglalkoztatnak.

Európai normákhoz igazítva

A belső értékek, az erős elkötelezettség ugyanakkor önmagában kevés, szükséges lenne a működési feltételekben is érdemi elmozdulásra. A konkrét lépésekről az egyesület javaslatokat dolgozott ki, amelyek – miként arra az FBN-H egyik tagvállalatának, az RSM-DTM-nek az elnök-vezérigazgatója, Kalocsai Zsolt felhívta figyelmet – az európai ajánlásokhoz igazodnak.

Az egyesület javaslatai

A hazai családi vállalatok döntő többsége olyan cég, amelynek az indulása a rendszerváltás időszakára esik. Az első (az alapító) generáció ezekben az években adja át a stafétát a következő nemzedéknek, a magyar jogrendszerből azonban hiányoznak azok az elemek, amelyek ezt megkönnyítenék: gondolva itt egyebek mellett a családi alapítványokra. (A cégutódlással összefüggő kérdésekről a Piac&Profit innen közvetlenül elérhető összeállításában foglalkoztunk részletesen.)

Hiányzik a háttérszabályozása a bizalmi vagyonkezelésnek, amelynek formai, adózási és számviteli rendszerét is meg kellene teremteni – sorolta a szervezet konkrét ajánlásait Kalocsai Zsolt.

Szükséges lenne biztosítani a tagi kölcsönök kedvezményes adózását. (2013-tól egy új adózási rendelkezés értelmében a kölcsönből élő vállalkozások kedvezőtlen helyzetbe kerülhetnek.) Jelenleg ugyanis, ha egy tulajdonos, akár a működőképesség fenntartása, akár a munkahelyek megőrzése, akár a szükséges fejlesztések finanszírozása érdekében vállalkozásába a személyes vagyonát viszi be (ahogy történt az az elmúlt öt évben az egyesület tagjainak többségénél), semmilyen kedvezményben nem részesül.

Hasonlóképp át kellene gondolni az üzletrész, illetve részvényjuttatás adózási kérdéseit. A jelenlegi rendszerben ugyanis ez a bérjövedelemmel azonos módon adózik. Kivételt a munkavállalói részvénytulajdon-program jelent, ennek léptéke azonban a családi vállalkozások számára nem elegendő.

Alábecsülik a családi vállalkozások erejét
Az elmúlt évben a családi vállalkozások kétharmada növelte értékesítéseit világszerte, és még ennél is többen remélik, hogy a kitűzött, ambiciózus növekedési céljaik 5 éven belül valóra válnak – derül ki a PwC év elején publikált felméréséből.

Indokolt lenne továbbá e vállalkozások esetén kedvezményekkel támogatni a cégalapítást, s számottevően javítaná gazdasági pozícióikat, ha például a közbeszerzési pályázatok során a költségtételek mellett figyelembe vennék az ajánlattevők szakértelmét, foglalkoztatásban betöltött szerepét, adózását, ahogy az egyebek mellett Franciaországban is gyakorlat.

Együttműködés – hogyan?

A Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon Egyesület a megfelelő jogi környezet kialakítása érdekében saját eszközrendszerén belül együttműködésre törekszik az állammal. Javaslatok kidolgozásával, ajánlásokkal tudják segíteni ezt a folyamatot.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor