105 ezer forint körül lehet a minimálbér

Hátravannak ugyan az idei tárgyalások a minimálbérről és a bérajánlásról, de a keretek érezhetően nem túl tágak. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a költségvetésből mi olvasható ki a munkaerőpiacra és a bérekre nézve.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép: PP Archív

A jövő évi költségvetés melléklete szerint 2015-ben a kormány 1,8%-os infláció mellett, 3,6%-os bruttó átlagbér emelkedéssel számol. Elvileg a keresetünk tehát többet fog érni, mint idén. Ez persze azt is jelentheti, hogy nem számol a kormány jelentős minimálbér emelésével, mivel annak továbbgyűrűző hatása megemelné a béreket is. Azaz a minimálbérnek 105.000-106.500 forintra történő emelését tervezheti a kabinet. Ez pedig azt is jelenti, hogy nem csökken jövőre sem a Policy Agenda által korábban egymillió munkavállalóra becsült létszám, akiknek a havi keresete nem éri el a létminimum egy főre jutó összegét.

Már csak azért sem várható a keresetekben érdemi emelkedés, mert a költségvetés azzal számol, hogy 2015-ben a béren kívüli juttatások adója 35,7%-ról 51,17%-ra emelkedik. Nyilvánvalóan ezt a jelentős mértékű emelést nem képesek követni a vállalkozások, és így csökkenteni fogják ezeket a juttatásokat (pl. Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya).

Az átlagbér emelkedése és a béren kívüli juttatások adójának jelentős emelése könnyen lehet, hogy kioltja egymást, és jövőre a keresetek reálértéken alig változnak majd azoknál, akik idén valamilyen cafeteriát kaptak.

Mi lesz a közszférában?

A közszféra szakszervezetei folyamatosan számon kérik a kormányon azt, hogy évek óta nem történt általános béremelés a közalkalmazottai körében. Az állam nyilvánvalóan pénzügyi okok miatt sem tud elmozdulni ebbe az irányba, ugyanakkor egyes ágazatokat kiemelve mégiscsak igyekszik azt bizonyítani, hogy érzékeny a probléma iránt. Ennek technikai kezelésére találták ki az életpálya-modelleket, amelyek lehetőséget adnának az ágazati különalkukra.

KIK KERESNEK A LEGJOBBAN?
A legtöbbet a pénzügyi szektorban keresnek a munkavállalót, a legkevesebbet a szociális ellátásban és az egészségügyben. Az alacsony inflációnak köszönhetően folytatódhat a reálbér-növekedés Magyarországon, ami támogatja a fogyasztás bővülését az idei évben.
Jövőre a pedagógusok bére az életpálya-modell miatt valamivel a kormány által várt 3,6%-os országos béremelkedést meghaladva növekszik majd (5-6%), míg a fegyveres és rendvédelmi testületeknél éves szinten 15%-os lesz az emelés (júliusban tervezik 30%-kal emelni a béreket). E két területen meglépett emelés feltehetően arra elegendő lesz, hogy 2-3%-os átlagos bruttó bérnövekedést eredményezzen a teljes közszférában, ahol azért ez nagyon egyenlőtlen megoszlást jelent.

Jön az újabb közmunka-boom?

A közfoglalkoztatás továbbra is a kormány foglalkoztatáspolitikájának középpontjában áll. Az idei várható adatokból kiindulva azonban úgy számolunk, hogy kb. 23-28 ezer fővel növekedhet a közmunkában foglalkoztatottak száma a jövő évben. A kormány által az idén e területre elköltött összegnél 2015-ben 35-39 milliárd forinttal több áll majd rendelkezésre, de ennek egy része a minimálbér emelkedésével várhatóan azonos mértékben növekvő közfoglalkoztatotti bér emeléséhez kell. Emellett a közmunka forrásaiból a kormány a bérek mellett előszeretettel költ dologi kiadásokra is.

2013-2014 években még 80-90 ezer fős növekedés volt a közmunkában, ilyen jelentős változásra azonban nem lehet számítani 2015-ben. A kisebb közmunka-bővülés pedig mindenképpen visszaveti a foglalkoztatás növekedésének dinamikáját, amely mértéke most végképp attól függ majd, hogy a versenyszférában sikerül-e a GDP növekedését a munkahelyek számának tényleges emelkedésével megalapozni.

Van-e mozgástér?

2015-ben a kormány visszafogott béremelésekkel, és foglalkoztatás-növekedéssel számol. Ehhez igazította a költségvetést, és feltehetőleg ebben lesz érdekelt a bértárgyalások befolyásolása során. Ugyanakkor a két legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a LIGA és a Magyar Szakszervezeti Szövetség, zászlajukra tűzték, hogy egy többéves bérmegállapodást szeretnének, aminek a végcélja, hogy a ciklus végére a nettó minimálbér egyenlő legyen a létminimum összegével. Ez pedig nyilvánvalóan jóval dinamikusabb emelést igényelne, mint ami a költségvetésből kiolvasható.

A kormány ezt az elképzelést láthatólag nem támogatja és nyilvánvalóan csak akkor adná fel a jelenlegi pozícióját, ha a szakszervezetek képesek lennének egységesen fellépni, és olyan nyomást gyakorolni, amely ebben a ciklusban nem volt jellemző. Az egységes fellépésre egyébként a szakszervezetek közötti megosztottság miatt egyelőre kevés az esély, ezért sem várható, hogy akár a béren kívüli juttatások adójában, akár a közszféra általános béremelésének ügyében változtasson eddigi álláspontján a kormány.

Véleményvezér

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo