2022-re már nagyrészt nem Oroszországból importálna gázt a magyar kormány

2018. február 09. péntek - 18:06 / Zubor Zalán
  •    

Az orosz gázmonopólium végéről beszélt, energetikai együttműködésről egyezett meg a szerb és a magyar kormányfő. Orbán Viktor azt mondta, 2022-re a magyar gázimport kevesebb mint fele származhat csak Oroszországból jöhet. Az Eximbank szerbiai befektetésekre 30 milliárdos hitelkeretet biztosít.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Ana Brnabic, Szerbia miniszterelnöke és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke találkozójához kapcsolódóan üzleti, elsősorban energatikai témájú fórumot szervezett. A budapesti rendezvényen politikusok mellett részt vette a szerb és magyar vállalkozók is.

Orbán Viktor a rendezvényen arról beszélt, sosem voltak ilyen jók a szerb-magyar kapcsolatok, „az ajtók ki vannak nyitva, a kapuk tárva vannak” a két ország között. Mint mondta, Magyarország számára az energetika miatt fontos a jó kapcsolat, mivel jelenleg az energiaimport-lehetőségeink elég szűkösek voltak. Az energiaimport (először főleg a cseppfolyós energiahordozók, később egy esetlegesen megépülő balkáni gázvezetéken történő szállítás) segítésére egyesül a szerb és a magyar energiatőzsde, emellett technológia-fejlesztési segítségnyújtásról is megegyezett a szerb és a magyar kormány.

Ana Brnabic szerb és Orbán Viktor magyar miniszterelnök - Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

Ana Brnabic szerb és Orbán Viktor magyar miniszterelnök – Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA

Kínai és román alternatíva az orosz gázra

Orbán utalt arra a Romániával kötött megállapodásra is, ennek értelmében 2022-től egy amerikai cég által, Romániában kitermelt szállít majd Magyarországra. „Bejelenthetem, kellő szerénységgel, de boldogan, hogy Magyarországon az orosz gázmonopólium korszaka véget ért” – fogalmazott. Mint mondta, a cél, hogy 2022-re 50 százalék felett legyen az Oroszországból importált energiahordozók aránya Magyarországon.

Ana Brnabic szerb kormányfő arról beszélt: az Európai Unió országai közül Magyarország képviseli leginkább Szerbia érdekeit, elsősorban Szerbia csatlakozását az EU-hoz. Ez elmondása szerint 2025-ben valósulhat meg. Brnabic elmondta, a most aláírt megállapodás értelmében új átkelőhelyet nyitnak a szerb-magyar határon, és az eddig is tervezett módon (kínai hitelből és kínai cégek által) készül a Budapest-Belgrád vasút.

Kína emellett Szerbiában egy új szénerőmű építését is finanszírozza – Brnabic is úgy fogalmazott, energiapolitikájuk célja a diverzifikáció. A szerb-magyar megállapodás az említettetek mellett tartalmaz egy vízgazdálkodási egyezményt és, emellett az Eximbank 30 milliárd forintos kerettel hitelprogramot indít, amire a magyar cégek szerbiai befektetésekkel pályázhatnak.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor