Mindössze egy Magyarországra vonatkozó adat változott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) március végi országjelentéséhez képest: a korábban jelzett 11,1 százalékos szint helyett 10,5 százalékra csökkentette a munkanélküliségi ráta várt szintjét. A többi makrogazdasági mutatóra vonatkozó prognózisa megegyezik a másfél hónappal ezelőttivel.
Magyarországon a helyzet változatlan
A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által kedden bemutatott aktuális konvergenciaprogram adatai rendre kedvezőbbek, mint a mostani IMF-elemzésé, ami alátámasztja az elemzői értékeléseket, miszerint túl optimista a magyar felzárkózási program.
Térségi gondok
Felnagyíthatják a külső sokkok hatását a költségvetés fenntarthatóságával és a bankrendszerrel kapcsolatos hiányosságok – a jelentésnek ez a megállapítása nemcsak Magyarországra, hanem a régió más államaira is vonatkozik. Mint ahogyan az is, hogy a válság nem múlt még el nyomtalanul: magas a nem teljesítő hitelek aránya, és nem fejeződött be az állami szféra pénzügyi konszolidációja sem. A régió egészében idén 2,25, jövőre pedig 2,75 százalékos növekedés jelez az IMF, amit segíthetnek a kedvezőbbé váló külső finanszírozási feltételek, az év második felétől a jegybanki lazítási politika és a költségvetési megszorítások egyre kisebb növekedéstompító hatása. A növekedés ellen hathat viszont az eurózóna csekély növekedése és a térségbeli bankok finanszírozási szerkezetének átalakulása.
Az IMF ez évre még stagnálást, jövőre pedig 1,2 százalékos bővülést prognosztizál, szemben a kormány 0,7, illetve 1,9 százalékos várakozásával. Az infláció terén hasonló a helyzet: a valutaalap 2013–2014-ben változatlanul 3,2, illetve 3,5 százalékos éves inflációt vár, míg a konvergenciaprogram 3,1, illetve 3,2 százalékot tervez.
A szervezet kedden nyilvánosságra hozott Világgazdasági Kilátások című féléves jelentése szerint Magyarország továbbra is nehéz kilátások elé néz a külső eladósodottság és az államadósság magas szintje miatt, amihez még olyan nem szokványos gazdaságpolitikai intézkedések is társultak, amelyek aláásták a piac bizalmát, és visszavetették a beruházásokat. Hasonló megállapításokat tartalmaz az EU makrogazdasági egyensúlytalanságok által érintett tagállamokról, így Magyarországról is szóló elemzése.
Fény a világgazdasági alagút végén?
A világgazdaságban idén 3,25 százalékos, jövőre pedig 4 százalékos növekedést vár az IMF. Jelentése szerint az euróövezet is gyorsul, a 2013-as 0,3 százalékos visszaesés után 2014-ben már 1,1 százalékos növekedés jöhet, ezen belül Németországban 0,6, illetve 1,5 százalékkal bővülhet GDP. A mélypontot 2012 második negyedévében 2,25 százalékos értékkel érte el a világgazdasági növekedés, az év második felére viszont már 2,75 százalékra nőtt a mutató.
Teendők a világban
Az IMF-jelentés szerint a költségvetési kiigazítást a növekedést legkevésbé hátráltató módon kell folytatni, és laza monetáris politikával támogatni kell a belső keresletet.Az Egyesült Államoknak és Japánnak nagy figyelmet kell szentelnie költségvetésének konszolidálására, az euróövezetnek pedig meg kell erősítenie a gazdasági és monetáris unió intézményeit. A feltörekvő és fejlődő térségekben egyes esetekben időszerűvé válhat megszorító monetáris intézkedések bevezetése is.
A növekedési ütem gyorsulása a feltörekvő és fejlődő térségekben már megkezdődött, a fejlett gazdaságokban pedig sikerült elkerülni a világgazdaságot veszélyeztető két legnagyobb rövid távú kockázatot: az euróövezet szétesését és az amerikai költségvetési szakadék miatti markáns költségvetési megszorításokat. Az idei viszonylag gyenge kezdet után a fejlett gazdaságok növekedési üteme 2013-ban – az Egyesült Államok vezetésével – fokozatos gyorsulhat, ezt azonban számos régi és új kockázati tényező veszélyezteti, rövid távon elsősorban az euróövezeti fejlemények, a ciprusi mentőcsomag származékos következményei és az olaszországi politikai patthelyzet miatt. Középtávon viszont a kiigazítási erőfeszítések kifulladása, az intézményes reformok elmaradása, az euróövezeti stagnálás elhúzódása, valamint az Egyesült Államok és Japán költségvetési hiányának növekedése jelenti a legnagyobb növekedési kockázatot.
Az inflációs nyomás az IMF szerint kezelhető marad. A globális infláció a 2012 eleji 3,75 százalékról 3,25 százalékra csökkent, és várhatóan jövőre is ezen a szinten marad. Az Egyesült Államokban az infláció 2 százalékról 1,75 százalékra, az euróövezetben pedig 2,25 százalékról 1,5 százalékra csökken, míg Japánban idén a zéró szint fölé emelkedik, és átmenetileg, viszonylag nagymértékben megemelkedik 2014–2015-ben.
