A NAV sem úszhatja meg a késedelmi kamatot

2017. augusztus 07. hétfő - 13:30 / Nagy Mariann
  •    

Ha a NAV indokolatlanul késlekedik a visszajáró áfa összegének kiutalásával, akkor az adózó késedelmi kamatot követelhet. Ezt állapította meg az Európai Unió Bírósága (EUB) egy magyar vállalkozó ügyében hozott ítéletében.

A felperes gabonakereskedelemmel foglalkozó, áfa-fizetésre köteles vállalkozás, amely az előzetesen felszámított áfája visszatérítését igényelte az adóhatóságtól. A NAV eljárást indított a visszatérítési igény jogosságának ellenőrzésére. Az ellenőrzés során az adóhatóság több alkalommal kért adatokat a felperestől, és háromszor bírságot is kiszabott rá, mivel a felperes az adóhatóság szerint, az egyes kéréseire késedelmesen adott választ, ezzel pedig akadályozta az említett eljárás lefolytatását. Két évvel később az adóhatóság a felperes részére részben visszafizette az előzetesen felszámított áfát. Ezt követően a felperes kérte a NAV-ot, hogy a kérelme benyújtásától a kiutalásig terjedő időszakra fizessen késedelmi kamatot. Az adóhatóság azonban elutasította a felperes kérelmét, mivel az eljárás során bírságot szabtak ki a felperes adózóra, ezért az áfa-különbözet visszatérítésének határidejét és a késedelmi kamatot az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv átadásától kell számítani. A NAV szerint, ezért nem állapítható meg a késedelmes kiutalás, így az adózó nem jogosult késedelmi kamatra sem.

üzleti titkok is napvilágot láthatnak

Kép: SXC

Ellentétes a magyar és az uniós jogszabály

Az adózó ezt követően keresetet indított a kérelmét elutasító adóhatósági határozattal szemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (továbbiakban: Bíróság) előtt, mivel az adózó szerint a magyar jogszabály ellentétes az uniós joggal, különösen az arányosság és az adósemlegesség elvével. Az ellenőrzési eljárás több mint két évig tartott, de nem a kért dokumentumok késedelmes szolgáltatása, hanem elsődlegesen az adóhatóság eljárási cselekményei miatt.

Az adózó kiemelte, hogy az adóhatóság végzése arra kötelezte a vállalkozást, hogy az ellenőrzési eljárás első két hetében nagy mennyiségű adatot adjon át a NAV részére, úgy, hogy a kérések teljesítésére minden egyes esetben mindössze három munkanapot biztosított a felperes részére. Szerinte az adóhatóságnak az adózás rendjéről szóló törvény alapján 45 napos határidőben kellett volna teljesítenie a kért áfa kiutalását. Mivel erre határidőben nem került sor, a NAV köteles lett volna a felperes részére késedelmi kamatokat fizetni.

Az adózó szerint az adósemlegesség elve megköveteli, hogy az adóalany részére ésszerű határidőn belül visszatérítsék az áfa-különbözetet, és e visszatérítés időpontját az adóhatóság által végzett eljárási cselekmények nem befolyásolhatják.

Az adóhatóság szerint az adóellenőrzéshez szükséges dokumentumok késedelmes átadása, és a bírságok kiszabása az adózó vétkes magatartására vezethető vissza, és az adózó gondatlansága miatt hosszabbították meg a kiutalás előtti ellenőrzés határidejét.

Mikor jár a késedelmi kamat?

Az EUB korábban már kimondta, hogy az adósemlegesség elve kizárja, hogy a tagállamok olyan feltételhez kössék az áfa-különbözet visszatérítését, amely az adóalanyokra többlet terhet hárít és befolyásolja pénzügyi helyzetüket. A tagállamoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy az adó-visszatérítés ésszerű időn belül megtörténjen, és ne okozzon pénzügyi kockázatot az adóalany számára. Az EuB kimondta, hogy ha az adóhatóság nem téríti vissza az adókülönbözetet ésszerű időn belül, akkor az adózók késedelmi kamatra jogosultak.

Az adózók segítése és az egyszerűsítés
Már véleményezhető az új adóeljárási törvény, amely a jelentős egyszerűsítés mellett egyre több, Európában is példaértékű szolgáltatást biztosít az adózóknak. Az adóhivatal új szolgáltatással – mentorálással, és ha szükséges szakmai támogatással – segítené a kezdő vállalkozásokat. A tervezet szerint az ellenőrzést a revizoroknak 365 napon belül le kell zárniuk, az adóbírság mértéke pedig a felére csökken – olvasható az NGM közleményében.

A Bíróság megállapította, hogy az adókülönbözet késedelmes visszatérítése sérti az arányosság elvét, ezért helyt kell adni a felperes késedelmi kamatok fizetése iránt előterjesztett kérelmének. A Bíróság az arányosság elvével szintén ellentétesnek tartja azt a körülményt, hogy az adóhatóság visszaélt a szabályozás szó szerinti értelmezésével. A Bíróság szerint azáltal, hogy az adóhatóság bírságot szab ki az adóalanyra, korlátlan ideig adóellenőrzéseket folytathat anélkül, hogy köteles lenne késedelmi kamatot fizetni.

Az EUB szerint nem összeegyeztethető az adósemlegesség elvével az olyan nemzeti szabályozás vagy gyakorlat, amely alapján akkor, ha az adóalanyra mulasztása miatt bírságot szabtak ki, lehetővé teszi az adóhatóság számára, hogy az ellenőrzés időtartamát a mulasztással nem indokolt ideig meghosszabbítsa és az adózó részére késedelmi kamatot sem köteles fizetni. Annak meghatározása érdekében, hogy járnak‑e késedelmi kamatok, és adott esetben mely időponttól áll fenn az e kamatok fizetésére való jogosultság, értékelni kell, hogy az adóellenőrzési eljárás időtartamának mely része tudható be az adózó magatartásának.

A jelen ügyben a 2011. szeptemberre vonatkozó áfa-különbözet első részkiutalására csak közel két évvel a magyar szabályozásban főszabályként előírt visszatérítési határidő lejártát követően került sor. Az adóhatóság az áfa-különbözet visszatérítésére irányuló felperesi igény jogosságának ellenőrzésére irányuló eljárást az előírt határidő lejártához rendkívül közeli időpontban indította meg. Az adóhatóság 41 nappal az áfa-bevallás benyújtását követően szabta ki az első bírságot, míg az első részkiutalást több mint két évvel az említett bevallás benyújtását követően teljesítették, és az elvégzett adóellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet közel másfél évvel azt követően adták át, hogy az adóhatóság legutoljára kért a felperestől dokumentumokat.

Az EUB szerint az ilyen nemzeti szabályozás azzal a hatással járhat, hogy az adózót hosszú időre megfosztja az áfa-különbözetnek megfelelő pénzeszközöktől, és megakadályozza az ezen pénzeszközökkel való rendelkezés időpontjának előrelátását, valamint kizárja a késedelmi kamatokra való jogosultságot. Az EuB szerint az ilyen szabályozás nincs összhangban az adósemlegesség elvével.

(Forrás: jogaszvilag.hu)

 

Adózás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor