A szociális gazdaság klasszikus motorja

A szövetkezetek az európai jogrendszerekben elismert, a tagállamok gyakorlatában eredményesen működő olyan, az önsegély elve alapján létrehozott különleges társas vállalkozások, amelyek más piaci szereplőkhöz képest sajátosságokat mutatnak célkitűzéseikben, jellemvonásaikban, értékeikben. A szövetkezeti szervezeti modell tagállami működéséből komplex előnyök származnak. Ezek az előnyök azon túl, hogy gazdasági természetűek, társadalmi és szociális vonatkozásúak, valamint politikai jellegű előnyök is egyben. A szövetkezet ötvözi a gazdasági- és szociálpolitikai célkitűzéseket – áll az Országos Szövetkezeti Tanács közleményében. (A szövetkezeti formáról, a gazdaságban betöltött szerepükről itt olvashatja átfogó cikkünket.)

Számokban

Magyarországon jelenleg mintegy 6 ezer szövetkezet működik, és a szövetkezetek tagsága összességében eléri az 1,2 milliót. Hozzáfűzte: a magyar szövetkezeti mozgalomban nemrégiben jelentek meg a szociális szövetkezetek, amelyek száma gyorsan nő, becslések szerint kétezer körülire tehető.

A szövetkezet komplex gazdasági előnye a „tagok gazdasági részvétele” nemzetközi szövetkezeti alapelven nyugszik, amely a jövedelem-visszatérítés rendszerén keresztül a szövetkezeti tag vagyoni előmenetelét elsősorban és alapvetően az aktív személyes közreműködéséhez köti. Álláspontunk szerint a szövetkezet mint új erőforrás egyszerre alkalmas a munka alapú gazdaság fejlesztésére, az elszegényedés megállítására, az értékteremtő, önellátásra és öngondoskodásra szocializáló munkavégzésre széles társadalmi rétegek, így a jelenlegi közmunkaprogramban részt vevők számára is. A szervezeti forma ezen előnyeire alapozva az európai gazdaságok, és az Európán kívüli térségek is erős, kiemelkedő gazdasági eredményeket felmutató, nagy piaci részesedéssel rendelkező szövetkezeti rendszereket működtetnek, amelyeknek társadalmi hasznossága, illetve közösségfejlesztési szerepvállalása is különösen értékes.

A szövetkezeti forma kifejezett előnye, hogy alkalmas szerteágazó tevékenység folytatására, mégpedig úgy, hogy az általános formára építve, ahhoz képest egyes speciális működési jellegzetességek mentén szövetkezeti típusok szerveződnek. Ilyen szövetkezeti típusok különösen: az agrárszövetkezetek, fogyasztási és kereskedelmi szövetkezetek, lakásszövetkezetek, ipari szövetkezetek, hitel- és takarékszövetkezetek, szociális szövetkezetek, foglalkoztatási szövetkezetek, iskolaszövetkezetek, egészségügyi szövetkezetek.

A szövetkezetek társadalmi-politikai természetű előnye, hogy a tagok önfoglalkoztatására épít, ezért mint a foglalkoztatáspolitika hatékony eszköze, képes a kedvezőtlen körülmények ellenére is, illetve azokhoz alkalmazkodva a munkanélküliség csökkentésére, továbbá minőségi munkahelyek teremtésére, a munkaerőpiac kiegyensúlyozására. A szövetkezetek biztosítják a hátrányos helyzetű, a fogyatékkal élő, a szociálisan kirekesztett csoportok közösségbe történő integrációjának lehetőségét, a leszakadt térségek fejlesztését és nem utolsósorban az erős helyi közösségek megteremtésével a vidéki népesség elvándorlási arányának mérséklését, a demográfiai mutatók kedvező alakulását.

Új modellt javasolnak

A jelenlegi gazdasági és társadalmi tendenciákra, valamint a szövetkezetek működésének európai/nemzetközi hagyományaira, aktuális eredményeire figyelemmel indokolt a hazai szövetkezeti jog általános továbbfejlesztése, valamint a szövetkezetek működésével kapcsolatosan egy új, speciális modellszerű szabályozás bevezetése. A modellszerű speciális szabályozás egymással összefüggő, háromszintű szabályozási területre építhető – írja a közlemény.

A modell első szintjén a magyar államot képviselő részvénytársaság jelenne meg, a modell második szintjét a másodlagos szövetkezetek alkotják, a modell harmadik szintjén pedig a speciális szabályok megalkotását igénylő szociális és foglalkoztatási szövetkezetek állnak.

Hungarikum lenne?

„Nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számít a foglalkoztatást szervező szociális szövetkezeti modell hazai elindítása. Komoly vajúdási folyamat zajlik a pénzintézeti területen működő szövetkezeteknél, ahol a globális nemzetközi kihívások, a stabilitás követelményei tesznek próbára minket. Tartalmas fejlődés jövőképét rajzolja ki a hazai kiskereskedelemben proaktív hozzáállásával az ÁFEOSZ-COOP közössége. Vállalkozásaik üzletein keresztül vezet az út a vidéki felemelkedést megalapozó, a vidéki munkanélküliséget érdemben csökkenteni képes szövetkezeti megújulás piaci szerepének sikeres építéséhez, új piaci képességek kialakításához. A változások sikerében kiemelten fontos a szerepük, de nagy a felelősségük is. Erősödő közösségeik, a változások élére álló szövetkezeti vezetőik kitartó szorgalma a garanciái sikeres változások elindításának. A hazai lakásszövetkezetek és az ipari-szolgáltató szövetkezetek fontos működési keretei tagjaiknak, hasznos partnerek a széles lakossági igények kielégítésében. Az iskolaszövetkezetek is fontos szerepvállalásra készülnek az egyetemet, főiskolát végzett fiatalok gyakornoki elhelyezkedésének szervezésével. Ezzel és egyáltalán a tevékenységükkel egyediek, kuriózumok a nemzetközi szövetkezeti világban. Támogatom, hogy e sajátos magyar szövetkezeti modell hungarikumként is elismerésre kerüljön. a HANGYA Szövetkezetek Együttműködése részéről elindítottunk egy szerveződést, amely az elvek gyakorlatba átvitelével kívánja segíteni a vidék felemelkedését. Idén, április 2-án megalapítottuk a HANGYA COOP Mezőgazdasági Holding Szövetkezetet az új típusú agrárszövetkezetek, a beszerző-értékesítő termelői összefogások országos piaci érdekérvényesítésének szervezésére. Elmúlt hetek sajtó visszhangjaiból ismert, hogy a HANGYA agrár rezsicsökkentést hirdetett a magyar agrártermelők versenyképességének elősegítése érdekében” – mondta Patay Vilmos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke.

Az első szinten a Magyar Államot képviselő Részvénytársaság a közérdekre figyelemmel, a kormányzati koncepciónak megfelelően gazdaság- és szociálpolitikai, valamint foglalkoztatás- és felzárkóztatáspolitikai természetű feladatok megoldása érdekében, a vonatkozó magyar törvényi és közösségi jogi előírások betartása mellett vagyoni eszközöket, a koncentrált munkaerő-szervezéshez kapcsolódó megoldásokat biztosít a modell második szintjén szabályozott másodlagos szövetkezetek számára. A foglalkoztatási szövetkezetek esetében a részvénytársaságnak lehetősége nyílna érvényre juttatni a 2012/21/EU bizottsági határozatban foglaltakat, a védett piac kialakítása érdekében, a határozatban foglaltak maradéktalan betartása mellett.

A modell második szintjén, a másodlagos szövetkezetek körében koncentrálódik a gazdálkodás és a munkaszervezés rendjének irányítása, az adminisztratív természetű feltételek biztosítása. Ezekre a másodlagos szövetkezetekre az általánoshoz képest speciális szabályok kell, hogy irányadók legyenek. Összefoglalva a javaslatainkat, a másodlagos szövetkezet szintjén az általános szövetkezeti szabályozáshoz képest speciális szabályok megalkotása szükséges a szövetkezeti definíciókra, továbbá az alapítók meghatározására, és nem utolsósorban a vagyonjog területére (speciális jogi természetű részjegy szabályának megalkotásánál, valamint a nyereség felosztásánál), valamint az állami részvételre figyelemmel a szavazati jog előírásaira is.

A modell harmadik szintjén a szociális és foglalkoztatási szövetkezetek működnek, ahol konkrétan nevesítve, az eredményes működés érdekében lehetőséget kell biztosítani speciális szabályok megalkotására, a települési önkormányzatok és a karitatív szervezetek szövetkezeti tagi részvételével az önfoglalkoztatásra.

A javasolt szövetkezeti integrációs modell a gazdaságszervező és munkahelyteremtő hatásán túl a munkaalapú társadalom létrehozásában is új utat jelöl ki, ami aktív eszközzé teszi a kormány kezében a társadalomszervezési feladatok teljesítésében.