A falusi gyerek csökkentené a személyi jövedelemadót

Sűrű hétvégéje volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki pénteken a Nestlé új üzemét avatta fel Vas megyében, szombaton pedig a Tranzit fesztiválon szólalt fel Kőszegen. A miniszterelnök szerint másfélmillió új munkavállalóra van szükség, visszavenné a kormány az E.ON gázüzletágát és tovább kell csökkenteni a személyi jövedelemadót is. Orbán Viktor – aki a saját szavaival élve falusi gyerek – nem fejtette ki, hogy a költségvetésben ezekre a célokra hol van fedezet, ám megemlítette, hogy a fogyasztási adókat tovább emelnék.

 

Orbán Viktor szerint a jelenlegi 4 millió helyett 5-5,5 millió magyar munkavállalóra és adófizetőre van szükség a következő egy-két évben ahhoz, hogy ne maradjon törékeny Magyarország gazdasága. A kormányfő erről pénteken, Vas megyében, a Nestlé büki állateledel-gyárának bővítése alkalmából rendezett bokrétaünnepen beszélt, hangsúlyozva, hogy elsősorban a termelés, a gyáripar területén kell növelni a foglalkoztatottak számát, hiszen ez az a terület, amely a legkevésbé érzékeny a válságok hatásaira.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, a Nestlé sikere is azt bizonyítja, hogy nem létezik lehetetlen feladat, csak tehetetlen ember. Mint mondta, sokan lehetetlennek nevezték a kétharmados parlamenti többség azon vállalását, hogy a korábbi, fedezet nélküli hitelek helyett fel tudnak építeni egy a munkára és a magyar emberekre épülő gazdaságot. A miniszterelnök szerint ehhez mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a gyerekek reggelente lássák munkába indulni szüleiket, hiszen jelenleg a dolgozó szülői példakép hiánya az ország egyik legnagyobb problémája.

"Én falusi gyerek vagyok, és ott ahhoz voltunk szokva, hogy mi tartjuk el a kutyát" - mondta, majd megjegyezte, ezért "teljesen váratlan fordulatként" érte, hogy a kutyák etetése ad megélhetést családok százainak. Kiemelte ezután, hogy a nagy nemzetközi cégeknél nehéz lenne keresztényibb történetet kitalálni, mit a Nestlé alapítása, hiszen a gyár létrehozója a korábban lehetetlent legyőzve bebizonyította, hogy tápszerekkel is életben lehet tartani az anyatej nélkül maradt csecsemőket.

A kormányfő beszédében két csoportra osztotta a multinacionális vállalatokat: vannak spekulatív céllal érkező, de vannak hosszú távú együttműködésre, új munkahelyek létrehozására törekvő cégek is. Hangsúlyozta, a kormány az utóbbiakat, ahogy a Nestlét is szívesen látja az országban. Orbán Viktor beszéde végén sok sikert és magas profitot kívánt a vállalatnak azért, hogy azt visszaforgatva még több beruházást, munkahelyet hozhasson létre Magyarországon.

A személyi jövedelemadót ameddig csak lehet, csökkenteni kell

Százötven munkahelyet teremt a Nestlé
Laurent Freixe, a Nestlé európai regionális igazgatója közölte, a Nestlé 13 milliárd forintos beruházásával 150 új munkahely jön létre kibővített büki állateledel-gyárában, amelyben így az év végén 820-an dolgozhatnak. Elmondta továbbá, hogy a vállalat 2011-ben kezdte bővíteni Kőszeg melletti üzemét, amely Európa egyik legnagyobb, 55 ezer négyzetméteren elterülő állateledel-gyára lett. A Nestlé az elmúlt öt évben több mint 30 milliárd forintot fektetett be Magyarországon, aminek eredményeként összesen 1750 magyarországi alkalmazottjuk lesz az év végére.

A személyi jövedelemadót (szja) és a társasági nyereségadót is tovább szeretné csökkenteni a miniszterelnök; Orbán Viktor szombaton Kőszegen, a Tranzit - Fesztivál a határon elnevezésű közéleti rendezvényen beszélt szándékáról. A kormányfő szólt arról is, hogy "pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől", a felsőoktatást érintve pedig azt mondta, hogy Európa legversenyképesebb rendszere lehet majd a magyar az ágazat átalakítása után.

A miniszterelnök a kőszegi Jurisics-vár udvarát megtöltő hallgatóság előtt, a mintegy másfél órás pódiumbeszélgetésen kijelentette: csak azt a gazdaságpolitikai irányt tartja lehetségesnek, amelyet kormánya választott. "Az irány felülvizsgálata szükségtelen, sokkal inkább a kitartás mellett vagyok" - mondta Orbán Viktor, aki közölte: kitart a mellett a gazdaságfilozófia mellett, hogy az szja-t, a társasági nyereségadót ameddig csak lehet, csökkenteni kell, továbbá a munkahelyvédelmi akciótervet és a közmunkatervet végig kell vinni.

Megvédik a munkahelyeinket, de milyen áron?
A mindenütt látható hirdetésekből és most már a miniszterelnök levele kíséretében megkapott kormányprospektusból is szinte mindenki értesülhetett a munkahelyvédelmi akciótervről. Az intézkedések megvalósítása érdekében a 2013-as költségvetés tárgyalása közben érkezett törvénytervezetek és módosító javaslatok megszavazása alapjaiban tette kétségessé a büdzsé amúgy is ingatag sarokszámait. A parlamenti vita időszakában megfogalmazott aggodalmak, majd a Költségvetési Tanács most nyilvánosságra került újabb kétkedése után most egy újabb elemzés is arra figyelmeztet: vagy a mintegy 300 milliárd forintos költségvetési kiadással kalkuláló akcióterv részbeni feladásával kell majd számolni, vagy borul a jövő évi büdzsé. Ez viszont az újabb vállalati sarcok rémét vetíti előre. A munkahelyvédelmi akcióterv tartalmát a szakmai közvélemény óvatos optimizmussal fogadta, de többen - szakértők és érdek-képviseleti szervezetek is - figyelmeztettek arra, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítményét, növekedési trendjét figyelembe véve a program nem fogja elérni a kívánt hatást: beruházások hiányában, szűkülő lakossági fogyasztás mellett a vállalkozói kedv nem élénkül, a munkaerő iránti kereslet nem bővül, legfeljebb a foglalkoztatottak összetétele változhat az egyes csoportok munkabére terheinek mérséklésének hatására. Ráadásul a terv finanszírozásához szükséges 300 milliárd forint költségvetési fedezete több, mint kétséges.

A "gazdasági szabadságharc" hatékonyságát firtató felvetésre azt válaszolta: Magyarországnak a magas államadóssága miatt kellett egy "radikális, szabadságharc által motivált fordulatot" végrehajtania 2010-ben, a harcot pedig folytatni kell. Megismételte, hogy szerinte azok az európai országok, amelyek államadóssága meghaladja a GDP 90 százalékát, a "reménytelen zónában", a hitelezők markában vannak, 70 és 90 százalék között van a "közvetlen veszélyzóna", 50 és 70 között az elviselhető mérték, 50 százalék alatt pedig a biztonsági zóna. A kormány Magyarországot olyan országgá fogja tenni, amely az utóbbi zónában van - jelentette ki Orbán Viktor.

Beszámolt arról is, hogy eddig 700 milliárd forint értékű magyar állampapír került magyar magánszemélyek tulajdonába. Ezt azért idézte fel, mert fontosnak tartja, hogy a középosztály ne fogadja el az ország jövőjéről szóló narratívának azt a változatát, amelyben kizárólag a legnehezebb helyzetben lévőkről van szó, mert bár róluk kell a legtöbbet beszélni, de az ország nem csak belőlük áll.

A Brüsszellel folyó vitákról szólva Orbán Viktor közölte: azért vették előre a nagy konfliktusokat - például a nyugdíjrendszer átalakítását és a bankadót, amelyekhez egyébként semmi köze az EU-nak -, mert a Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége van a parlamentben, és "a kétharmad áll, mint a cövek, és még ha esetleg valami gond is lenne, akkor is az ötven százalék (...) garantált". Ezért tudták - mondta -, hogy meg fogják nyerni a vitákat az EU-val szemben, ahogyan azt is, hogy lesz emellett néhány olyan ügy, amelyet el fognak veszíteni, ezek "be vannak stokizva".

Az IMF, az EU és a magyar kormány közötti két éves pengeváltás kronológiáját itt olvashatja!

A kétharmados többségét a kormány emellett olyan - a nemzetgazdasági szempontból fontos cégek visszaszerzésével összefüggő - konfliktusokra is használta, mint hogy "visszavettük a Mol-részvényt az oroszoktól, visszavettük a vízművek egy részét a franciáktól, vissza fogjuk vásárolni pillanatokon belül az E.ON-t a németektől, visszavásároltuk a Rábát a malájoktól, a Fradit meg az angoloktól" - sorolta fel a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor: nem szabad azt gondolni, hogy csak konfliktusai vannak az országnak, ugyanis szövetségesekkel is rendelkezik.

Ezért kell módosítani a költségvetést
A biztos alapokon nyugvó tervezéssel magyarázta a kabinet azt az igencsak szokatlan megoldást, hogy már a nyár elején benyújtotta a jövő évi költségvetést. Azonban már a vita során annyi minden megváltozott a büdzsében és a már törvényesített sarokszámokban, hogy az egészet új tervezetként akarja véleményezni a Költségvetési Tanács. Ráadásul a teljesülését meghatározó gazdasági környezetet befolyásoló szabályok is gyökeresen megváltoztak az új adótörvényekkel és a munkahelyvédelmi program megvalósításához szükséges módosításokkal. Így biztosak lehetünk abban, hogy nemcsak az alkalmazott válságkezelési eszközök, hanem a költségvetési tervezés terén is az unortodox megoldások országa lettünk. Már a jövő évi költségvetés tervezetének nyári benyújtásakor egyértelmű volt, hogy azt módosítani kell majd. Az országgyűlés végül is csak a 2013-as büdzsé főszámait fogadta el, de azok időtállósága már a megszavazásukkor kétséges volt. Így nem okozott nagy meglepetést, hogy az elmúlt napok hírei között egyre gyakrabban szerepelt, hogy a gazdasági tárca dolgozik az új számokon. Sajtóértesülések szerint akár már a jövő hét elején módosíthatja a kormány a 2013-as költségvetést.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo