A kkv-k helyzetét könnyítené az Unió

Az unió lassuló gazdasága és az euroövezeti válság egyértelműen rávilágított arra, hogy az egyes tagállamok fejlettsége között hatalmas különbségek vannak, és ez hosszú távon komoly problémákat okozhat. Míg Írországban csaknem125 százalék a munkavállalónkénti bruttó hozzáadott érték (termelékenység), Bulgáriában ez az arány nem éri el a 20 százalékot, a többi tagállamban pedig e két érték közé esik. Az innovatív vállalatok aránya is hasonlóan tág skálán mozog: 80 százalék Németországban és 25 százalék Lettországban. A vállalkozásbarát jogi szabályozásban Finnország áll az élen, az utolsó helyet Olaszország foglalja el.

E helyzettel szembesülve a bizottság közleményt tett közre, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy gyorsan hajtsanak végre szakpolitikai intézkedéseket ahhoz, hogy az euróövezeti és az egységes piaci részvételnek megfelelő versenyképes szintet elérhessék. Konkrétan életerős és összehangolt iparpolitikát és kkv-politikát sürget a bizottság annak érdekében, hogy az európai gazdaság sürgősen visszataláljon a növekedést jelentő pályára.

Legfontosabb cselekvési területek

Az uniós export 75 százalékát a feldolgozóipari cégek adják, és ők adják az ipari K+F 80 százalékát is. A statisztikák azt jelzik, hogy ha a tagállamok – különösen azok, amelyek ma rosszul teljesítenek ezen a téren – fokozni tudnák az iparuk versenyképességét, jelentősen javulnának az unió növekedési kilátásai. Ehhez azonban gazdasági szerkezetátalakításokra van szükség számos területen. Növelni kell a termelékenységet a globális versenyben kevésbé érintett ágazatokban, mint például az ökoipar, villamos és optikai berendezéseket gyártó iparágak, a piaci igényekre válaszoló kutatási projekteket kell indítani, elő kell segíteni a fenntarthatóságot és az erőforrás-hatékonyságot az innováció és a tisztább technológiák alkalmazásának támogatásával.

Antonio Tajani

Kép: PP archív

Számos olyan javaslatot fogalmazott meg a bizottság, amely a kkv-k életét tenné könnyebbé. Ilyen például, hogy csökkenjen a vállalatokra nehezedő adminisztratív teher, induljon be a verseny a szélessávú, energetikai és közlekedési infrastruktúrákat használó szolgáltatók között és maradéktalanul hajtsák végre az egyes tagállamok a szolgáltatási irányelvben megfogalmazottakat (A szolgáltatási irányelv maradéktalan alkalmazása uniós szinten 140 milliárd eurós gazdasági haszonnal járhatna, amely a GDP 1,5 százalékos növekedési potenciálját jelentené). Szintén fontos „uniós követelmény”, hogy a kkv-k jussanak forrásokhoz, segítsék elő az egyes tagállamok a kisebb cégek külpiacra jutását, továbbá az államigazgatás csökkentse a fizetési határidőket.

– Az európai ipar jó formában van és készen áll a versenyre. A gazdaságélénkülés lelassulásának azonban arra kell ösztönöznie bennünket, hogy a versenyképesség és a növekedés még központibb szerepet kapjon a politikai programban. Szerkezeti reformokra van szükségünk ahhoz, hogy felszabadíthassuk a vállalkozóinkban, azaz a gazdaságélénkülés főszereplőiben, rejlő potenciált – hangsúlyozta Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke.