A közép-dunántúli idegenforgalmi régió fejlesztése

A közép-dunántúli idegenforgalmi régió lemaradt a turisztikai versenyben, adottságait tekintve ugyanakkor a térség jóval többre hivatott. A Magyar Turizmus Rt. ezért átfogó turisztikai koncepció és fejlesztési program kidolgozására kérte fel a KPMG-t. A világ vegyik vezető tanácsadó cége az EconoConsult Kft.-vel közösen dolgozta ki a programot, amelyet a KPMG szakértői május közepén, Agárdon ismertettek. A koncepció olyan fejlesztéseket határoz meg, amelyek eredményeként a régió magas színvonalú szolgáltatásokat nyújthat az aktív és szabadidős, illetve az exkluzív és üzleti turizmus területén, és az európai turizmus egyik úti céljává válhat.

„Ahhoz, hogy a koncepcióból valóság legyen, sürgősen meg kell kezdeni a konkrét projekt-tervek kidolgozását” – hangsúlyozta Andrea Sartori, a KPMG Utazás, Szabadidő és Turizmus csoportjának vezetője.

A közép-dunántúli idegenforgalmi régió 1999-ben alakult, Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye területének nagy részét fedi le. Nem része ugyanakkor az Észak-Balaton (Balaton-felvidék), a Dunakanyar vagy Esztergom, így már kevésbé meglepő, hogy a régió a vendégek számát tekintve az utolsó előtti helyen áll a kilenc hazai idegenforgalmi térség között.

A régió ma elsősorban tranzitútvonal, sok, színes, ám nemzetközileg nem jelentős látnivalóval. A vendégek 80 százaléka belföldi, a külföldiek többsége a német nyelvterületről, illetve Szlovákiából érkezik. A látogatók 35%-ának célja a vízparti üdülés és a sportolás, ugyanennyien keresik fel a városokat kulturális vagy üzleti céllal, a vendégek ötöde az aktív turizmust, a természetjárást kedveli, míg 10 százalékuk veszi igénybe az egyéb – falusi turizmus – szolgáltatásokat.

A KPMG tanácsadói a látványosság-elérhetőség-szállás (Attraction-Access-Accomodation) hármas alapján értékelték a régió fejlesztési lehetőségeit.
Az értékelés szerint ma a térség látnivalói változatosak, területi eloszlásuk egyenetlen, azaz nincs közöttük olyan, amely egységes karaktert adna a látványosságoknak. A műemléki turizmus célpontjai között ráadásul sok az elhanyagolt, felújításra váró kastély, kúria.

A régió másik turisztikai jellemzője az, hogy elsősorban tranzitútvonal: a legtöbb látogató csak átutazó Bécs, Budapest, vagy a Balaton irányába. Noha a beutazó turisták fele áthalad a térségen, a helyi nevezetességeket csak mellékesen, kiegészítőként keresik fel. A vidéki Magyarországon ennek a térségnek a megközelíthetősége a legjobb, bár a régión belüli közlekedési infrastruktúra gyengének számít. A KPMG szakértői szerint ezért az egyik legfőbb cél a tranzit-forgalom megállítása, a régió turisztikai célponttá fejlesztése.

A szálláshely kevés és a szolgáltatás általában alacsony színvonalú. A kínálat nem fedi le a keresletet, sőt még a helyi igényeket sem elégíti ki - állapítja meg a tanulmány.

Mindezek alapján a tanulmány szerzői olyan tervet dolgoztak ki, amely a már meglévő adottságokra építve minőségi ugrást jelenthet mind az aktív és szabadidős, illetve az exkluzív és üzleti turizmus területén. A program csúcsán egy megaprogramnak nevezett fejlesztés – egy tematikus park kialakítása szerepel, amely a térség meghatározó, legfőbb attrakciója lehet a ma még többnyire átutazó turisták számára. A turizmus arculatát meghatározó fejlesztések négy kistérségre koncentrálódnak: Székesfehérvár és környéke, Tata és Komárom vidéke, a Velencei-tó környéke, illetve a Veszprém-Herend-Zirc-Pápa terület.

A támogató programok az átfogó fejlesztések alapját képezik, olyan hátteret biztosítanak, amelyek alapvetőek a stratégiai célok eléréséhez. Ide tartozik a turisztikai intézmények fejlesztése, megfelelő képzési projektek kidolgozása, az információs rendszerek és marketing tevékenységek korszerűsítése és hatékonyságának növelése, és – nem utolsó sorban – a befektetések ösztönzése. A szerzők szerint érdemes kiemelt figyelmet szentelni az ifjúsági és a szenior korosztály turisztikai igényeire is, megfelelő kínálattal ugyanis jelentősen meghosszabbítható a turisztikai szezon.

Az értéknövelő programok célja, hogy a már működő kínálat valóban minőségi legyen. Jó példa erre a termálfürdőfejlesztési-program, amely Bábolna, Gárdony, Pápa térségében hangolja össze a tennivalókat. Eszerint a fürdők 2004-re eltérő kínálattal (fitness-, élmény-, wellness-központú termálturizmus), hosszabb szezonnal, megújult környezettel és kulturáltabb szolgáltatásokkal várhatják a vendégeket. Hasonló fejlesztéseket fogalmaz meg a program a térség kastélyai és várai számára, a lovas-, a bor- és falusi turizmus fellendítésére. Jellemző példa egy lovastúra-hálózat létrehozásának ötlete, amely szerint a kijelölt útvonalak mentén 25 kilométerenként lovas központokat kellene kialakítani, mindezt egyeztetve az egyéb kínálattal. Külön program foglalkozik a négy borvidék (Neszmély, Etyek, Mór, Somló) összehangolt fejlesztésével, szervezetten működő borút kialakításával. A kerékpárút-program egyik célja, hogy összekösse a már meglévő balatoni és nyugat-európai útvonalakat. A Bakony jó terepet kínál a hegyi kerékpározás infrastruktúrájának kialakításához, és ígéretes lehet a térség kastélyait összekötő útvonal kiépítése is.

Az arculat-meghatározó program célja, hogy a négy kiemelt területet a térség jól azonosítható, fejlett turisztikai központjaivá tegye.
A Velencei-tónál a sport- és hobby-kínálat bővítése, a családi és ifjúsági turizmus feltételeinek javítása, a környezeti színvonal és az infrastruktúra fejlesztése a legfőbb feladat. A szakértők javasolják néhány állandó, többfunkciós eseményközpont felépítését is, amely a kulturális ajánlatokkal jelentősen növelné a turizmus hatékonyságát.

Tata térségében a történelmi értékek jobb kihasználása, valamint a tóhoz és a térség fürdőihez kapcsolódó turizmus fejlesztése a cél. A kulturális attrakció érdekében javasolt a Tatai Fesztiváliroda, illetve egy színház- és rendezvényközpont létrehozása.

Székesfehérvár és környéke elsősorban a kulturális és az üzleti turizmushoz ideális terület. A kulturális, művészeti kínálat bővítésén túl a szervezeti háttér korszerűsítését javasolják a szakértők. Az üzleti turizmus fellendítéséhez egy többfunkciós konferenciaközpont felépítését, illetve a szállodai kapacitás bővítését tartják szükségesnek.

Veszprém és a Magas Bakony térségében a falusi kézművesipar hagyományaira lehet építeni a fejlesztéseket, illetve a táj adottságaihoz illeszkedően üdülőfalu, natúrpark létesítése lehetséges. Veszprémben – Székesfehérvárhoz hasonlóan – a konferenciaturizmus feltételeinek javítása az egyik fő feladat.

A legnagyobb horderejű javasolt fejlesztés egy tematikus park létrehozása a térségben. Európában ma 19 nagy (és 45 közepes méretű) tematikus park működik, ilyen a Párizs-közeli Eurodisney (évi 12,5 millió látogatóval és csak a belépők árából évi 110 milliárd forintnyi bevétellel), vagy a dániai Legoland (1,4 millió látogató, 6,6 milliárd Ft bevétel).

A hazai tematikus park létrehozását erősíti a térség kitűnő földrajzi helyzete – Bécs, Budapest és a Balaton, illetve az autópályák közelsége, és a már meglévő tranzitforgalom. A pontos koncepció kialakítása, a helyszín kijelölése, a finanszírozás megszervezése további feladat. A szakértők szerint a park kialakítása összesen mintegy 40 milliárd forintba kerülne, megvalósítása esetén nemcsak a régió, hanem az ország egyik meghatározó turisztikai attrakciója lehet.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo