Az előző évektől eltérően az első fél évben például az alacsony keresetű ágazatok érték el a legnagyobb keresetemelést - állapítja meg az elemzés. Legalább 19 százalékkal növelték a kereseteket az építőiparban, a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, az erdőgazdálkodásban, az egészségügyi és szociális ellátásban, a mezőgazdaságban, a könnyűiparban.
Ugyancsak ellentétben az előző évekkel, az első fél évben az alacsonyabb keresetű fizikai foglalkozású munkavállalók keresete nőtt jobban. Ez a különbség elérte az 1 százalékpontot a szellemi munkát végzőkkel összehasonlítva.
A Központi Statisztikai Hivatal adataiban szereplő 23 ágazatból 12 tartozik az átlagosnál alacsonyabb bérszínvonalú szakmák közé. Ezek közül 9 a nemzetgazdasági átlagot meghaladó, három pedig átlag közeli keresetnövelést ért el.
Az előterjesztés kiemeli: a jelentős minimálbér-emelés nem járt együtt elbocsátásokkal. Az első fél évben az alkalmazásban állók száma - a legalább öt dolgozót foglalkoztató vállalkozásokat és a költségvetési intézményeket is számítva - 0,9 százalékkal emelkedett. Az üzleti szférában ez 1,3 százalékos létszámbővülést, a közintézményeknél 0,7 százalékos mérséklődést jelentett.
Ágazatonként jelentős eltérések tapasztalhatók a létszámváltozásban. Egyes szakmáknál továbbra is dinamikus a létszámnövekedés, máshol viszont számottevő csökkenés tapasztalható. A csökkenés oka viszont nem a minimálbér jelentős növelése. Ezt bizonyítja a tanulmány szerint, hogy a számottevő minimálbér-emelést megvalósító ágazatok közül növekedett a létszám a kereskedelemben, a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátás területén, az építőiparban és a szociális ágazatban. Az egészségügyben, a textil-, a ruha-, a bőriparban a korábbi évekhez hasonló 2-3 százalékos létszám-mérséklődést lehetett megfigyelni.
A tanulmány rámutat: a mezőgazdaság, erdőgazdaság területén tapasztalható csak a tavalyinál nagyobb ütemű, majdnem 10 százalékos létszám-csökkenés az alkalmazottak körében.
Forrás: MTI
A tárcák szerint nem volt kedvezőtlen hatása a minimálbér megemelésének
Nem érzékelhetők a minimálbér idei januári, mintegy 57 százalékos, 40 ezer forintra emelésének a szociális partnerek által korábban feltételezett kedvezőtlen hatásai - hangsúlyozza a Gazdasági Minisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak az Országos Munkaügyi Tanács részére készített előterjesztése.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
2024. április 22. 15:30
Véleményvezér
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján
A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában
A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás
A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában
Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek
A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben
Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.