Adóvariációk. Senki nem járt jól

Az új adótörvényekben a társaságokra vonatkozó szabályok változtak elsősorban. Vihart leginkább a reprezentációs költségek megadóztatása kavart, de a kormány által folyamatosan emlegetett ellentétel, a „tízmilliós” beruházási adókedvezmény – ami valójában maximum 1,8 millió forint – fogadtatása sem egyértelműen pozitív. Összességében az ígért csökkentések helyett az idén növekednek a vállalkozókat sújtó adóterhek, a kisebb cégek mozgástere tovább szűkült, állítják a szakértők.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hiába csökkent a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék befizetési kötelezettségének a százaléka, ezt teljes mértékben hatástalanítja az egészségügyi hozzájárulás megemelése 4400 forintra. A terhek növekedéséhez járul a sokat emlegetett minimálbér-emelés (40 ezer forintra) és a reprezentációs költségek elszámolásában bekövetkezett változás. Ez utóbbinál már nincs korlátozás, de csak adóköteles természetbeni juttatásként számolható el, vagyis 44 százalék személyi jövedelemadó és 11 százalék egészségügyi hozzájárulás befizetésével. (Ez utóbbit, Varga Mihály február közepi bejelentése szerint, a pénzügyi tárca hamarosan felülvizsgálja.) A rendelkezés hatását némileg kompenzálja, hogy a társaságiadó-alapba a repiköltséget nem kell beszámítani, de még így is mindez körülbelül 160 ezer forinttal növeli meg egy átlagos kisvállalkozó éves adóját.

A „reprezentációs adó” hatására a személyi jövedelemadóból a költségvetésben elvárt többletbevétel egyébként 13 milliárd, a megemelt egészségügyi hozzájárulásból pedig 1,3 milliárd forint; ezt csökkenti a társasági adóban várható 3 milliárd forintos bevételkiesés. Ettől eltérő számok is napvilágot láttak már (háromféle adatsor kering szakértői körökben), de, mint lapunk megtudta, mindezek csak becslésen alapuló számításokból eredő elvárások. Külön érdekessége a dolognak, hogy ha a 13 milliárd forint szja-bevételi többlet mellett csak 1,3 milliárd egészségügyi plusszal számol a Pénzügyminisztérium (PM), eleve feltételezi, hogy a reprezentációt igénybe vevők kétharmada külföldi.

Felemás kedvezmények
A beruházási kedvezményről szóló rendelet némi vigaszt nyújthatna a kisvállalkozóknak, de az nem azt a kört részesíti előnyben, amelyik igazán rászorulna: tőkeszegény kisvállalkozó nem tudja igénybe venni. Ahhoz ugyanis, hogy valaki a nyereségéből 10 millió forintos beruházást valósítson meg, ennél nagyobb nyereségének kell lennie. A maximális kedvezmény igénybevételével pedig 1,8 millió forintot tud megtakarítani.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint a „fiatal” cégeket differenciáltan kellett volna kezelni: a törvény ugyanis az egy–három éve alakult vállalatokat eleve kizárja (a veszteségeseket is). Az sem válik a jogszabály előnyére, hogy a beruházási kedvezmény csak új eszköz vásárlása esetén érvényesíthető; és például iroda céljára csak új építésű ingatlan vásárolható, s hiába felelne meg a vállalkozó igényének egy olcsóbb, esetleg használt gép, annak megvásárlásakor az adókedvezmény nem jár. Ez viszont irracionális beruházásokra kényszeríthet.

A szigorítások kiskapui
Mára kiderült, hogy a megemelt minimálbér költségéből fakadó többletterheket a legtöbb vállalkozó valóban nem tudja áraiban érvényesíteni. Egyik oldalról a kormányzat, a másikról a fogyasztó néz vele farkasszemet. Beszállítóként a nagyvállalatoknak van kiszolgáltatva: aki növeli az árait, ahelyett rögtön van más, a piac törvényei szerint.

Milyen várható? Aki eddig feketén alkalmazta a munkatársait, ezután is így tesz. Aki eddig minimálbéren jelentette be, ma már „papíron”, vagy részmunkaidősként, vagy sehogyan sem foglalkoztatja tovább. Ezen a szinten a munkavállalói érdekképviselet egyáltalán nem működik, a dolgozónak pedig a pillanatnyi megélhetés a legfontosabb, ezért az sem zavarhatja, hogy a „félállás” a nyugdíj számításakor csak fele szolgálati időnek számít.

A reprezentációs többletköltségek miatt a legtöbb vállalat nem az eddigi repikeretét módosítja, hanem a kiadásokat fogja a tehernövekedés arányában mérsékelni, számol be tapasztalatairól Zara László. A marketing és a promóció területén ez mindenképpen visszaesést eredményez, ami a forgalom és végül akár a nyereség csökkenésével is járhat. Ennek viszont szintén lehet kihatása a költségvetés bevételi oldalára.

Persze kiskapuk itt is léteznek. A reprezentációs többletteher kivédésének egyik lehetséges módja, ha zártkörű termékbemutató helyett nyilvános, mindenki számára hozzáférhető ismertetőt rendez a cég; így a költségek már nem reprezentációs kiadásként, hanem adómentes természetbeni juttatásként jelennek meg. Ennek csak az a kitétele, hogy az eseményt nyilvánosan meg kell hirdetni; a törvény azonban nem tér ki arra, hogy milyen fórumon és mennyivel az esemény előtt. Az a lényeg, hogy az adóhatóság számára az esemény nyilvános kihirdetése dokumentálva legyen.
Az élelmes vállalkozó biztos, hogy máshogyan is el tudja számolni a reprezentáció kapcsán felmerült költségeket. Lehet, hogy megugrik a tisztítószerek és az irodai papírtermékek használata?

Bizonytalanságok
Az adóhatóság törvényt értelmező egyeztetései a PM-mel eddig eredménytelenek voltak – vázolja a helyzetet Zara László. Így február végén még sem a vállalkozók, sem az adótanácsadók nem tudják pontosan, hogy például milyen beruházásra lehet érvényesíteni a kedvezményt. A törvény megfogalmazása szerint a más által soha nem használt, működéshez szükséges tárgyi eszközök, berendezések esnek a hatálya alá. De hogy ez tételesen mit jelent, még senki nem sorolta fel. A kedvezményezettek körének definiálásába is hiba csúszott: jogosult az egyéni vállalkozó, a kis- és középvállalkozó. Például ügyvédi munka esetében ez azt jelenti, hogy az egyéni ügyvéd jogosult a kedvezményre, míg az ugyanazt a tevékenységet ellátó ügyvédi iroda, mivel nem társas vállalkozás, már nem – hívta fel a figyelmet Zara László a jogalkotók nyilvánvaló figyelmetlenségére.

Minisztériumi forrásból megtudtuk, hogy a Gazdasági Minisztérium beruházásikedvezmény-javaslatát a PM sokáig ellenezte. Végül a kisvállalkozói kedvezmények bekerültek a törvényjavaslatok közé, de a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a szakmai egyeztetések elmaradtak. Azóta a beterjesztők is látják, hogy vannak gondok, ígéret is van az utólagos korrekcióra. Ezt viszont némileg nehezíti a két évre elfogadott költségvetés. Úgy tűnik azonban, hogy erre is van megoldás: a parlamenti előrejelzés szerint áprilisban tárgyalják majd a társaságiadó-törvény módosítását. Mi lesz az eredmény? Majd meglátjuk!

A reprezentációs kiadásokra vonatkozó szabályozás is nyitva hagy néhány kérdést. Itt sem egyértelmű a meghatározása annak, hogy mi tartozik a reprezentációs kiadások körébe. Senki nem mer listát kiadni a reprezentációs körről, mondja Zara László, csak a társasági törvény határozza meg a fogalmat: „természetbeli juttatás, ideértve a reprezentációt”. Most akkor természetbeli juttatás vagy reprezentáció, és a társasági törvény meghatározása vonatkozhat-e az szja-törvényre? S felmerült egy másik kérdés is, folytatja a sort: levonható-e a reprezentációs költségek áfatartalma, vagy kell-e utána áfát fizetni?

Miután január 1-jétől a reprezentációs költséget személyi jövedelemadó terheli, vonatkozik rá az szja-törvény is. Ebből adódóan újabb megválaszolandó kérdések születtek: külföldi üzleti úton például a vendéglátó ebédmeghívása után ki fizeti az szja-t? A törvény szerint, ha Magyarországon nem adóköteles személytől kapok juttatást, annak a terheit nekem kell itthon kifizetnem. De azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy bárki is bevallja majd ezeket a tételeket! „Piszkálódni” azonban lehet vele. Sőt! Csírájában létezik már együttműködési kezdeményezés egyes külföldi és a magyar adóhatóságok között, ezért elképzelhető, hogy ezek előbb-utóbb valós problémákká válnak.

Zara László tapasztalatai szerint eddig sem volt igazán jellemző a félszázalékos plafon kihasználása, ezért a reprezentációs kiadások megszigorítása érdekében lehetett volna „vállalkozásbarátabb” megoldást is találni. Aki ugyanis eddig a nyaralását finanszírozta ebből a keretből, az most is meg fogja találni a módját, miként tegye ezt.

Többletmunka a könyvelőknek
A változások az adózónak többletkiadást, a könyvelőnek többletmunkát jelentenek. A törvény értelmezési nehézségei miatt még a legfelkészültebb tanácsadóknak is legalább három napba telt, mire bizonyos részeit megértették. Ráadásul a kitöltendő nyomtatványok is évről évre bonyolultabbak.
A reprezentációról mostantól kezdve külön nyilvántartást kell vezetni, ugyanúgy, mint eddig a bérekről és az áfáról. Az egészségügyi hozzájárulást és szja-t minden hó 12-éig könyvelik le, miközben a bizonylatok számviteli feldolgozása gyakorlatilag még nincs készen, hiszen áfát csak minden hónap 20-áig kell fizetni. Emiatt a külön vezetett reprezentációs nyilvántartást minden hónap végén össze kell hasonlítani a könyveléssel, és ha eltérés van, önrevízió formájában újabb bevallást kell készíteni. Tovább nehezíti a könyvelők helyzetét, hogy a társaságiadó-törvényből fakadóan a reprezentációs kiadások áfa nélküliek, de az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást áfás értékre kell fizetni. Ez azt eredményezi, hogy a főkönyvi számlákon nem egy helyen találhatóak meg a tételek.

Az új törvény tehát mindenkire többletterhet ró. A vállalkozó választási lehetősége: vagy csökkenti a kiadásokat, vagy megtalálja a jogszabályi hézagokat. Ez lett volna a cél?

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo