Aki nem exportált, az nem is fejlesztett

A hazai vállalatok beruházási aktivitása kismértékben elmaradt az általuk tervezettől a Magyar Fejlesztési Bank tavaly őszi felmérése alapján. A cégek 13,5 százaléka a tervezettnél nagyobb összegben, 39,3 százaléka a célzottal megegyezően, 26 százalékuk a tervezettnél kisebb összegben hajtott végre fejlesztéseket a felmérést megelőző egy év során.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: SXC

Az eredetileg tervezett és a végül megvalósított beruházások középértéke 10 millió, illetve 7 millió forint volt. A tervezettnél kisebb volumenű fejlesztést végző cégek között az ipari cégek, a kis- és nagyvállalatok, a nyugat-magyarországi székhelyű vállalatok viszonylag nagy arányban voltak. A következő 12 hónapban a tervnél kevesebbet beruházó vállalkozások egy része újra beruházást tervez – derült ki a fejlesztési bank MFB-Indikátor elnevezésű vállalati felmérésének eredményeiből.

Az előző 12 hónapban beruházást nem végző vállalkozások döntő hányada mikrocég volt, valamint a szolgáltató szektorba tartozók, a kelet-magyarországi székhelyű és a nem exportáló vállalkozások. Ezek a cégek borúlátóbbak versenytársaiknál a kiszámíthatóság és a piaci lehetőségek vállalati megítélése alapján, emellett nagy nehézséggel szembesülnek a hitelkamatok, a szükséges mennyiségű hitelek elérhetősége, illetve a saját erő nagysága területén.

Az összegzés szerint a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre, 18,3 százalékra nőtt a kapacitáshiánnyal küzdő cégek részaránya, a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalatok hányada (26,9 százalék) pedig új mélypontra süllyedt. A következő 12 hónapban fejlesztéseket tervező cégek körében a beruházástól elzárkózó vállalatokhoz képest 2014 őszéhez hasonlóan 9,3 százalékponttal magasabb volt az elégtelen erőforrásokkal szembesülő cégek aránya.

A tervezett ingatlanberuházások, a gép- és eszközvásárlások, valamint a környezetvédelmi fejlesztések nagysága viszonylag nagy arányban esik a 20–50 millió, 10–50 millió, illetve 1–5 millió forintos sávba (a beruházást tervező cégek negyede ilyen összegben jelezte fejlesztési szándékát). A fejlesztést végző cégek a nagyobb összegeket ingatlanvásárlásra, illetve építkezésre (az ilyen összegek mediánja 40 millió forint), gép-, eszközvásárlásra, valamint K+F+I-re (20-20 millió forintot) szándékoznak elkülöníteni, oktatásra, képzésre ugyanakkor csupán 1 millió forintot szánnak.

A megkérdezett hazai cégek egy jelentős része alapvetően önerőre kíván támaszkodni, kisebb hányaduk 40-50 százalék közötti saját erőt tud vállalni, és egy harmadik, kisebb létszámú csoport 1–30 százalék közötti mértékben számít önerőre a tervezett fejlesztések során. A felmérésből kiderült: külső forrás bevonásával elsősorban az ingatlanvásárlások, építések esetén számolnak a cégek (az önerő mértéke itt átlagosan 47,8 százalék), míg az informatikai fejlesztéseket, illetve az oktatást, képzést elsősorban – a beruházási összeg 70 százaléka feletti arányban – saját erőből próbálják megoldani. A kutatás szerint 2014 őszéhez képest visszaesett a vállalatok által szükségesnek tartott fejlesztési hitel nagysága 80 millióról 28 millió forintra csökkent.

Rámozdultak a pályázatokra a kisvállalkozások
A mikrovállalkozások 41 százaléka, a kisvállalkozásoknak pedig az 57 százaléka pályázna uniós forrásra a jelenlegi ciklusban – derül ki a Garantiqa felméréséből, amely szerint a beruházásokhoz szükséges létszámmal nem rendelkező mikro- és kisvállalkozások 54, illetve 59 százaléka tervez létszámbővítést.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo