Az átgondolatlan növekedésből lesz a vak rohanás

2017. október 27. péntek - 18:30 / Kriston László
  •    

Sok vállalkozó nem mer növekedni és egymilliárd forintos évi árbevétel elérésekor inkább létrehoz egy másik céget, hogy elossza az üzletét és bevételét, mert különben megzavarna egy nagyobb versenytársat, derült ki a Piac & Profit A növekedés csapdái 2017 című konferenciáján.

Az Audi kilenc milliárd eurót fektetett be Magyarországon, a Mercedes három milliárdot. Ezek a nagyvállalati beruházások az EU-tól fognak függeni, ezért azok a tagországok, melyek összefognak és eurót használnak fizetőeszközként, azoké a jövő, azok az országok pedig, “amelyek nem akarnak összefogni, nem fognak részesülni ebből a mannából”, kezdte mondandóját Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. “Magyarországnak el kell döntenie, a következő húsz évben akar-e részesülni ebből a mannából vagy sem”.

Vértes András: Kép: PP, Fotó: Erhardt László

Vértes András: akarunk részesülni a mannából? Kép: PP, Fotó: Erhardt László

Érvényüket vesztett minták

Vértes szerint “nagyon megkérdőjelezhető” döntés a buszgyártás felélesztése Magyarországon, mivel már a skandináv országok is lemondtak ilyen irányú ambícióikról, “elengedték a buszgyártást”. A közgazdász szerint tudomásul kell venni, hogy a kínaiak úgyis olcsóbban gyártanak és hatalmas mennyiségben. Az Ikarusz sikeréhez is az kellett, hogy évente 10 000 darab buszt vett meg a Szovjetunió. Vértes szerint inkábbb a gyógyászati eszközök gyártását és K+F-jét lenne érdemes támogatni. A “Medicor romjain nagy fejlesztések történtek, inkubátorokban világszínvonalúak vagyunk.”

Vértes kételyének adott hangot azt illetően is, hogy a konferencia nyitóbeszédében Pomázi Gyula helyettesállamtitkár azt mondta, az Irinyi-tervvel a kormány az ipar 24-30 százalékos növelését kívánja elérni. “Nagy tévedés 30 százalékra növelni az ipar arányát”, szögezte le Vértes. Ha már a korszerű gazdaságban az ipar arányos, értelmes részhányadáról van szó, az EU is csak 20-23 százalékot emleget. “A modern ipar az valójában ipar és szolgáltatás együtt.” Az Apple és egy sor más cég eladja a termékét, de utána a szoftverfrissítésekből vagy az ügyfélnek nyújtott különféle pluszszolgáltatásból tartja el magát és termel profitot. Budapesten például 60 000 ember dolgozik shared service centerekben.

Magyarország döntéskényszerben
Eljön az a pillanat, méghozzá belátható időn belül, amikor el kell döntenünk, hogy Európával tartunk, vagy pedig kívül maradunk a szorosabb integráción. Hamarosan Magyarországnak egy nagyon világos igent, vagy egy nagyon világos nemet kell mondania a szorosabb uniós integrációra és a döntésnek húsbavágó anyagi következményei lesznek – figyelmeztetett Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Ki fog érvényesülni?

Vértes a következőképpen foglalta össze azokat a trendeket, melyekkel minden cégnek számolnia kell:

  • A társadalom tagjai ma 20-21 évvel tovább élnek egészségesen, mint őseik. A nyugdíjkorhatárt előbb-utóbb hetven évre fogják emelni a világ legtöbb országában. A jövőre, 2018-ban megszülető gyermekek már átlagosan 6 hónappal tovább fognak élni.
  • A fejlődő világban egyre kevesebb gyerek születik, vagyis a nyugdíjrendszer kifizetéseit kisebb számú aktív munkavállalónak a járulékaiból kell előteremtenie az államnak.
  • A termékcsere felgyorsul.
  • Az állam annak segít, aki bizonyított már.
  • A nagy szervezetek iránti bizalom egyre inkább mérséklődik a világban.

A fejlődőképes cégeknél ezek a szempontok válnak egyre fontosabbá:

  • Információtúladagolás/túlterhelés. A hatékony cégnél jó csapatot kell összehozni, hogy érvényesüljön a munkamegosztás. Mindenki specializálódott valamiben, követi egy-egy szakterület szakirodalmát, fejlődését. Tanulság: “Becsüld meg a kulcsembereidet.”
  • A projekt álljon meg a saját lábán. “Ebben a közepes cégek jók”, mondta Vértes.
  • Mindig legyen finanszírozási tartalék.
  • Termékre alapozott cégstratégia, gyors és rugalmas végrehajtással.
  • Ha 10 kísérletből 3 profitot hoz, akkor már jól vagy.
  • Tanulj a vevőidtől és a versenytársaidtól.
  • Az elégedett vevők sok új vevőt hoznak, “legalábbis a nők”.

Növekedésfóbia

Vértes András látott már olyan vállalkozót, aki azt mondta neki: “Egymilliárd alatt kell lennem, hogy ne látszódjak”. Miért? Mert nem akarja megzavarni egy nagyobb versenytársát, nem akar túl nagy figyelmet vonni magára, nem akar feltűnni a radaron. Az is gyakran előfordul, hogy a növekedés lehetősége meglenne, de a cég nem bírja “tőkével, vezetéssel és munkaerővel.”

Magyarország 2018: folytatódik a jövő felélése
A beruházások második negyedévben is folytatódó látványos bővülése nyomán a GKI 3,5 százalékról 3,8 százalékra emelte idei GDP-prognózisát, s 2018-ra is hasonló ütemű növekedést vár. Ez lényeges gyorsulás a 2016. évi 2 százalékhoz képest, aminek oka az EU-támogatások újrainduló beáramlása és a választások előtti keresletélénkítés. Ugyanakkor a magyar növekedés, bár lényegesen meghaladja az EU átlagát, a régióban csak igen szerény eredmény.

Az egymilliárd afféle lélektani határnak tűnik. “Most már van vesztenivalóm”, így érzi a cégvezető, amikor eléri ezt a szintet. “Egymilliárdért sokat kell brusztolni. Kétmilliárdért kevesebbet. Afölött már hatalami pozíció van, nagyon tud menni a sztori,” véli Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Kft. ügyvezető igazgatója.

Mindehhez elengedhetetlen a digitális üzletvitel. Jagodics szerint “a digitális átállás utolsó óráit éljük. Ha valaki nem áll át, a hátrányt nem lehet behozni”.

Vak rohanás

Az ideális növekedés olyan, mint egy jól megtervezett hegymászás. Vannak benne “akklimatizálódási pontok, ahol megpihen az ember. Ezek kellene ahhoz, hogy a szervezet hozzászokjon a körülményekhez”, mondta Jagodics. Mindig az első 8-9 hónap kritikus. Nagy a munkatársi ellenállás, a vezető túlzott kontrollja fullasztja őket vagy a túlzott elvárások. Ha olyan iparágban tűz ki növekedési célt a cégvezető, ami hanyatlik, az rosszul sülhet el. Ha nem adekvát a cselekvési terv, a cash flow tervezés, az erőforrás tervezése, akkor szétcsúszhatnak a dolgok. “A pénzügyes ötszáz milliónál még kézben tudja tartani az egészet, egymilliárdnál már nem”, vélekedik Jagodics. “Ebből lesz a vak rohanás.” A GKI megvizsgálta, hogy hány cég van Magyarországon, mely készen állna arra, hogy a tőzsdére lépjen. A 390 000 működő vállalkozásból mindössze 203 tőzsdeképes, ez jött ki a vizsgálatukban. De Vértes szerint “50-100 között lehet a valós szám”.

Startupfejlesztés
A startupoknak lételeme a növekedés. Bohner Tamás, a Drukka Startup Stúdió tulajdonos-ügyvezetője cégként és személyesen angyalfektetőként is érdekelt a holnap startupsztárjainak megtalálásában.
Bohner -aki résztvett a Rendi takarítóvállalat és a Neatly ruhatisztításközvetítő felépítésében- meg van győződve róla, hogy muszáj tanulmányozni az amerikai példákat, mert ha valaki bekopogtat egy jó ötlettel, és csak menet közben derül ki, hogy valaki hasonló dolgot fejleszt Amerikában, akkor csak feleslegesen herdálják a tőkét.
Még a legkörültekintőbb startupfejlesztő alapnál is előfordul, hogy “nem tudtunk tanulni a hibákból.” A Drukka “szoros kontrolt” gyakorol, vezetése nem rest akár néhány hét után “gyorsan beavatkozni”, ha úgy látja, hogy “nem abba irányba mennek a dolgok, amint terveztük”.
Megtörtént már, hogy egy bedőlt startup egyébként ígéretes vezetőjét átvitték egy másikba, melyet a Drukka finanszírozott. A második lehetőség megadása tehát náluk nem mítosz. A cél, hogy az alap három éven belül ki tudjon lépni a startupból.
Ha a KKV-k startupot indítanak ezek az alapfeltételek:
  • Gyorsan monetizálható termék/szolgáltatás az alapja, hatékonyan a piacra vitel.
  • Skálázható innovációs modell.
  • Nem zavarja a főtevékenységet.
  • Limitált financiális kockázat.
  • Projekt-alapú, legyen eleje, vége, felelőse, költségkerete.
  • Vállalkozói és innovációs attitűdöt honosít meg.
  • Innovatív brand.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor