Az eurónkba kerülhet Paks II.

2017. november 28. kedd - 07:30 / kfarkas
  •    

Jól teljesít Magyarország, a gazdaság teljesítménye megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek akár az euró gyors bevezetéséhez is szükségesek lehetnek. Kérdés, hogy ez a helyzet meddig áll fent, illetve milyen kockázatok vannak még előttünk, elemzi az európai és a magyar gazdaság kilátásairól szóló beszélgetésünkben Magas István egyetemi tanár.

Európa némileg fellélegezhetett, már magunk mögött tudhatjuk a Brexit okozta, nagyobb kezdeti feszültségeket. Most azonban a katalán függetlenségi törekvések újra az integráció stabilizálására irányították a figyelmet. Ennek kapcsán hamarosan Magyarországnak is határozott döntést kell hoznia: mikor akarja bevezetni a közös pénzt. Magas István egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézetének munkatársa szerint Magyarország teljesíti az euró bevezetésének feltételeit, de az euróövezeten kívül is lehet jó teljesítményt nyújtani. Az EXIM Bank-hitelek és a paksi bővítés miatt esedékes orosz hitelkeret veszélybe sodorhatja az államadósság ígért csökkenésének ütemét, ez pedig akár az euróövezeti csatlakozásunknál is problémákat okozhat.

Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára - Kép: PP, Fotó: Erhardt László

Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára – Kép: PP, Fotó: Erhardt László

Az év elején még voltak arra utaló jelek, hogy a sorozatos politikai válságok megrendíthetik az európai gazdaság helyzetét. Hogyan alakult a helyzet?

– Egy jó fél évvel ezelőtt még nagyon komoly feszültségek látszottak az Európai Unióban, főleg a Brexit – azaz Nagy-Britannia kilépése – nyomán, s ez látható volt az euró–dollár árfolyam alakulásában is. Ehhez képest mára elmondhatjuk, hogy mind az európai, mind a globális gazdaság sokkal jobb képet fest. Globálisan tekintve a politikai feszültséggócok nem változtak, ilyen az észak-koreai helyzet vagy a szíriai polgárháború, ezek azonban elsősorban katonai jellegű fenyegetések, és nem gyakorolnak jelentős hatást a globális konjunktúrára. Sokkal elgondolkodtatóbb, hogy nemrégiben közös hadgyakorlat zajlott kínai és orosz katonai erők között, és más téren is látható az együttműködés vagy legalábbis a kölcsönös megértés a két kormányzat között. Ez pedig azt is előrevetítheti, hogy ez a két ország közösen léphet fel politikai-gazdasági kérdésekben az Egyesült Államokkal szemben, ami komolyan átértékelné a hatalmi viszonyokat. Az Európai Unió ebben a játszmában csupán szemlélőként vesz részt. A brit népszavazás után a szorosabbra fonódott francia–német viszony viszont komoly stabilizációs tényezőként jelentkezett, és Európa gazdaságilag magára talált.

Magyarország döntéskényszerben
Hamarosan el kell döntenünk, hogy Európával tartunk, vagy kívül maradunk a szorosabb integráción. Magyarországnak egy nagyon világos igent, vagy egy nagyon világos nemet kell mondania a szorosabb uniós integrációra, és a döntésnek húsba vágó anyagi következményei lesznek – figyelmeztet Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

Azért még mindig vannak problémás országok.

– Hogyne, mindjárt az elsők között Olaszországot említhetném, az olasz bankok ugyanis már évek óta nagyon komoly adósságokat görgetnek maguk előtt. Azonban, bár a helyzet nem javult lényegesen, egyelőre nem fenyeget azonnali összeomlással. Nagy sokkot jelentett viszont Spanyolország, illetve az ottani történések a katalán függetlenségi népszavazás után. Sokan kritizálják az Európai Uniót, hogy nem foglalt időben állást a kérdésben. Véleményem szerint Katalónia nem lehet független, az elszakadás veszélyes precedenst teremtene, és az egész Európai Uniót destabilizálhatná. Ezért nem lehet és nem is fogják engedni, hogy a katalánok kikiáltsák a saját függetlenségüket. A figyelem most azonban szinte teljes egészében a Visegrádi Négyekre terelődik, ez lesz ugyanis az integráció elmélyítésének következő próbatétele, az euró bevezetésével eddig óvatosan bánó, vonakodó országok meggyőzése a csatlakozáshoz.

Milyen eszközöket vethet be Brüsszel ennek érdekében?

– Úgy sejtem, ki fog alakulni egy olyan ajánlat az EU részéről, amely jelentős segítséget kínál majd az eurózóna-csatlakozáshoz. Erre már utalt is Jean-Claude Juncker szeptember 13-án, az Európai Parlamentben tartott, az unió helyzetét értékelő beszédében, amelyben egy euro-accession instrument nevű, a csatlakozást segítő pénzügyi eszközt ­ígért az eurózóna-csatlakozáshoz.

Az ÖN véleményét is várjuk!
A Piac & Profit nyílt vitára, az álláspontok politikától független ütköztetésére szólítja fel a gazdasági szereplőket a magyar euróbevezetés szükségességéről. A véleményeket cikk formájában várjuk a [email protected] emailcímre!

Magyarán kapunk egy szép kövér csekket?

– Olyan nagy számra azért nem számítanék, hogy például hirtelen a magyar államadósság a maastrichti kritériumként meghatározott 60 százalék alá csökkenjen. Magyar szempontból azért lenne ennek jelentősége, mert ez az egyetlen kemény kritérium, amelyet még nem teljesítünk. Ha az úgynevezett puhább kritériumot teljesítjük, azaz ha tartósan csökkenteni tudjuk az államadósságot, akkor nem hiszem, hogy ez gondot jelentene a csatlakozásunk szempontjából. Főleg, ha minden másban meg tudunk állapodni. Csakhogy a paksi bővítés okán Moszkva irányába kialakuló új adósságunk miatt nem biztos, hogy 2020 után is képesek leszünk az államadósság jelenlegi ütemű csökkentésére. Most még az álláspontok közelítése zajlik, a V4-ek és Jean-Claude Juncker következő találkozóján sem várható konkrét bejelentés, de legkésőbb december közepére már konkrét ajánlatot kaphatunk Brüsszeltől. Elvégre nekik is az az érdekük, hogy meggyőzzék a vonakodó országokat, érdemes belépniük az eurózónába.

Jobb az eurózónán kívül, mint belül?

– Nem jobb, de a gazdaságpolitikai manőverezés szempontjából, főként az adósságkibocsátás, adósságmenedzsment és nemzetközi versenyképesség szempontjából egyszerűbb. Ez tökéletesen látszott a görög válság idején: egy nemzeti valutát – a drachmát – válság idején leértékelhet a kormányzat, így devizában csökkentve a kiadásai értékét, de tartva a közalkalmazottak bérét, a nyugdíjakat. Az euróval ezt nem teheti meg. Az inflációt érzékelik az emberek, látják a drágulást, de nehezen megfogható. Ezzel szemben, ha euró a fizetőeszköz, és nincs pénz fizetni a béreket, nyugdíjakat, akkor a kormány nem tehet mást, mint hogy nominálisan csökkenti azokat, azaz euróban kevesebbet fizet. És pontosan ez történt Görögországban. Az euró önmagában nem csodaszer, euró nélkül is nagyon jól lehet kormányozni, és lehet euróval is nagyon rosszul.

Chikán Attila: európárti vagyok
Javuló foglalkoztatás növekvő gazdaság, emelkedő fizetések: első pillantásra Magyarország kilátásai fényesnek tűnnek. Azonban hamarosan változik a növekedést fenntartó uniós támogatási rendszer és közben mind többen és többen hagyják el az országot a fiatalok közül, akik fájdalmasan hiányoznak majd a munkaerőpiacról. Chikán Attila közgazdászt, az MTA tagját kérdeztük a magyar gazdaság kilátásairól és a ránk leselkedő veszélyekről.

De védelmet is nyújt az euró, például ha válság van.

– Többet annál. Az euró ugyanis nemcsak fizetőeszköz, hanem annál sokkal több. Fejlett értékrendet, intézményeket, kulturális hovatartozást is jelképez. Ezt a magyarok is érzik, ha euró lenne a fizetőeszköz, akkor talán nagyobb lenne a bizodalom. És itt van a lényeg: a nagyobb bizalom, hogy a pénz értékmérő funkciója és vagyonfelhalmozó funkciója távlatban sem vész el. Így még bátrabban mernek befektetni, házat venni, lecserélni az öreg autókat, és akkor nem tizennégy év lenne a magyar autók átlagéletkora. Ha euróban van a pénzünk, akkor nehezebben veszhet el a vagyonunk értéke, mert az euró sokkal, de sokkal értékállóbb, mint bármelyik kelet-európai nemzeti valuta. Nem véletlenül számít menekülődevizának. Ha baj van, tudjuk, hogy akkor is mindenki elfogadja. A dollárral még inkább ez a helyzet. Amikor Amerika hadban áll Afganisztánban a tálibokkal, a kabuli piacon akkor is elfogadják fizetőeszköznek a dollárt. Mert érzik, hogy vásárlóerő van mögötte.

Milyen nehézségeket okozna az átállás az üzleti életben?

– Nem sokat. A vállalkozások könnyedén át tudnának állni euróra, a bankrendszer talán még egyszerűbben. Tulajdonképpen már most is „majdnem” ott vagyunk, a legtöbb cégnek nem lenne probléma euróban gazdálkodni, ráadásul eltűnnének a devizakockázataik, amik most viszont fennállnak bármilyen euróban történő teljesítés esetén.

Mi történik akkor, ha nem csatlakozunk?

– Mint mondtam, lehet élni az eurózónán kívül is, ám nem leszünk ott a fontos döntési folyamatokban, csak nézhetjük, hogy mi történik. De nem is kell azonnal csatlakoznunk. Tőlünk most azt várják, hogy egy határozott dátumot mondjunk. Az uniós csatlakozásunknál már vállaltuk, hogy bevezetjük az eurót, tehát nem az a kérdés, hogy igen vagy nem, hanem az a kérdés, hogy mikor.

Ön támogatná az euró bevezetését Magyarországon?

– Igen, szeretnék látni egy konkrét euróbevezetési dátumot, minél hamarabb.

 

Magas István
Magas István egyetemi tanár Budapesten, 1952. február 22-én született, diplomáját 1975-ben szerezte meg. A Közgazdaságtudományi Egyetem Világgazdasági Tanszékén dolgozott, majd 1984-től a Connecticuti Egyetem, 1985 és 1987 között a salemi (Oregon) Willamette Egyetem, majd 1987 és 1992 között a Texasi Műegyetem (Texas Tech University, Lubbock) közgazdasági tanszékén oktató. 1993-ban tért haza Magyarországra, itthon a BKE Világgazdaság Tanszékének docense lett. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézetének egyetemi tanára (korábban az intézet vezetője), az MTA doktora.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor