2012. szeptember 20. 18:30 | kfarkas

IMF/EU Tárgyalások

Az IMF-től függ Orbán akcióterve és a költségvetés

Mozgalmas ez a hét, annak ellenére – vagy talán éppen azért –, hogy hétfőn elhalasztották a jövő évi költségvetés módosító javaslatainak szavazását az IMF/EU-tárgyalásokra hivatkozva. A büdzsét megalapozó törvényekről sem szavaztak, erre a jövő héten kerül sor, miként a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó módosításokra is. Ez utóbbi finanszírozásának forrása továbbra sem tisztázott, bár a nemzetgazdasági miniszter és államtitkárai állítják: megvan a fedezete a bevételi oldal újabb bizonytalanságai ellenére is. Mindezek mellett az akcióterv tovább bővül, így feltehetően a költségei is növekednek: a gazdasági tárca javaslatára a 25 év alatti pályakezdők után a munkáltatóknak az eredeti elképzelés szerinti 50 százalék helyett két évig egyáltalán nem kell majd szociális hozzájárulási adót fizetniük. A parlamenti és kormányzati szereplők mindenesetre feltűnő összhangban munkálkodnak az ügy érdekében.

Jövő héten háromnapos üléssel folytatódik az országgyűlés őszi ülésszakának munkája. A tervek szerint a képviselők hétfőn szavaznak többek között a 2013-as költségvetést megalapozó törvényekről, valamint azokról a módosító indítványokról, amelyeket a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó törvénymódosításokhoz, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló előterjesztéshez nyújtottak be.

 

Parlamenti javaslat: módosíthatók lesznek a büdzsé elfogadott főszámai

A múlt heti tervek szerint mindezekről az e heti első ülésnapon döntöttek volna, de hétfőn Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: a kormány kérésére elhalasztják a jövő évi költségvetés módosító javaslatainak szavazását. Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter indoklása szerint erre azért került sor, hogy változtatni lehessen a büdzsén, ha az IMF/EU-hitelmegállapodás érdekében erre szükség lenne. Rogán a szavazás elhalasztásáról szóló bejelentést követően azt mondta: ha a tárgyalások szeptember végén, október elején érdemben folytatódnak, akkor nyitva hagyják a költségvetést, és akár a stabilitási és az államháztartási törvényt is módosítják, hogy a kormány hozzányúlhasson büdzséhez.

A kormány szeptember végén, október közepén tárgyalna a minimálbérről
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy a minimálbér differenciálása jelenleg nincs napirenden, mert a munkahelyvédelmi akcióterv sokkal jobb megoldást jelent. A jövő évi minimálbérrel kapcsolatban kifejtette: szeptember végén vagy október közepén kezdik az erről szóló tárgyalásokat, a bérkompenzáció pedig a jövő évi költségvetésbe is be van tervezve. Az államtitkár szerint idén szeptemberre a versenyszféra munkavállalóinak körülbelül 90 százaléka hozzájutott a bérkompenzációhoz. Az államtitkár elmondta: a kormány idén a versenyszférában 1-2 százalékos foglalkoztatásbővüléssel számol, de elismerte, hogy érdemi, tartós gazdaságbővülés nélkül nagy foglalkoztatásbővülést nem lehet elérni. Czomba szerint a közfoglalkoztatás bővülése a kormány alapelvének megvalósítását szolgálja, miszerint segély helyett munkát kell adni az embereknek. Megerősítette: a kabinet célja az, hogy 2020-ig egymillió új adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon, és ez a növekedés elsősorban a versenyszférából táplálkozzon. Czomba szerint a közmunkából több mint hétezren léptek át a versenyszférába február végétől, és úgy vélte, aki átlép, az jellemzően tartósan el is tud helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.

Erre rímel a parlament költségvetési bizottságának mai döntése: olyan zárószavazás előtti javaslatot terjesztettek be a jövő évi költségvetést megalapozó törvények módosításáról és Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényjavaslat módosításához, amely – elfogadása esetén – megteremti annak a lehetőségét, hogy a kormány a 2013. évi költségvetés nyáron elfogadott főösszegeinek, illetve a büdzsé egyenlege mértékének – vagyis a deficit – módosítását javasolhassa.

Az IMF, az EU és a magyar kormány közötti két éves pengeváltás kronológiáját itt olvashatja!

A kormány szerda reggel elküldte az Európai Bizottságnak és az IMF-nek a kabinet alternatív javaslatait tartalmazó levelet, amelyben leírták, milyen lépéseket tennének hitelmegállapodás érdekében – mondta el Varga Mihály a közszolgálati televízió esti műsorában. Úgy vélekedett, hogy akár már a jövő héten eldőlhet, mikor érkezik Budapestre a tárgyalódelegáció. Irina Ivascsenko, az IMF budapesti irodavezetője a Dow Jonesnak azt mondta, a Nemzetközi Valutaalap megkapta a magyar kormány módosító javaslatait a tárgyalások folytatásához, de további részleteket nem közölt.

Akcióterv, de miből?

Varga Mihály szerdán azt is hangsúlyozta, hogy a munkahelyvédelmi akciótervet végig kell vinni, de ha kell, a kormány kész finomítani rajta. Rogán Antal is kitért arra, hogy a frakció továbbra is kéri a kormánytól az akcióterv teljes körű megvalósítását. A múlt héten egy rádióműsorban pedig úgy fogalmazott, hogy Fidesz-frakció ragaszkodik a program végrehajtásához még akkor is, ha esetleg a tervezett finanszírozási elemeket ki kell cserélni. Ezzel arra utalt, hogy az eddig forrásként számon tartott jegybanki tranzakciósilleték-befizetés feltehetően nem folyik majd be a büdzsébe, mert ezt az adónemet az MNB-re nem lehet kivetni.

A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága által a múlt héten általános vitára alkalmasnak talált munkahelyvédelmi akciótervre vonatkozó törvényjavaslat kapcsán ellenzéki képviselők vitatták a program finanszírozhatóságát. Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős államtitkára erre válaszolva kijelentette, hogy a fedezet rendelkezésre áll a végrehajtáshoz. Az államtitkár szerint a benyújtott költségvetési törvény a tranzakciós illetékekkel, az adóbeszedés hatékonyságának növelésével és számos más intézkedéssel megteremtette a program fedezetét. Mint ismeretes, épp ezeket értékelte a Költségvetési Tanács (KT) a bevételi oldal legbizonytalanabb elemeiként. Pleschinger viszont azt mondta: a KT elnöke elfogadta a gazdasági tárca válaszait a testület korábban ismertetett fenntartásaival kapcsolatban. Csak a pénzügyi tranzakciós adó jegybankra kiterjesztését tartotta továbbra is aggályosnak, de mivel erről már törvény rendelkezik, ezért ezt nem vitatja – fejtette ki az államtitkár.

Ugyancsak a múlt héten Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlament foglalkoztatási bizottságban azt mondta, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv a pénzügyi tranzakciós illetékből tervezett összeget tekintve stabil, függetlenül attól, hogy a teljes pénzügyi rendszer vagy csak annak 70-80 százaléka – vagyis a jegybank nem – fizeti meg az illetéket.

Nem publikusak az NGM válaszai

A gazdasági tárca szerdán közölte, hogy elküldték a válaszokat a Költségvetési Tanács (KT) számára a testület augusztus végi levelére, amelyben a 2013. évi költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatosan tett fel újabb kérdéseket, és kért kiegészítő információkat, elsősorban a munkahelyvédelmi akciótervben szereplő intézkedések költségvetési hatásiról. Kovács Árpád, a KT elnöke szeptember elején azt nyilatkozta, hogy a testület részéről a bevételek megalapozottságát, a pluszbevételeket – többek között az adóbeszedés hatékonyságnövelésétől várt 150-160 milliárd forintot –, valamint a gazdasági prognózist illetően merültek fel újabb kérdések. Az elnök akkor azt is hangsúlyozta, hogy a tanácsnak elhúzódó vitája van a tárcával az idei és a jövő évi gazdasági növekedés várható üteméről is. Az MTI kérdésére szerdán a KT-nál elmondták: megkapták a tárca válaszait, ám azok nem publikusak, miként a kérdések sem. A tanács a tárca által küldött információk tanulmányozása után várhatóan egy héten belül ismerteti véleményét.

Még többe fog kerülni
A munkahelyvédelmi akcióterv eddig 300 milliárd körülire becsült költségét tovább emeli egy új javaslat. Szerdán Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen elmondta: a tárca olyan módosítást tervez az akciótervhez kapcsolódóan, amely szerint a 25 év alatti álláskeresők esetében – szemben az eredeti tervvel, amely szerint a munkáltató által fizetett járulékot a felére csökkentették volna – a munkaadónak két évig egyáltalán nem kellene szociális hozzájárulási adót fizetnie. Később a tárca bejelentette: a kormány támogatja ezt a módosítást, amennyiben a munkavállaló pályakezdőnek minősül. Csütörtökön pedig a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága – az NGM javaslatára – úgy döntött, módosító indítványt nyújt be arról, hogy a legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdők után a munkáltatóknak két évig ne kelljen szociális hozzájárulási adót fizetnie, amennyiben a bruttó bér nem haladja meg a 100 ezer forintot. Balog Ádám, a tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára a bizottság ülésén azt is elmondta, hogy az 55 év felettieknél a szociális hozzájárulási adó felére vonatkozik a kedvezmény.

 

 
Cikk nyomtatása
Megosztás:


A kártyás fizetés szolgáltatója:A kártyás fizetés szolgáltatója: