Beindult a magyar gazdaság

A bruttó hazai termék (GDP) felhasználói oldalának összetevőit vizsgálva, az "felfelé feszül", azaz akár 1-1,5 százalékos növekedés sem zárható ki, ami elsősorban a magánfogyasztás alakulásával magyarázható - jelezte Palócz Éva vezérigazgató. Tavaly a magánfogyasztás 6,7 százalékkal csökkent, idén "csak" 0,5 százalékkal, ugyanakkor az adóváltozások nyomán a reálkeresetek idén már 3,5 százalékkal nőnek, miközben az intézet decemberben még csupán 1,5 százalékos reálkereset emelkedésre számított. A Kopint-Tárki új  előrejelzése szerint a belföldi felhasználás a tavalyi 11,5 százalékos zuhanás  után idén stagnál, az ipari termelés 4,0 százalékkal nő. (Összehasonlító árakon számolt adatokból ítélve a 2004-es szintre esett vissza tavaly a magyarországi GDP, a bruttó hazai termék 2004 negyedik negyedében volt utoljára kisebb mint a múlt év végén és az éves GDP sem volt 2004 óta kisebb.)

"Ami a beruházásokat illeti, ha a bruttó állóeszköz-felhalmozást a készletváltozással együtt vizsgálva tavaly 30 százalék feletti volt a visszaesés, miközben készletváltozás nélkül csak 6,5 százalék. Idén mindkét mutató várhatóan 2,0 százalékkal nő, azaz a készletek lassú feltöltésére lehet számítani" - fogalmazott a vezérigazgató.

Kicsivel magasabb lehet a hiány

Az államháztartás idei GDP arányos eredmény szemléletű (ESA) hiányára vonatkozó prognózisát az intézet 4,5 százalékra emelte a decemberi 4,3 százalékról, elsősorban azért mert az áfa-bevételeknél az intézet túlzott tartja a 6,7 százalékos emelkedést. Palócz Éva hozzátette azt is, hogy a közlekedésben, az önkormányzatoknál és az egészségügyben tervezett megtakarítások mértéke nem reális.

A magyar hiány mértéke azonban igen jónak mondható az eurózóna 6,0 százalékos átlagához viszonyítva, nem is szólva a kétszámjegyű brit, görög, portugál, és ír mutatóról - tette hozzá. A régió országai közül a várható magyar hiány a legalacsonyabb, hiszen a cseh és a szlovák hiány 5,5-5,5 százalék, a román 6,0, a lengyel 6,5 százalék körül alakul - egészítette ki a képet Bartha Attila kutatási igazgató.

A jegybank márciusi ülésétől a jelenlegi 5,75 százalékos kamat 25 bázispontos csökkentését várja a Kopint-Tárki, de nem elképzelhetetlen az 50 bázispontos mérséklés sem - magyarázta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy decemberre 4,5-5,0 százalékos rövid hozamszinttel és ezzel azonos kamattal számol az intézet.