Biztos, hogy a gyerek a legjobb a családi cég élére?

2018. február 10. szombat - 07:30 / Kriston László
  •    

Lehet családi a cég, de nem biztos, hogy a gyerek vagy az unoka a legmegfelelőbb személy a vezetésére. Az utód kijelölésének nehézségeiről is beszéltek az előadók a Piac & Profit Generációváltás a cégben című konferenciáján.

A kkv-k, melyek hazánkban a GDP 70-75 százalékát adják, személycentrikusak. „Ha egy multihoz megyünk tárgyalni, azt mondjuk, hogy megyünk a gazdasági igazgatójához. Ha kis céghez megyünk, azt mondjuk, hogy megyünk a Kis Pistához” – érzékeltette a különbséget Virág Rajmund, a Hammel &Hochreiter cégutódlás-specialistája a Piac & Profit Generációváltás a cégben című konferenciáján.

A családi vállalkozások jobb túlélők
A családi tulajdonú vállalatok jóval ellenállóbbak a változó gazdasági környezetnek, ezért jellemzően jobban teljesítenek, mint nem családi versenytársaik. Ugyanakkor a cégek értékének megőrzéséhez és gyarapításához hosszú távon elengedhetetlen a növekedés, mely fontos, hogy megfelelő árbevétel-bővülés és megtérülés mellett valósuljon meg.

Engedetlen gyerek

De pont a megfelelő személy hiánya okozhatja a legnagyobb bajt. „Nyugat-Európában három cégből kettő nem éli tovább az első generációváltást” – mondta Virág. Gyakran előfordul, hogy az utódról kiderül, hogy nem fűlik a foga a családi céges hagyományok továbbviteléhez. (A királyfi ugyanis csak a mesében jó vezető!)

Hogy a gyereknek van-e hajlandósága átvenni a céget, annak persze már korábban ki kell derülnie. Berendi Péter, a Roland Divatház mára leköszönt alapítója, a Családi Vállalkozások Országos Szövetségének elnöke úgy érzi, egy családfőnek korán fel kell mérnie a helyzetet: „Ha a gyereknél affinitást érzek, megengedem, hogy bejárjon a céghez, a munkatársak megismerik, elfogadják. Én például megbíztam a fiam piackutatással. Kvázi tanácsadóként foglalkoztattam, önbizalmat adtam neki, mert azt érezte, hogy jé, apu elfogadta, amit gyerekként mondok.”

„Egyszerűbb, ha van független menedzsmentcsapat” – vélekedett Farkas Pál, az Invescom Corporate Finance partnere.

Kép:PP archív

Kép: PP archív

Családi alapítványba pakolt cég

Van rá mód, hogy családi alapítványt létesítsünk. Eddig ezt közcélra lehetett csak létrehozni, a Ptk. azonban 2014 óta már magáncélokra is lehetővé teszi, magyarázta dr. Magyar Csaba okleveles adószakértő, a Crystal Worldwide Group ügyvezető igazgatója.

Ha a cégalapító úgy érzi, hogy gyerekei közül egyik sem alkalmas a cégvezetésre, sőt még akár annak a veszélye is fennáll, hogy elkótyavetyéli a nehezen megszerzett vagyont, lehetséges a „bizalmi vagyonkezelés”, a családfő gondoskodhat a vagyon fokozatos átadásáról, hogy az „ne szakadjon rá tizennyolc évesen”, és a hirtelen jött szabadságot élvezve „nehogy felcsavarodjon a fára egy diszkózás utáni balesetben”.

De tény, hogy a bizalmi vagyonkezelés fogalma még nem honosodott meg a köztudatban. Pedig a vagyonátadás és -kiadás így illetékmentes, ahogy az osztalékkiadás is. További előny, hogy így nincs szükség hagyatéki eljárásra sem. Követelést, műtárgyat, üzletrészt is át lehet így adni. A hozam társasági osztalékként adózik. Ha már a NAV kezdeményezi a cég végrehajtását, de korábbi időpontban megkezdődött a bizalmi vagyonkezelés, a követelés nem végrehajtható.

Mítoszromboló kutatás a családi vállalkozásokról
Bár a családi vállalkozások fontosságáról mind gazdasági, mind politikai színtéren sok szó esik, valójában kevés megbízható információval rendelkezünk erről a vállalkozási körről. Eddig azt sem tudhattuk, hogy pontosan mennyien is vannak. A BGE Budapest LAB Családi vállalkozás kutatásának köszönhetően a következő években nemcsak számuk, de működési módjuk is megismerhető.

Élet a cégvezetés után

A kkv-cégvezetők jó részének az egész élete a cégépítésről szólt. Nem volt jelen a gyerek nevelésénél, s most meg kell válnia attól, ami éltette. „Ha úgy érezné az előző generáció, hogy nem fontos, egészségük megromlana” – mondta Kelényi Kolos, a Szamos Marcipán társtulajdonosa, kereskedelmi és stratégiai igazgatója, aki már a család harmadik generációját képviseli a vezetésben.

Az új életszakaszba átsegítés hasznos eszköze lehet, ha az alapító valamiféle tanácsadó szerepben jelen lehet egy ideig. „De nem szabad az utód helyett tárgyalnia, ne vegyen részt az értekezleteken” – hangsúlyozta Berendi Péter. Amikor ő a vállalkozását hagyományozta át fiára, előfordult, hogy az értekezleteken az alkalmazottak, sőt a céges rendezvényeken a beszállítók továbbra is neki kommunikálták gondjaikat, észrevételeiket. „Ne legyen olyan helyzet, hogy nekem szól a kérdés, de a fiam válaszol” – tanácsolta Berendi.

„A régi főnök nem nyúlhat át az új vezető felett, kell lennie valakinek a cégben, aki rászólhat” – mondta Borbély László executive coach, az SPA Tudásbázis Kft. ügyvezetője. Salzmann Zoltán, a Salzmann & Partners Vezetési Tanácsadó szervezetfejlesztője szerint „hiba azt gondolni, hogy az utódlás csak az előd ügye.” Erre fel kell készíteni a munkatársakat és az alvállalkozókat is.

A nagymama ereje
Kelényi Kolos a Szamos Marcipántól a saját családjának élményeit osztotta meg: a céget szerb származású nagyszülei alapították, s a vállalkozás nagy ugrásokon ment keresztül. Eddig 5-600 kézzel készített marcipánt tudtak előállítani, most egy háromszázezres megrendelést készítenek elő. A cég nemrég az energiaszeletek piacára is betört, amivel 180 milliós árbevétel-növekményt értek el, mivel ebben a termékkategóriában „jó nagy az árrés”. A nagymama még 93-94 évesen is kiment a gyárba, és első dolga az volt, hogy végignézte a kukákat. Az egyikben kidobott termékmintákat talált. Kivezényelte a vezetőséget az udvarra, sorba állította őket. „Megkóstolni!” – szólt az ukáz. „Mi a baj vele?” „Margit néni, semmi baj.” „Akkor mit keres a kukában?” Mert ez volt az EU-s előírás a termékminták bizonyos idő utáni megsemmisítéséről. De ő erről hallani sem akart. Margit néni még utolsó hónapjaiban konzultált a cég sorsáról. Odavett az egyik gyáregység szolgálati lakásába egy régi vezetőt, s bár ereje már nem volt sok, de energikusan felült, amikor a fontos instrukció kinyilatkoztatására került sor: „De nem minden szobát kell befűteni!” A Szamost stratégiai bizottság vezeti, melyben a második generációs szülők is helyet kaptak, továbbá olyan ügyvezetők, akik harminc éve aktívak. Olyasfajta vezető kell a cég élére, aki a „tyúkperekben is dönt. Mert így az alkalmazottak megértik, hogy érdemes lejjebb megoldani a problémákat, nem kell felvinni őket”.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor