2012. január 3. 19:10 | PP/MTI
kulcsszavak:imf, eu, barroso, orbán, jegybanktörvény, független jegybank
EU VS. MAGYARORSZÁG
Brüsszel: ha nincs független jegybank, nincs IMF hitel
Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy őrizzék meg Magyarországon a nemzeti bank függetlenségét - hangsúlyozta kedden újságíróknak Olivier Bailly, a központi uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője. Amíg ez nem biztosított, ne számítsunk pénzügyi támogatásra.
A brüsszeli bizottság idei első sajtótájékoztatóján Bailly beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapban számos levélváltás volt uniós vezetők és a magyar kormányzat között. José Manuel Barroso bizottsági elnök, valamint Olli Rehn gazdasági-pénzügyi (aki bejelentette, a decemberi tárgyalások a jegybanktörvény akkor még csak javaslata miatt) és Viviane Reding igazságügyi kérdésekben illetékes alelnök aggodalmainak adott hangot Magyarország által elfogadott törvények miatt. A brüsszeli aggályokra megfogalmazott magyar válaszokat, illetve a megkapott törvényszövegeket az Európai Bizottságban jelenleg is elemzik.
Jövő szerdán ülést tart a biztosok testülete, és bár Magyarország hivatalosan nincs a napirenden, uniós források szerint valószínűleg szóba kerülnek a Magyarországgal kapcsolatos aggályok. Addigra, pontosabban vélhetőleg már e hét vége előtt - tette hozzá egy EU-tisztségviselő - elkészülnek a jogi elemzéssel, amely választ ad majd arra, hogy több magyar törvény, köztük a december 30-án elfogadott jegybanktörvény - amelynek a fordítását csak ennek a napnak a reggelén kapták meg - minden elemében, teljes mértékben összeegyeztethető-e az uniós joggal.
Bailly a sajtótájékoztatón a brüsszeli aggályok közül a jegybank függetlenségének ügyét emelte ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a függetlenséget az uniós jog írja elő. Újságírókkal beszélgetve később ehhez hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank része az EU-országbeli központi bankok hálózatának, és Brüsszel nem öncélúan, hanem az egész európai bankstruktúrára tekintettel ügyel az egyes nemzeti bankok függetlenségére.
A bizottsági szóvivő a sajtótájékoztatón abban az értelemben összekapcsolta a Magyarország által az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) igényelt pénzügyi támogatás ügyét a jegybank függetlenségének kérdésével, hogy kijelentette: a pénzügyi stabilitás garantálásához megfelelő jogi környezetre is szükség van.
A tárgyalás feltétele
Újságírókkal beszélgetve később egy nevének mellőzését kérő uniós tisztségviselő azt mondta: a magyar pénzügyi támogatáskérés ügyében addig nem fognak megbeszéléseket folytatni Magyarországgal, amíg a központi bank függetlenségének kérdése Brüsszel megítélése szerint nem rendeződik megnyugtatóan. A tisztségviselő szerint magyar részről jelezték Fellegi Tamás miniszter azon szándékát, hogy január 16. és 19. között - vagyis a jövő héten az IMF-fel az Egyesült Államokban tervezett megbeszélése után - kész lenne az uniós illetékesekkel való brüsszeli eszmecserére, erre a felvetésre azonban Brüsszel egyelőre nem adott választ. (Orbán Viktornak nem fontos a megállapodás.)
Barroso az Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett, december 28-i levelében utalt a Magyarország ellen szükség esetén indítható kötelezettségszegési eljárásra is - mondta a nevének elhallgatását kérő uniós tisztségviselő. A tisztségviselő szerint uniós szemmel nézve elfogadhatatlan lenne, ha egy kormányzat olyan személyt nevezhetne ki, aki a hivatali hierarchiában a központi bank vezetője fölött áll. Ez független attól - tette hozzá -, hogy Orbán a Barrosónak adott válaszában jelezte: nincs szándék az intézményi változtatások végrehajtására a jelenlegi jegybankelnök megbízatásának lejárta előtt.
Ugyanez a tisztségviselő kitért arra: súlyos gondokat látnak azokban a kérdésekben is, amelyeket Reding vetett fel magyar partnerének, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek a magyar adatvédelmi, illetve igazságszolgáltatási szabályozással kapcsolatban.
A sajtótájékoztatón Magyarország vonatkozásában felmerült a médiaszabadság kérdése is: több tudósító kérdezte az Európai Bizottság álláspontját annak nyomán, hogy a Klubrádió nem nyert frekvenciát a legutóbbi pályázaton. Neelie Kroesnak, a digitális ügyekben illetékes EU-biztosnak a szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta: jelenleg úgy látják, hogy az uniós jog alapján a frekvenciagazdálkodási kérdésekben Brüsszelnek nincs hatásköre a fellépésre. Hozzátette azonban: az EU figyelemmel kíséri a médiaszabadság ügyének magyarországi alakulását, a Kroes biztos által életre hívott bizottság pedig, amely a médiaszabadság kérdéseivel foglalkozik, ebben a hónapban ülést fog tartani.
- Durva drágulás, s ez még nem is a vége...
- Tovább módosul a vitatott törvény
- Elég lenne 15 milliárd euró az IMF-től
- Elhárult az akadály, de lesznek még nehézségek
- Orbán tudja, vagy nem tudja?
- Orbán: elhárultak az akadályok
- A dupla pénz sem elég?
- Milyen játékot játszik Orbán?
- Súlyos aggályok a jegybanktörvénnyel kapcsolatban
- További engedményeket kérhet Brüsszel
2./ Az önálló jegybank, teremthetimeg az önnálló döntéshozatalunkat, politikánkat, vagyis a MINDENHATÓTÓL kapott SZABAD AKARATUNK alapján működő ÖNÁLLÓ életünket, amely nem dollár alapon múködik, hanem a munkánkkal megteremtett arany alapon áll, és nem a pénzmanipulálással megteremtett dollár alapon él. Országunkat végre mi irányítsuk és ne az IMF határozata, fenyegetései apján rögvenyelősen mozogjon, hogy mielőbb tönkre menjünk.
3./ A pénzvilág összeomlása csak idő kérdése, mivel a forgalomban lévő pénzeszközök több ezerszeresét képezik a reálfolyamatokhoz szükséges pénzmennyiségnek. Vagyis egy lufin ugrálunk, amely nemsoká, valahol kipukkan!!!
4./ Az embereket ne az éredk, a verseny hajtsa, hanem az béke, összetartás, szerete. Csak, akkor jön el az ARANYKOR ismét, ami tőlünk függetlenül is itt lesz.
Az öreg ARANYDIPLOMÁS közgazda.
A demokráciáról meg csak annyit: Ha nem lenne demokrácia, akkor már Gyurcsány és a hazaáruló cinkosai már lámpavason lógnának!
Viktor megegyezik a Jobbikkal,hogy adják ők a pénzügyminisztert!
Erről én is hallottam, érintettek beszéltek róla a mediában. Meg privatizáláskor is, hogyan is zajlott. De ezeket csak túl későn lehett meghallani és nem volt nagydobra verve, mert akkor még ne volt internet. És nem csk a cukorgyárak....Tulajdonképpen éppen a politikusok fosztották ki a saját hazájukat, úgy, hogy büntetni sem lehet érte, miközben ők lubickolnak a gazdagságba. :(((
Most kérdem én,melyik hülye vásárló nem használja ki ezt a lehetőséget,hogy ingyen jut egy gyárhoz,és még az állam fizet is neki?
Ugyanis az MNB függetlenségéről nem beszélhetünk, mert az igazából durván függ vagy függeni fog Brüsszeltől, és az IMF-től!
Egyébként meg erről mindössze azt lehetett taálni, hogy a tartalékat önkormányzati adósságra fordítják és egy részét a gazdaság beindítására. De ha van az országnak tartaléka, amihez pont válság esetén nem lehet hozzányúlni, akkor kinek tartalék? Nem az a a normális, ha baj esetén hozz lehet nyúlni, köcsönök helyett?
"A mai magyar pénzrendszer baja tehát nem az, hogy az MNB hitelbe adja a
teremtett pénzt, és ezért kamatot szed, hanem az, hogy az MNB, mint ténylegesen
magántársaság teremti a pénzt, és így rajta keresztül magán zsebekbe kerül a pénzteremtés
haszna ahelyett, hogy közcélokat szolgálna.
A Magyar Nemzeti Bank de facto privatizálása azzal kezdődött, hogy új jogszabály került
kidolgozásra és elfogadásra, az 1991. évi LX. törvény, amelynek a 19. paragrafusa el!írja,
hogy az adott évben a központi költségvetésnek nyújtott hitelek állományának a növekedése
az év egyetlen napján sem haladhatja meg a központi költségvetés adott évi tervezett
bevételeinek a három százalékát. 1996-ban ezt a három százalékos keretet is eltörölték, azaz
az MNB most már teljesen kivonult a közfeladatok kamatmentes pénzzel történő finanszírozásából.
Ez a magyar állam pénzügyi szuverenitásának az önkéntes feladását jelenti. Ez a
rendelkezés az egyik legfontosabb oka a magyar állam gyors eladósodásának, különösen
annak, hogy a belső adósság néhány év alatt rekordméretűre, több mint hatezer milliárd
forintra növekedett.
Több neves közgazdász nyílt levélben hívta fel a magyar törvényhozók figyelmét arra, hogy
ezzel a módosítással a kormánynak többé nem marad befolyása az MNB döntéseire, amelyek
igen súlyosan érintik a költségvetést és ezen keresztül az egész társadalmat. A levél írói így
foglalták össze a törvénymódosítással járó hátrányos következményeket:
1. A központi banknak ezután tilos lesz a költségvetést hiteleznie, államkötvényeket ezen túl
csak közvetítőktől vásárolhat és az államháztartás e két főszereplője közé - teljesen
feleslegesen - magánközvetítők kerülnek,
2. A külső és a belső adósság közvetlenül a költségvetésé, a megtakarítás azonban a Magyar
Nemzeti Banké,
3. A pénzkibocsátás joga és haszna az MNB-é, ugyanakkor a költségvetés drága hitelre
kényszerül, ami gerjeszti az inflációt,
4. Az Országgyűlésnek a kormány felel a gazdaságpolitikáért, de eszköze alig marad. A
pénzpolitikát számonkérés nélkül az MNB alakítja, az Országgyűlés sem dönt róla,
5. A Magyar Nemzeti Bank egyszemélyes irányítás alá kerül, az alelnökeit és a jegybanktanácsi
tagok személyét is az MNB elnök javasolja, a miniszterelnök csak egyetértési joggal
rendelkezik,
6. Az állami felügyelet nélküli központi jegybank külföldön és saját alkalmazottai javára
kereskedelmi bankként működik,
7. A költségvetés havonta megtéríti az MNB veszteségeit, de a nyereséggel az MNB folyamatosan
feltőkésíti magát az infláció függvényében,
8. A hitelből képzett devizatartalék költségeit, sőt e devizatartalék túlzott mértékének a terheit
is, valamint a forintleértékelés hatását a költségvetés viseli, mégpedig kamatozó kötvényekkel."
a sok hülye fan még mindig beveszi a ravasz jogász magyarázatokat, hogy külföldön mi van, de senki nem pofátlan, és harapdálja a segítő kezet