Csúcson a beruházási kedv az agráriumban

A gazdálkodási környezet javulására számít a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozóinak többsége a következő 12 hónapban – derült ki a Takarék Csoport második alkalommal ismertetett Takarék Agrárhangulati Indexéből. A jövedelmezőséget tekintve az agrárüzemek döntéshozóinak 33 százaléka javulást, 16 százalékuk romlást prognosztizál, míg 51 százalék változatlanságra számít. Ugyanakkor a válaszadók mintegy 83 százaléka tervez beruházást a következő egy évben.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásaikat tükröző index értéke 12,89 pont volt, szemben a negyedévvel ezelőtti 9,54 ponttal. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói között közel 13 százalékponttal többen vannak azok, akik javulást várnak gazdasági környezetükben, mint azok, akik romlásra számítanak. Az érték kisebb, ám érezhető emelkedéséből kiderült: a döntéshozók javuló mértékben, de óvatosan optimisták. Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 51 százaléka számít idén változatlanságra, míg 33 százalékuk javulást, 16 százalékuk pedig romlást valószínűsít.

Az agrárvállalkozásokat ugyanakkor erőteljes beruházási szándék jellemzi: a válaszadók mintegy 83 százaléka ruházna be a következő egy évben. A felmérésben részt vevők több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 45 százaléka az üzemméret növelését, 24 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését fontolgatja. Összességében a válaszadók 76 százaléka gazdálkodása fejlesztésében, 22 százaléka a szinten tartásában, 2 százaléka pedig visszafejlesztésében gondolkodik. Csökkent a különbség, de az állattartók beruházási kedve továbbra is magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utal.

A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások 55 százaléka tervez önerőt, 31 százaléka támogatást, 48 százaléka pedig hitelt igénybe venni. Az összes válaszadó közel egynegyede (24 százalék) mindhárom forrásból tervezi a finanszírozást. 25 százalékuk csak önerőből, 1 százalékuk csak támogatásból fizetné a beruházást, míg a kizárólag hitelből fejlesztők aránya mindössze 0,4 százalék. 32 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (19 százalék önerő+támogatás, 10 százalék önerő+hitel, 2 százalék hitel+támogatás). A fennmaradó 17 százalék viszont nem számol beruházással.

Kiéleződő verseny vár az agráriumra
Egyre inkább kiéleződő versenyre, hektikus időjárási jelenségekre kell felkészülniük a magyar gazdálkodóknak. A Piac & Profitnak nyilatkozó szakértők szerint az előrelátó tervezés, a piacok megszerzése és megtartása érdekében való összefogás, de mindenekelőtt a fejlesztés, a termelékenység és a hatékonyság javítása jelentheti a kitörési pontot a magyar gazdálkodóknak.
A támogatás igénylését tervezők aránya még nagyobb az összes megkérdezett körében. Ugyanis a válaszadók 58 százaléka pályázna agrártámogatásra a következő egy évben, míg 39 százalékuk vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervezi. Összességében azonban továbbra is mérsékelt a mezőgazdasági vállalkozások hitelfelvételi kedve annak ellenére, hogy a fejlesztőbarát környezet adta lehetőségek kiaknázásának a saját forrás korlátozottsága a legnagyobb akadálya. A válaszadók 37 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy esztendőben.

A beruházást tervezők jelentős része új alkalmazottak felvételével is számol, de a foglalkoztatottak megtartására és/vagy létszámbővítésre számítók aránya a teljes mintát tekintve is jelentős. A foglalkoztatottak száma változatlan marad a válaszadók több mint négyötödénél, míg 17 százalékuk növekedést, 2 százalékuk pedig csökkenést vár e téren a következő egy évben.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo