Az amerikai lakosság 71 százaléka támogatja a terrorista táborok elleni támadást és 85 százalékuk helyesli a terrorizmust támogató országok elleni hadműveleteket – derül ki a Newsweek felméréséből. A CBS kutatásai szerint a katonai válaszadást még nagyobb arány, a népesség 85 százaléka tartja igazoltnak. Háborúellenes tüntetők Atlantában ugyanakkor azt követelték George Bush elnöktől, hogy zárja ki a katonai megtorlás lehetőségét. Andrew Greenberg zöld párti képviselő azt mondta: amerikaiak millió akarják azt, hogy az igazság érvényre jusson, de a válogatás nélküli öldökléshez nem fűződik érdekük.

Az amerikai kormány és a törvényhozás úgy döntött, hogy 40 milliárd dollárt különítenek el a szövetségi alapokból a támadások következményeinek enyhítésére. George W. Bush elnök eredetileg 20 milliárd dollárt kért. A Fehér Ház és az amerikai kongresszus képviselői – főként a New York-i képviselők és szenátorok sürgetésére – szokatlan gyorsasággal döntöttek az ügyben. Megfigyelők szerint a gazdasági krízistől való félelem lényegesen javíthatja az együttműködést az amerikai kongresszus republikánus és demokrata tagjai között. Az „új világ új kihívásairól” tartott vitanapon egyöntetűen elismerték, hogy a társadalom gazdaságba vetett bizalmát vissza kell szerezni. A demokraták szerint a Hálaadás napjára úgy kell tekinteni, mint „siker zálogára”. A közelgő ünnep ugyanis – a párt szerint – magától visszahozza a vásárlási kedvet. A republikánusok nem ennyire derűlátók.

Az elpusztított Világkereskedelmi Központ volt bérlői már új irodahelyiségek után kutatnak Manhattanben. New York kereskedelmi központjában a katasztrófát megelőzően sem volt egyszerű megfelelő irodát találni. Több millió négyzetméter irodaterület, Manhattan irodáinak húsz százaléka semmisült meg vagy vált használhatatlanná a terrorakciók következtében. Az irodák utáni kereslet a bérleti díjak emelkedését váltotta ki. A terrortámadásban elpusztított World Trade Center 99 éves bérleti jogát birtokló Larry Silverstein már az épület újjáépítését tervezi. A bérleti jogot 1999 júliusában 3,2 milliárdért megvásároló befektetői csoport vezetője azt mondta, hogy „tartozunk az újjáépítéssel gyermekeinknek és unokáinknak”. Szerinte az lenne a legnagyobb tragédia, ha nem lehetne újjáépíteni New York egyik jelképét.

Az amerikai részvénypiacok hétfői újbóli megnyitása előtt a szövetségi jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) 50 bázisponttal, az eddigi 3,5 százalékról 3 százalékra csökkentette irányadó kamatait, így próbálta megnyugtatni az amerikai piacokat. Az Európai Központi Bank (EKB) – összhangban a Fed döntésével – ugyancsak csökkentette az irányadó kamatait 4,25 százalékról 3,75 százalékra. A kamatcsökkentés mértéke mutatja a Fed idegességét is, miután erre az évre már csak 25 bázispontos csökkentés volt beárazva a határidős kamatlábakba. Ez volt a Fed idei nyolcadik kamatcsökkentése. A bank előzőleg, január 3-a óta hét menetben összesen 300 bázisponttal 3,5 százalékra csökkentette irányadó napi kamatát, válaszul az amerikai gazdaság lassulására. Nem sokkal a Fed bejelentése után, az EKB is 50 bázispontos kamatvágás mellett döntött. Bár előzőleg az EKB elnöke még korainak nevezte az amerikai terrortámadások gazdasági hatásait latolgatni, az európai jegybank közleményben tudatta, hogy bízik az amerikai gazdaság „erős fundamentumaiban”. A kamatcsökkentések nyilvánvalóan az amerikai és az európai jegybankok összehangolt lépését jelzik, amelynek elsődleges célja a piacok megnyugtatása volt. Ezt támasztja alá, hogy nem sokkal az amerikai és az európai kamatvágás után szintén 50 bázispontos kamatcsökkentést jelentett be a svájci és a kanadai központi bank is.

A hétfői kereskedési napon – egy hét kényszerű, tragikus szünet után – a New Yorki tőzsde, a NYSE ötven pontos mínuszban nyitott, majd tovább zuhant. A kereskedés megkezdése után az index a misztikus 9000 pont alá süllyedt, ahol a tendencia megfordult és megállni látszott a 9200 szint körül, végül 8920 ponton zárt. Ez volt a leghosszabb szünet a NYSE több mint százéves történetében az első világháború óta. A New York-i értéktőzsde újbóli megnyitását megelőzően elvégezték a számítógépes rendszer teljes körű tesztjét. A NYSE épülete ugyanis három háztömbnyire található az összeomlott Világkereskedelmi Központ romjaitól.

Egy repülésügyi tanácsadó cég szakértője szerint az elkövetkező negyedévben az amerikai légi utasszállítás forgalma a felére csökken, és csak 1-2 év alatt heveri ki az iparág a terrortámadások következményeit. Az Egyesült Államok ötödik legnagyobb légitársasága, a Continental Airlines 12 ezer dolgozóját elbocsátja és ötödével csökkenti járatai számát. Gordon Bethune elnök-vezérigazgató szerint példátlan válságba került az iparág a terrorakciók miatt: sok vállalat megtiltotta alkalmazottainak, hogy amerikai légitársaságokkal utazzanak. A cég a leépítéssel és a járatok számának csökkentésével kívánja ellensúlyozni a költséges biztonsági intézkedéseket is.

Tízmilliárd dollárnyi közvetlen bevételkieséssel és pótlólagos kiadással kellett számolniuk csak az elmúlt egy héten a világ légitársaságainak az Egyesült Államokban elkövetett tragikus terrorcselekmények következményeként – közölte a Nemzetközi Repülésügyi Szervezet (IATA). A szervezet szóvivője hozzátette: az IATA a merénylet előtt 2,8 milliárd dollárnyi összesített veszteséget jósolt az iparágnak 2001-re a menetrendszerű polgári légiforgalomban, de ez a szám az amerikai események miatt nagyobb lesz. Az IATA adatai szerint az amerikai piac napi 1 milliárd dollár bevételt jelent a légitársaságoknak. A merényletsorozat nyomán elrendelt teljes amerikai légtérzárlat a világ 12 ezer kerekedelmi légiközlekedési cége közül 4 ezret kényszerít a földre – írta a Reuters.

Az EU-tagországok közlekedési miniszterei a légi közlekedés biztonsági szabályainak megszigorítását sürgették mind az unión belül, mind nemzetközi szinten. Brüsszeli tanácskozásukon megállapodtak arról, hogy a nemzetközi repülésbiztonsági normák szigorításával kapcsolatos álláspontjukat egységesen fogják képviselni a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO) szeptember 25-én Montreálban megnyíló éves közgyűlésén. A tanácskozáson, amelyet teljes egészében a repülésbiztonság problémáinak szenteltek, döntöttek arról, hogy munkacsoportot alakítanak a biztonság szigorításához szükséges intézkedések tanulmányozására. A csoport egyebek között azt fogja megvizsgálni, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a repülőterekre való bejutás ellenőrzését, a poggyászok nyomon követését és átvizsgálását, vagy a pilótafülkéknek az illetéktelen behatolási kísérletekkel szembeni védelmét. Az EU azt is fontosnak tartja, hogy a szabályok alkalmazásában ne legyenek különbségek a belföldi és a nemzetközi járatok között. Javasolni kívánják, hogy a részes államok ennek megfelelően módosítsák a nemzetközi polgári légi közlekedést szabályozó 1944. évi Chicagói Egyezményt, tekintetbe véve az új fenyegetéseket és a terrorizmus új formáit. Jelenleg az egyezményben előírt normák alkalmazása országonként eltérő, érvényük pedig csak a nemzetközi járatokra terjed ki. Egyes országok – köztük az Egyesült Államok – belföldi járataik esetében nem is alkalmazzák ezeket az előírásokat.

Kocsi Margit

Kapcsolódó cikkünk:
Csapás Amerikára