Egyre rosszabb a vállalkozások helyzete

Az exportpiaci konjunktúra pesszimista kilátásait a németországi kedvezőtlen hatások is befolyásolják. Az ipari termelés szintje nem várt mértékben visszaesett, és a közvetlen tőkebefektetések lassulása is a várt kibontakozás, a beruházások megindulása ellen hat. Mindezeket betetőzi, hogy a vállalati hitelezés szintje továbbra is alacsony, a helyzetet a pénzügyi szektor alacsony, beszűkülő hitelezési lehetőségei tovább ronthatják ez év végéig.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Policy Agenda Gazdasági Fejlődés Index (GFI) 2012. II. negyedévi értéke 1,09. Ez az előző negyedévhez (1,07) viszonyított minimális mértékű változás a következő féléves időszakra a folyamatok összességét tekintve változatlanul stagnálást jelez. Ugyanakkor a vállalati gazdálkodás rész-indikátorai esetében egyértelmű visszaesés tapasztalható, a vállalkozások helyzete egyre rosszabb - derül ki a Policy Agenda felméréséből.

A válság mélypontján talán túl vagyunk

A GFI értéke a gazdasági folyamatok alakulásában - hasonlóan az előző negyedévhez - még nem mutat áttörést a következő félévre nézve. A magyar gazdaság teljesítménye 2009-től - részben a világgazdasági válság következtében, de alapvetően a hazai kedvezőtlen jelenségek, így az elmaradt felhalmozási folyamatok miatt - jelentősen visszaesett és a fiskális folyamatokban elért némileg pozitív arányok mellett még mindig bizonytalan, hogy esetleg 2013-tól elindulhat-e a nagyon várt fejlődés.


Forrás: Policy Agenda

A GFI indexben szereplő fontos gazdasági indikátorok a következő félévre alacsony teljesítményt jeleznek, de ez a stagnálás akár a válság mélypontjáról történő elmozdulásra is utalhat.

 

Kisebb növekedést jelez a BMI júliusban
Kisebb növekedést mutat júliusban a Beszerzési Menedzser Index (BMI) az idei hónapok átlagához képest - közölte szerdán a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) szerdán. Az MLBKT üzleti jelentése szerint BMI szezonálisan kiigazított júliusi értéke 51,9 pont, ami 0,9 százalékponttal alacsonyabb a júniusi 52,8 pontnál. Az idei júliusi érték a korábbi júliusokkal összevetve átlag alatti, ugyanakkor az idei hónapok 51,7 pont átlagát némileg felülmúlja - közölte az MLBKT.

A GFI index értéke az elmúlt két évben negyedévről-negyedévre a magyar gazdasági folyamatok hullámzását mutatja. 2010 második negyedétől a makrogazdaság és a háztartások konjunkturális helyzete romlott, majd a 2011 elején tapasztalt enyhe javulás után erőteljesen zuhant. A 2011 második negyedévi javulást aztán ismét a magyar gazdaság iránti nemzetközi és hazai bizalom csökkenésének következményeként egy visszaesés, majd az elmúlt két negyedévben stagnálás követ. Ez pedig arra is utal, hogy 2012 végéig még nem következik be javulás.

A Policy Agenda álláspontja szerint a piaci bizalom erősödésével, - amelynek függvénye az EU-IMF tárgyalások sikeres lezárása, és a Magyarországgal szembeni túlzott deficit eljárás még mindig nem teljesen bizonyos megszűntetése - elindulhat egy bővülési, növekedési folyamat, amit majd a GFI index javulása is jelezni fog. Ez a változás majd a válság megszűnésének és ezzel együtt a gazdálkodási folyamatok kedvezőbbre fordulásának reményét jelentheti a 2013 évvel kezdődő időszakra.

Javultak ugyan a pénzügyi mutatók

 

Még mélyen a gödörben vagyunk
Idei mélypontjához képest alig emelkedett júliusban a GKI-Erste konjunktúraindex. A májusi zuhanás után júniusban és júliusban is minimálisan emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, de ezzel a felét sem nyerte vissza akkori esésének. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint júliusban az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak kissé, de továbbra is nagyon pesszimista hangulatot tükröznek.

A gazdaság monetáris és fiskális helyzetét tükröző rész-indikátorok szintje kissé kedvezőbbé vált 2012. második negyedévében. Míg a megelőző két negyedévben a csökkenés erőteljes volt (-0,24) és a hazai pénzügyi és költségvetési folyamatok nehézségeit jelezte, addig 2012 második félévében - az IMF hitel-megállapodással kapcsolatos tárgyalások sikerét feltételezve - a magyarországi monetáris helyzet javulása remélhető. A megállapodás megkötésével csökkenhet az alapkamat és a forint árfolyamának ingadozása is.

A monetáris helyzetet tükröző indikátorok közül a forgalomban lévő pénzmennyiséget mutató mérőszám szűkült. Az adósság szolgálatunk teljesítését az áru- és szolgáltatás export változatlanul ellensúlyozza. A tervezett áfa befizetések 2012. második negyedévében - a megnövelt Áfa-kulcs hatására - eddig teljesültek, de a fogyasztás várható szűkülése az év végére már akár a tervezettől elmaradó bevételeket okozhat, amelyet a jövő évi minden bizonnyal módosítandó költségvetés is valószínűsít.

A vállalkozások helyzete azonban egyre rosszabb

A vállalkozói szféra gazdálkodásának negyedévenként mért indexei összességükben az elmúlt három alkalommal erőteljesen romlottak. A GFI rész-indexek közül 2012. második negyedévében egyértelműen a vállalkozások gazdálkodásának indikátorai jeleznek kedvezőtlen változásokat. Az export piaci konjunktúra pesszimista kilátásait a németországi kedvezőtlen hatások is befolyásolják. Az ipari termelés szintje nem várt mértékben visszaesett, és a közvetlen tőkebefektetések lassulása is a várt kibontakozás, a beruházások megindulása ellen hat. Mindezeket betetőzi, hogy a vállalati hitelezés szintje továbbra is alacsony, a dekonjunkturális helyzetet a pénzügyi szektor alacsony, beszűkülő hitelezési lehetőségei tovább ronthatják ez év végéig.

A háztartások gazdálkodását az elmúlt két évben a jövedelmi helyzet folyamatos romlása, a fogyasztás erőteljes szűkülése és a kényszer-megtakarítások növekedése jellemezte. Most, 2012 második negyedévében az adatok a háztartások vagyoni helyzetében romlást mutatnak, a reálkereset évek óta tartó csökkenésében sincs érdemi javulás, és a munkanélküliség kritikus helyzetén belül a fiatalok munkanélkülisége is változatlanul nagyon magas szinten áll.

Csak látszat volt a növekedés
Az elmúlt években, ha nőtt is a magyar gazdaság, az csak a látszat volt, a felvett hitelek segélyre mentek, nem pedig a termelő ágazatok támogatására - fogalmazott Demján Sándor, nagyvállalkozó, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke a szervezet kibővített elnökségi ülésén, amelyen - kéthetes konzultációsorozata keretében - részt vett Orbán Viktor, miniszterelnök is. „Miniszterelnök úr, nincs unortodox gazdaságpolitika.
Az ott lehet, ahol beruházások vannak. Ezért a legfontosabb lenne a beruházásokat beindítani, olyanokat, amiket termelni tudnak" - fogalmazott Demján Sándor a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke a Privátbankár.hu összeállítása szerint. Demján támogatja a munkavédelmi akciótervet, de szerinte arra nem lenne szükség, ha a termelő beruházások beindulnának. Demján szerint egy termelő munkahely létrehozása másik hármat jelent, ehhez pedig képzett szakmunkások és a diplomásoknál más képzési arány kell - enélkül aligha lesz meg az 1 millió munkahely. Ha a foglalkoztatás szerkezete megváltozna, meggyógyulna a magyar társadalom - fogalmazott Demján.
A TriGránit cégbirodalom feje szerint az elmúlt 10 évben csak "látszat GDP-növekedésről" beszélhetünk, hiszen a felvett hitelek szociálpolitikai célokra mentek el, segélyekre - például beruházásösztönzés helyett. A foglalkoztatást segítő adócsökkentéseket, különösen a munkahelyvédelmi akciótervet jó irányba tett lépéseknek tartotta a Demján Sándor, de azt is mondta: van filozófiai különbség a vállalkozók és a kormány gondolkodása között, és arra célzott, hogy a termelőberuházások elindításának a kormánynál nagyobb fontosságot tulajdonítanak.
A VOSZ ügyvezető elnöke szerint teljesen felül kellene vizsgálni az infrastrukrúra-fejlesztést, és a termelésbe kellene tőkét fektetni. Demján Sándor beszélt arról is, hogy mély hiányérzete van a kisvállalkozások piacra jutását segítő lépések miatt, például a közbeszerzések területén. Emlékeztetett arra is: a két évvel ezelőtti megállapodás része volt, hogy az uniós forrásokból a kis- és középvállalkozások 60 százalékban részesedjenek. Úgy vélte, ebben sokat tett a kormány, de a vállalkozásoknak nincs pénzük az önrészhez sem. Véleménye szerint az uniós pénzek lehívásának teljesítése továbbra sem megfelelő, ezért a rendszert felül kell vizsgálni. Felvetette egy beruházási alap létrehozásának lehetőségét is.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo