A válaszoló társaságok 23,6 százaléka szerint iparágukban a következő két-három évben jelentős számú fúziós és felvásárlási ügylet történik. A többség szerint azonos iparágból érkeznek a befektetők.
A megkérdezett vállalatok 13 százaléka jelenleg is folytat ilyen irányú tárgyalásokat, többségük szerint az EU-csatlakozás következtében várhatóan több lesz a felvásárlás és az összeolvadás. A válaszolók körében az elmúlt öt évben 60 fúziós ügyletet bonyolítottak le, ezek átlagos volumene 53,5 millió forint volt. Az ügyletek közel ötödében a piaci részesedés növelése volt a cél, illetve valamilyen stratégiai döntés eredményeként született a tranzakció. Az esetek 15 százalékában a cégek a fúzióval költségeiket akarják csökkenteni, illetve a növekedési ütemet kívánják fokozni.
A fúziót követően a válaszolók több mint felénél történt számviteli racionalizálás, és a cégek közel ötöde adómegtakarítást is el tudott érni. Jellemző következmény, hogy nőtt az árbevétel és a cégek adózás előtti eredménye is, javult az iparághoz viszonyított termelékenységük, a működési költségek viszont alig csökkentek. Jobb lett a saját tőke/összes forrás aránya, ami azt jelzi, hogy a fúziós partner mutatója kedvezőbb volt. A fúzió hatására nem változott a piaci verseny, ami azt jelenti, hogy a cégek összeolvadással meg tudják őrizni helyzetüket a piacon. A felvásárlás egyik következményeként a válaszoló cégek 44 százalékánál történt – átlagosan 160 főt érintő – elbocsátás, és az érintettek 19 százaléka tervez további leépítést.
A felmérés tapasztalatai szerint a vállalkozások piaci részesedésüket, versenyképességüket akarják javítani ilyen tranzakciókkal. A válaszolók szerint ezek az ügyletek kevésbé alkalmasak adóelőnyök kihasználására vagy ellenséges felvásárlás kivédésére. Érdekes, hogy az ügyleteket – szemben a nemzetközi gyakorlattal – leginkább a menedzsment támogatta, majd a vevők és a bankok következtek. A válaszolók szerint a legkevésbé az államigazgatás támogatja a felvásárlásokat és összeolvadásokat.
A várakozások szerint ezek az ügyletek kiterjednek a kiskereskedelemre, a pénzpiacokra, elképzelhető, hogy már a közeli jövőben megszűnik több bank önállósága, további koncentráció megy végbe a takarékszövetkezeteknél és a brókercégeknél. Az élelmiszeriparban főleg a tartósító-, a hús-, és a malomiparban várható erőteljes koncentráció, valamint az új gazdaságban, elsősorban a szoftverfejlesztésben, az internetszolgáltatásban és a kábeltévéknél.
Egyre több vállalatfelvásárlás és összeolvadás Magyarországon
A GKI Gazdaságkutató Rt. és az Ernst & Young Kft. közös felmérése azt jelzi, hogy Magyarországon is erősödnek a fúziók és az összeolvadások. A 2001. január–március között készült térkép összegzi a hazai vállalkozások tapasztalatait és várakozásait.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
2024. április 22. 15:30
Véleményvezér
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján
A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában
A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás
A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában
Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek
A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben
Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.