Egyszerűen túl sok az állam

Úgy tűnik, jobban aggódnak a hazai szegénység miatt a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tagvállalatai, mint a kormány. A fórum szerint számos ponton változtatni kell, ha nem akarunk lemaradni.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A politikamentesen működő HEBC Erősebb Magyarországért egy erősebb Európában című idei jelentése gyakorlatorientált, befektetői tapasztalatokon alapuló javaslatokat fogalmaz meg a kormány számára. Számos területen számítanak intézkedésekre Magyarország versenyképességének fenntartása érdekében.

Látszólag minden rendben van Magyarországon, legalábbis a számok szintjén. A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 2015. évi országjelentésének bemutatásán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: 4,25 millió ember dolgozik ma Magyarországon, a munkanélküliség évek óta nem látott alacsony szinten van, 3 százalék felett van a gazdasági növekedés.

A munkaerőpiac helyzetének javulásával a HEBC tagok is egyetértenek, ám a szép mutatók kapcsán nem szabad elfelejteni, hogy az eredményekhez a külföldi foglalkoztatás, a közszféra növekedése és a beletartozó közmunkaprogram nagymértékben hozzájárul. – Sajnos Magyarországon aggasztóan magas a társadalmi kirekesztettség és a szegénység. A népesség egyharmada szegénységben él – állapította meg Mészáros Zoltán, a Philips Hungary ügyvezető igazgatója.

 

Kép:PP archív

A tagvállalatok vezetőinek véleménye szerint a közmunkaprogram kockázatos, torzítja a munkaerő-piacot és nem segíti az inkluzív gazdaság felé való elmozdulást. Ha a programra fordított forrásokat – ezek ma elérik a GDP 0,8%-át – képzésre és a nyílt munkaerőpiacon való aktív részvétel támogatására fordítanák, valószínűleg többet érne a gazdaság fejlődése szempontjából.

„ Amit a gazdaság szereplői a kormánynak javasolnak, lehet, hogy nem minden esetben kerül elfogadásra, de konstruktív és támogató szavukra mindenképp érdemes odafigyelni.” Wilfried Gepp, az OMV Hungária ügyvezetője, a HEBC tagja
Csak piacon lehet siker

A 13 multinacionális nagyvállalat legfelsőbb vezetőinek véleménye szerint, versenyképes vállalatok csak piaci körülmények között születhetnek. Ahhoz, hogy sikeres magyar vállalkozások jöjjenek létre, képesnek kell lenniük a sokkal élesebb nemzetközi versenyben is teljesíteni.

A jelentés szerint ahhoz, hogy az állam jó gazdája legyen a megvásárolt vállalatoknak, nem elégséges az adminisztráció jelenlegi felkészültsége. Egy egészséges versenykörnyezet sokkal jobb feltételeket teremt a hatékony vállalkozásoknak, mint a monopólium. Verseny hiányában a monopólium is elsorvad. Az erősödő állami szerepvállalás aggasztó jeleit látják a vállalatvezetők a magánszférában is. Azt szeretnék, ha a kormányzat a rendelkezésére álló eszközökkel ösztönözné az öngondoskodást, amely a biztonságos jövő megteremtésének záloga. Egy inkluzív gazdaságban ugyanis az egyén szerepe és felelőssége egyenlő mértékű az államéval.

Hol késik a stratégia?

Miközben – ahogyan Szijjártó Péter fogalmazott – öldöklő harc folyik a világban az új befektetésekért, a HEBC tagjai szerint még mindig nem egyértelmű, hogy Magyarország olcsó gyártókapacitású ország akar lenni, vagy részt vállal a negyedik ipari forradalom változásaiban, magas hozzáadott értékű termelő- és szolgáltatótevékenységgel. Ez stratégiai kérdés: nem elég helyszínt és infrastruktúrát biztosítani, a jól képzett, nyelveket beszélő és kellő mennyiségben, folyamatosan rendelkezésre álló munkaerő, valamint a minőséget nyújtó beszállítók is alapvető kellékek. A tanács tagjai szerint a kormányzat fontos feladata, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, máskülönben elmaradnak az új befektetések. Ez pedig – véli Pécsi-Szabó Miklós, a HEBC korábbi elnöke – az ország versenyképességének a rovására megy.

Az HEBC fontos kormányzati feladatnak tartja, hogy Magyarország időben felkészüljön a várható ipari és technológiai változásokra, és azok között legyen, akik előnyükre fordítják a pozitív hatásokat – emelte ki Jakab Roland, a HEBC elnöke. A tanács szerint érdemes megvizsgálni a legfejlettebb ipari országok stratégiai céljait: ezek között bizonyosan szerepel az oktatási rendszerek fejlesztése, a nemzetközi innovációs potenciál kihasználása, a hosszú távú, oktatásra és kutatásra alapozott együttműködés a partner országokkal, valamint felelősségvállalás a globális kihívások kezelésében.

A versenyképesség alapfeltétele az oktatási rendszer átalakítása

Sajnálatos, hogy Magyarországon a felsőoktatás költségvetési támogatása folyamatosan csökken – olvasható a jelentésben. Az HEBC véleménye szerint, érdemes lenne a kormányzatnak elgondolkodnia azon, – hogy megfelelő célrendszer és teljesítménymutatók meghatározása mellett –, megduplázza a költségvetés oktatásra szánt keretét. A tanács javaslatai között szerepel az is, hogy a vállalatok és az oktatási intézmények együttműködése kapjon további ösztönzést és támogatást a kormányzat részéről. Inkluzív módon, minden résztvevő bevonásával valósuljanak meg a legjobb megoldások, amelyek fenntarthatóbbá és hatékonyabbá teszik az oktatás minden szintjét.

Erősödő felelősségvállalás
A globális vállalatok folyamatosan változnak. Várható, hogy a jövőben a tradicionális megközelítések helyett más mérőrendszerek jönnek – olvasható a HEBC idei jelentésében. Felértékelődik a társadalmi szerepvállalás, a felelős magatartás, a fenntarthatósági célok, a társadalmi hasznosság, az inkluzivitás és a fair kereskedelem. Mindezek már ma is jelen vannak a vállalatok gyakorlatában, de a jövőben még fontosabbá válnak majd ahogyan a fogyasztók tudatossága is nő. Már kialakulóban van egy termék, vagy szolgáltatás környezetre, egészségre és a társadalomra gyakorolt hatásának mérhetősége. A GDP és a tőzsdei mutatók egész biztos, hogy nem lesznek elegendőek. (Érdekli ez a téma? Jöjjön el 2015. szeptember 18-án a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciára!)
Ha az oktatás lendületet kaphat, akkor számos kérdésre hathatós választ születhet, amelyek az ország jövőjét feszítik: a gazdasági fejlődés, a versenyképesség, az elvándorlás, a fiatalok foglalkoztatása, vagy az idegen nyelvtudás és digitális írás tudás szintjének emelése.

– Fontos, hogy az emberek külföldön is gyarapítsák tudásukat, de Magyarország legyen életüknek az a központja, ahova visszatérnek – emelte ki Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója. – Ehhez olyan feltételeket kell teremteni a fiatalok számára, hogy Magyarország vonzó alternatívaként szerepeljen a világ térképén, amikor a jövőjüket tervezik – tette hozzá Faragó Andor, a BT Global Services ügyvezető igazgatója.

Jelen pillanatban azonban nem ez a helyzet. Ha a fiatalok külföldön kezdik el pályafutásukat, kevés az esélye, hogy valaha is visszatérjenek – állapítja meg a jelentés, amely tudásközpontok, közösségek létrejöttét sürgeti, amelyek hozzájárulnak az országon belüli mobilitáshoz.

A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika veszélye

Mivel az eredmények nem fognak rövidtávon jelentkezni, politikai ciklusokon átívelő megközelítésre van szükség. Ahogyan az üzleti életben egy-egy vállalat legalább tíz évre tervez, úgy a politikusoknak is érdemes lenne hosszabb távon gondolkodniuk. A tanács tagjai rendkívül fontosnak tartanák, hogy a kormányzat az egyes döntéseket megelőzően kérje ki a véleményüket, folytasson hatékony társadalmi párbeszédet. A vállalatok sikerét ugyanis rendkívüli módon befolyásolja a szabályozói környezet kiszámíthatósága, míg a hirtelen hozott döntések a legnagyobb kockázati tényező. Egyetlen kormányzati lépés képes ugyanis az elért vállalati eredményeket megsemmisíteni. Ma pedig a magyarországi befektetőknek be kell ezt is kalkulálniuk, amikor befektetési döntést hoznak.

A multinacionális vállalatok hidat képeznek a helyi és a globális igények, illetve tapasztalatok között. Nemcsak anyagi forrásokat tudnak nyújtani, hanem át tudják adni azokat a jó gyakorlatokat és modelleket is, amelyek a világban már léteznek.

A HEBC
A Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) kezdeményezésére alakult 1998-ban. Az ERT több mint 50 európai iparvállalat legfelső vezetőjének fóruma. Összesített forgalmuk meghaladja az 1300 milliárd eurót, 6,8 millió munkahelyet biztosítva a régióban. Az HEBC tagja 13 ERT vállalat magyarországi legfelsővezetője: ABB, AkzoNobel, British Telecom, Ericsson, GDF Suez, Henkel, Magyar Telekom, Nestlé, OMV, Philips, SAP, Shell és Volvo Group Trucks.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo