Elszálló lakáspiac, elszálló álmok

Elszálló piac, elszálló álmok

Az elmúlt egy évben a lakáshitelek mögötti ingatlanfedezetek jogi érvényesíthetőségével kapcsolatos bizonytalanságok miatt a bankok nem szívesen hiteleznek, egyre kevesebb új lakás épül, a használt lakások nehezen értékesíthetők, a bajba jutott adósok száma és tartozása pedig hónapról hónapra nő. Az ingatlanpiac mélypontra jutott. Ugyanakkor a kilakoltatási és árverezési moratórium július elsejei megszűnése után közel ötvenezer hiteles lakhatását kell majd megoldani, amire egyelőre sem az önkormányzatok, sem az állam nincs felkészülve. Május 30-án, hosszas tárgyalások után a kormány és a bankszövetség végre megállapodott, így július elsejével a bankokat és a befektetőket elbizonytalanító közel egyéves moratórium megszűnik. Tovább a cikkhez...

Bürokráciacsökkentés: lepapírozva

Hatalmas terhet vehetne le a vállalkozások válláról a bürokrácia csökkentése, eltűnhetnének a párhuzamos adatszolgáltatások, könnyebbé válhat a közbeszerzés, előbb valósulhatnának meg beruházások. Az állam ismét nekilát saját szabályai felülvizsgálatának százmilliárdos megtakarítást remélve. Tovább a cikkhez...

Piac kell, nem pénz!

Idén körülbelül ugyanannyival esett vissza a kkv-szektor hitelezése, mint a válság kitörését követő évben. Nincs forráshiány, állítják a bankok, de a rossz piaci kilátások miatt a kkv-k többsége nem hitelezhető. Ráadásul igény sincs a fejlesztési forrásokra, mert a hitelképes cégek piaca nem bővül. A kereslet szűkült, senki nem mer hosszú távú fejlesztésben gondolkodni. Pedig a kereskedelmi bankok ma már újból bővítenék a kkv-hitelezési üzletágat. Tovább a cikkhez...

Köztérnevek: Minek nevezzelek?

Kosztolányi Dezső bonmot-ja szerint az utcanévtábláknak van a legnagyobb olvasóközönsége, nem mindegy hát, mi kerül rájuk. A mostanában gyakori változások szimbolikus jelentősége mellett azonban nagyon is praktikus következményei vannak az érintett utcák, közterek lakói és az itt bejegyzett cégek számára. Tovább a cikkhez...

Bioműanyag

A szeméttelepek kapacitásának negyedét nem komposztálható szintetikus műanyagok tölti meg világszerte. Kiváltásukra kínálkoznak a növényi rostokból készült biopolimer-fajták. Ma szinte minden terméket fóliában, zacskóban, flakonban árusítanak, de műanyag kell a habarcsokhoz, a pelenkákhoz és a gyógyászati segédeszközökhöz is. A világban kitermelt nyersolajmennyiség 4-8 százalékát fordítják polimerek gyártására. Csakhogy ezek több évszázad alatt képesek lebomlani a természetben. Tovább a cikkhez...