Ennél már csak jobb jöhet?

Az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti bizalmi index csökkenésének megállása a szolgáltató cégeknek köszönhető, ezek várakozása ugyanis több havi markáns csökkenés után a szeptemberi szintre emelkedett vissza. Az ipari bizalmi index minimálisan rosszabb lett, az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállományok megítélése - az exportrendeléseké is - romlott, a készleteké és a termelési kilátásoké javult. Az építőipari bizalmi index értéke - az októberi növekedés után - novemberben nem változott. Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése tovább romlott, a rendelésállományok értékelése lényegében nem változott az egy hónappal korábbihoz képest. A kereskedelmi bizalmi index értéke novemberben az előző havi jelentős csökkenésnél kevésbé emelkedett. A rendelésekre vonatkozó várakozások kis mértékben emelkedtek, romló eladási pozíció és jelentősen csökkenő készletszint mellett. A szolgáltató szférában az üzletmenetet ugyan rosszabbnak ítélték a válaszadók, mint októberben, de az emelkedő forgalmi várakozások felülmúlták azt.

A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltatók körében kissé javult, az építőiparban nem változott, a kereskedelemben romlott. Enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési szándék minden ágazatban erősödött. Az építőiparban azonban ez csak a deflációs várakozások enyhülését jelentette, mivel továbbra is az árcsökkenést előre vetítők vannak jelentős többségben. A kereskedelmi cégek körében egy hónap alatt nemcsak az áremelést tervezők aránya nőtt jelentősen, hanem az árnövelés átlagos mértéke is. Erősödött a háztartások inflációs várakozása is. A magyar gazdaság várható helyzetének megítélése az iparban és a szolgáltatók körében javult, az építőiparban és főleg a kereskedelemben romlott, s e tekintetben pesszimistább lett a lakosság is.

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke az egy éve tartó szinte folyamatos csökkenést követően novemberben stagnált. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét rosszabbnak ítéli meg, mint egy hónappal ezelőtt, a következő évben várható megtakarítási képesség megítélése viszont nem változott. Ugyanakkor a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlását az előző havinál valószínűbbnek tartották novemberben az emberek.

Mi lesz jövőre?

A magyar gazdaság helyzete 2011-ben döntő pontokon rosszabb az előző évinél, ahol pedig jobb - a külső egyensúly javulásán kívül - ott ez is csak látszat - írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. 2011-2012-es előrejelzésében. A gazdasági növekedés csak a jó időjárás okozta mezőgazdasági termés miatt gyorsul (a tavalyi 1,2%-ról 1,5%-ra). A munkaerőpiacon érdemi javulás nincs. Az államháztartás valós hiánya sokkal nagyobb a tavalyinál. (A strukturális, egyszeri tételeket nem tartalmazó hiány a 2009. évi 2%-ról 5%-ra emelkedik.) Az államadósság csak a magán-nyugdíjpénztárak államosítása és a devizatartalék mérséklése miatt csökken. (A jövő évi adószabályokról itt olvashat.)

A gazdaság fejlődésre és befektetésre kész része túladóztatott, a befektetési kedv és lehetőség romlott. A korábban felhalmozott makro-tartalékok egy részét a kormány elhasználta, a kisvállalkozások és a magánszemélyek jövedelemtartalékai kimerülőben vannak.

Az infláció 2009-2012 folyamán a 4-5 százalékos sávban ingadozik. Idén 3,8 százalék, jövőre - az adóemelések és a gyengülő forint hatására, a csökkenő vásárlóerő ellenére - ennél magasabb, 4,8% körüli éves átlagos áremelkedés várható. A 2012-re tervezett 2,5%-os államháztartási hiány elérése valószínűtlen. Egyrészt recessziós viszonyok között a gazdaság adóviselő képessége - az újabb és újabb adónemek ellenére - romlik. Másrészt a Széll Kálmán Tervben előirányzott rendszerszerű kiadáscsökkentés nagy része feledésbe menni látszik.