Ez a válasz a szakemberhiányra?

Egyre több gazdasági szereplő vállal aktívan részt az oktatásban annak érdekében, hogy kormegfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerőhöz jusson. Kérdés, hogy mely vállatoknak van lehetőségük, kapacitásuk, pénzügyi forrásuk önállóan megoldani az utánpótlást, illetve kinek van módja az oktatási rendszer különböző szintjein bekapcsolódni a szakemberképzésbe.

Az állam a duális képzés bevezetésével egyre kedvezőbb feltételekkel, ösztöndíjjal terelné a fiatalokat a termelő munka irányába, és támogatja az ebben részt vevő cégeket is. Vajon a gazdaság szereplői egyenlő eséllyel képesek versenyezni a fiatal szakemberek megszerzéséért, és a hazai kkv-k hasonlóképpen profitálhatnak a duális képzés előnyeiből, vagy hátrányba kerülnek a tőkeerős, nagy cégekkel szemben, amelyek „lefölözik” a munkaerőpiac krémjét?

A kezdetektől máig

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felmérése szerint az ezredfordulón a magyar gazdaságból több tízezer szakmunkás hiányzott, aminek elsődleges okát arra vezették vissza, hogy az oktatási rendszer alkalmatlanná vált a gazdaság szakemberigényeinek kielégítésére. Az MKIK 2005-ben a szakképzés megújítására és a munkaerő-piaci igényekhez illesztésére középtávú stratégiát készített, amelyben a duális képzés bevezetését, vagyis a gyakorlati oktatás arányának növelését tűzte ki célul. A stratégia fontos eleme volt, hogy a tanulók az iskolai tanműhelyek helyett vállalati képzőhelyeken sajátítsák el a szakma gyakorlati fogásait. Ehhez a nemzetközi gyakorlat – főként a német duális képzés – alapján fontosnak tartották a gazdasági szereplők részvételének ösztönzését, érdekeltségük megteremtését is. A stratégia megvalósítása, a szakképzés érdemi átalakítása 2010 után indult el, azt követően, hogy az elképzelés politikai megerősítést kapott: a kormány és az MKIK megállapodást kötött a szakképzés átalakításáról. A kamara arra kapott felhatalmazást, hogy olyan rendszert dolgozzon ki, amely képes összhangot teremteni a szakképzés és a gazdaság valós igényei között.

Kép: Fotolia

Az átalakítás első jelentős lépése 2012-ben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) megújítása, majd a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB) létrehozása volt. Ezek javaslata alapján határozzák meg az egyes megyék szakképzési irányait és beiskolázási arányait, amelyet minden évben kormányrendelet rögzít. A három – támogatott, nem támogatott, korlátozottan támogatott kategóriába sorolt szakmák közül a hiányszakmákat oktatják az állami forrásokat felhasználó szakképzésben, illetve olyan szakképesítések oktatása kap támogatást, amelyekre érzékelhető munkaerő-piaci kereslet van.

A képzési rendszer átalakítása kiterjedt a gazdálkodószervezetek szakképzésben való részvételének az ösztönzésére is. Ebben az egyik legfontosabb lépés 2012-ben a szakképzési hozzájárulás rendszerének megváltoztatása volt. A vállalkozások számára kedvezőbbé váltak az elszámolási és visszaigénylési feltételek, pályázati lehetőségek nyíltak a képzési eszközök fejlesztésére. A tanulószerződéses rendszerben több körben emelték a normatívákat.

Az erőltetett menetű átalakítás korántsem volt problémamentes, folyamatos „finomhangolást” igényelt, míg eljutott odáig, hogy 2013-ban a szakképzésben teljes körűvé vált a duális rendszer. A kormány a 2015-ben elfogadott „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepciója megerősítette a korábbi irányt, és újabb elemekkel bővítette a duális képzés rendszerét. A szakiskolák és szakközépiskolák 2015-től a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásába kerültek, feltételezve, hogy a közös – szakmai irányítói és fenntartói – struktúra elősegíti majd a szakképzési intézményrendszer hatékonyabb működését, szorosabbá teszi az intézmények közötti kapcsolatot, és gyorsabb, rugalmasabb reagálási lehetőséget teremt a gazdasági igények követésére. A kamara hatásköre fontos eszközzel, a garanciavállalással bővült. Lényege, hogy a tanulók gyakorlati képzéséről a szakiskola csak akkor gondoskodhat, ha a kamara nem tudja őt gazdálkodószervezethez, vállalkozóhoz tanulószerződéssel elhelyezni. A gyakorlati képzés minőségének javítására a 2015–2016-os tanévtől bevezették, hogy csak mestervizsgázott oktatóval rendelkező vállalkozás folytathat képzési tevékenységet.

Nincs ember, aki van, az nem kell
A gazdaság egyre több szereplőjénél merül fel a probléma, hogy a fejlődés gátja a munkaerőhiány. Bizonyos területeken már szinte lehetetlen szakembert találni. Aki van, az meg mégsem kell a cégeknek.
A jövő

Ahhoz, hogy a gazdaság szereplői – saját érdekükben – aktívan bekapcsolódjanak a képzési rendszerbe, lényegében rendelkezésre állnak a szervezeti és intézményi keretek. Az MKIK adatai szerint eddig országosan kilencezer vállalkozás – a működő cégeknek mindössze három százaléka – kapcsolódott be a tanulók gyakorlati képzésébe. A szakképzési rendszer teljes átalakítása várhatóan 2018-ra fejeződik be. Addigra az állami képzésben a jelenlegi 55 ezerről 70 ezerre kívánják emelni a duális rendszerben részt vevők számát, és ezzel összhangban a mostani kilencezer helyett 20 ezer gazdálkodószervezet bevonását tervezik a gyakorlati képzésbe.

A 2016–2017-es tanévben pedig egy újabb változással szembesülhetünk: elindul az átalakított szakközépiskolai és szakgimnáziumi képzés. Szeptember elsejétől már éles üzemben indulnak az új szakképzési intézmények - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Az átalakítással ezek az intézmények is érettségit adnak, így a remények szerint megszűnik a szakmunkás képzés zsákutca-jellege.  Ez is része a szakképzési rendszer átalakításának amellett, hogy megszületett az új szakképzési törvény, létrejöttek a szakképzési centrumok, nagy hangsúlyt kapott a duális képzési forma elterjesztése, és megújult a gyakorlati képzések támogatása - mondta a miniszter.

A szintén sok vitát kiváltó átalakítás mögött sok szakértő véleményével ellentétben nemcsak névváltoztatás áll – szakiskolából szakközép, a szakközépből szakgimnázium –, hanem lényegi módosítás is: a 4+1 évfolyamos szakgimnáziumi képzésben az érettségit megelőző szakaszban a szakképzésre fordítható idő a korábbi összesen egy évről 1,5 évre növekszik. Az érettségit követően további egy év alatt pedig érettségire épülő emelt szintű („technikus”) szakképesítés szerezhető. A jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakítása pedig a hároméves szakmai képzést és a komplex szakmai vizsgát követően automatikus továbbtanulási lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez. Ebben az iskolatípusban tehát a képzés 3+2 évig tart majd.

A kutatók másképp látják

Az MTA Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete és a Budapesti Corvinus Egyetem Emberi Erőforrások Tanszékének „Az érettségi védelmében” című tanulmánya viszont erős kritikát fogalmazott meg a szakképzési rendszer és a duális képzés bevezetésével kapcsolatban. A 2015-ben készült elemzés alapvetően nem ért egyet azzal, hogy visszaszoruljon az érettségivel járó vagy arra épülő szakképzés, és a tanulók az általános iskola után a szakma gyakorlati elsajátítására koncentrált képzésben részesüljenek.

A kutatók azt állítják, hogy az elmúlt húsz évben a középfokú szakképzés nem szorult vissza, hanem a szerkezete változott meg. Amilyen mértékben leépült a szakiskolai képzés, ugyanolyan mértékben bővült az érettségivel kombinált szakmai – szakközépiskolai – képzés. Adatokkal bizonyítják – és ezt a céges példáinkban nyilatkozók is igazolták –, hogy a munkaerőpiacon keresettebbek az érettségivel rendelkezők, és a szakmák nagy része ma már igényli is a magasabb tudásszintet. Ráadásul az érettségizettek 25 százalékkal többet is keresnek, főként éppen azokban a klasszikus ipari és szolgáltató foglalkozásokban (lakatosok, forgácsolók, hegesztők, ipari és építőipari szerelők), ahol a kormányzati és kamarai elképzelések szerint különösképpen nincs szükség középiskolai szintű, a teljes értékű érettségire felkészítő képzésre.

A tanulmány készítői – Hajdú Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel, Kertesi Gábor, Kézdi Gábor, Köllő János és Varga Júlia – szerint a célként megjelölt duális képzést a reformerek teljesen félreértik: azokban az észak- és nyugat-európai országokban, ahol sikeres duális rendszerek működnek, a tanulók megfelelő alapképzés után lépnek a szakképzésbe, majd a munkaerőpiacra.

Az érettségit adó képzés tervezett visszaszorítása a felsőoktatásra is hat, szűkíti a merítési bázist, növeli az egyébként is meglevő felsőoktatási lemaradásunkat – állítják.

Osváth Sarolta

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo