A helyi pénz mint a lokális gazdaság fellendítésének eszköze nem új keletű ötlet, számos helyen bevált már. (A magyar példákról itt olvashat.) Világszerte több kisváros vezetett be alternatív pénznemet, példák Olaszországtól Ausztrálián, Japánon át az Egyesült Államokig fellelhetők, utóbbi államaiban tizenkét városnak van saját fizetőeszköze. A tapasztalatok szerint az új bankók fellendítik az ottani kereskedők és termelők forgalmát, hiszen a helyi fizetőeszköz csak náluk költhető el, nem a nagy bevásárlóközpontokban.
Szakértők szerint a pénzhelyettesítők általában a nagy gazdasági válságok alatt, illetve azokat követően valós társadalmi-gazdasági igényt elégítenek ki, ugyanakkor nem megfelelő működésük csökkentheti a pénzügyi rendszerrel szembeni bizalmat. A hitelszűke szintén ösztönözhet utalványok, helyi pénzek használatára, ám magát a problémát jelentő bizalomhiányt egy pénzhelyettesítő forgalomba hozatala nem oldja meg.
A jól működő hazai példa, a 2010 tavasza óta használt kékfrankos kiötlője, Perkovátz Tamás szerint a helyi pénz ráébreszti a cégeket arra, hogy együtt könnyebb, mint egyedül hadakozva. Ángyán József – még a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkáraként – pedig arról beszélt, hogy van létjogosultsága a nemzeti fizetőeszköz mellett működő helyi pénznek, mert az nagyban hozzájárul a kistérségek gazdasági megerősödéséhez, s használatával az autonóm helyi gazdaságok kevésbé lesznek kiszolgáltatottak a válság megrázkódtatásainak.
Éppen ez az, ami a többi helyi pénz létrehozását ösztönzi. A helyi pénz mozgásba hozhatja a helyi gazdaságot, és a közösségben marad, szemben az állami pénzzel, amely beáramlik a közösségbe, majd nagy része távozik onnan – írta dr. Csath Magdolna egy 2008. októberi cikkében. Ráadásul a helyi pénz nem alkalmas sem spekulációra, sem vagyongyűjtésre, ezért arra ösztönzi a használó közösség tagjait, hogy minél hamarabb költsék el azt. Ez pedig élénkíti a helyi gazdaságot.
Perkovátz Tamás az MTI kérdésére elmondta: a Helyi Pénzek Szövetségének legfőbb célja a tapasztalatcsere, valamint az újabb hálózatok beindításának támogatása. Az új szervezet nyitott lesz, helyet kapnak benne a már működő három helyi fizetőeszközben – a soproni kékfrank mellett a tavaly indult balatoni korona és a hajdúnánási bocskai korona –, valamint a később indítandókban érdekelt felek.
A helyi pénzek általában a helyi önkormányzatok, területfejlesztési szervezetek és valamely pénzintézet együttműködésével kerülnek forgalomba. A kibocsátók célja jellemzően a helyi pénzforgalom felgyorsítása, a tőke helyben tartása, emellett a fizetőeszköz egyfajta turisztikai attrakcióvá is válhat. Ezek a jogilag utalványnak számító készpénz-helyettesítő fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre, mivel zárt körben használják őket: az akcióhoz csatlakozó helyi vállalkozások termékeiért és szolgáltatásiért lehet fizetni velük, így a jelenlegi szabályozási környezetben nem engedélykötelesek.
