Ezért tetszünk a külföldieknek – és ezért nem

A külföldi befektetők leginkább a magyar munkaügyi szabályozással, a munkaköltséggel és az infrastruktúrával elégedettek, de a magas adóterhek és a nehézkes államigazgatás nem tetszik nekik.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

Alapvetően jónak tartják a magyar gazdaság helyzetét és idei kilátásait a magyarországi külföldi befektetők, de régiós összevetésben alacsony azon cégek aránya, amelyek újra befektetnének Magyarországon – derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara szokásos éves konjunktúrajelentéséből.

A felmérésből kiderült: elsősorban a nagy, exportra termelő feldolgozóipari cégek tervezik a beruházások és a foglalkoztatás növelését. A magyarországi üzleti környezet nagyjából megegyezik a régiós átlaggal; ez alól kivétel az adóterhelés és az adóigazgatás, amellyel az átlagnál kevésbé elégedettek, ugyanakkor a munkajogi szabályozást tekintve Magyarország a második helyezést érte el a 16 régiós ország rangsorában. (Az ígéretes magyar cégeket is főleg magyar befektetők veszik meg.)

A konjunktúrafelmérésből kiderült: a munkaköltségekkel csak a külföldi befektetők 21 százaléka elégedetlen, az elégedettek aránya 2014-ben és idén is meghaladta a régiós átlagot. A magyarországi infrastruktúrával a megkérdezettek 42 százaléka elégedett vagy nagyon elégedett, az a mutató 2010 óta jobb a régiós átlagnál.

Arra a kérdésre, hogy ha most döntene, újra Magyarországra hozná-e a beruházását, a cégek 71 százaléka felelt igennel, és 29 százalék nemmel. Ez az arány 2012 óta folyamatosan közelebb van a 70 százalékhoz mint a 80-hoz, s korábban ez csak 2008-ban volt így. A 2015-ös régiós rangsorban ezzel Magyarország csak Koszovót és Albániát előzi meg. A közép-kelet-európai országokat mint befektetési célpontokat értékelő rangsorban Magyarország 2015-ben is a 9. helyet foglalja el, megelőzve Romániát, Bulgáriát, a délszláv országokat, Albániát, Koszovót, Ukrajnát és Oroszországot. A rangsort 2013 óta változatlanul Lengyelország vezeti Csehország, Észtország, Szlovákia és Szlovénia előtt.

Magyarországon élni szuper, de dolgozni nem
25 évvel a rendszerváltás után több tényező is akadályozza a Kelet-Közép-Európában működő cégek versenyképességét. Egy most közzétett kutatás szerint a régióban dolgozó külföldiek elsősorban a bürokrácia csökkentésében, a korrupció felszámolásában, az ügyfél-orientáltság fokozásában és a nagyobb vezetői felelősségvállalás terén érzik a fejlődés szükségességét.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo