Fizetés 2012: kompenzáció több lépcsőben

Orbán Viktor fogadja az érdekképviseleti vezetőket. Mellette Demján Sándor, középen Dávid Ferenc
Fotó: MTI

Több mint két órán át tárgyalt a kormány Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével munkaadói és munkavállalói szervezetekkel. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kijelentette: a munkavállalói csoportok idén sem járhatnak rosszul az egykulcsos adórendszerre áttéréssel. A tárcavezető szerint - aki hangsúlyozta, hogy az egykulcsos szja-rendszerre áttérés utolsó szakasza mindegyik félre „rendkívüli feladatokat" ró - 790 ezer feletti azon munkavállalók száma, akik béremelés nélkül rosszul járnak, nagyjából 600 ezren viszont mindenféle kompenzáció nélkül is jól jönnek ki.

Palkovics Imre, Matolcsy György és Rolek Ferenc
Fotó: MTI

Matolcsy: „nem mindennapos gazdaságtörténeti fegyvertény"

A kormány és az érdekképviseletek egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg. Eszerint a közszférában az állam biztosítja, hogy a 216 ezer forint alatti jövedelmi sávban keresőknek - mintegy 690 ezer embernek - se csökkenjen a korábbi nettó bére. A versenyszektort érintően a kormány azt a kérést fogalmazta meg, hogy a munkaadók hajtsák végre a minimálbér-emelést, továbbá azt ajánlotta, hogy ha a minimálbértől 216 ezer forintig terjedő bérig 5 százalék felett emelnek a munkaadók, akkor a többletterhet az állam teljes mértékben megtéríti - közölte a sajtótájékoztatón Matolcsy György, aki azt is közölte: a versenyszférában kétlépcsős lesz a kompenzáció. Az első lépésben, mintegy 3 százalékig, az állam kompenzálja az alacsony munkabérű csoportokat, a második lépésben pedig azoknál, akik kimaradnak a kompenzáció játékszabálya szerint a béremelésből, az állam egyéni kompenzációt hajt végre. Tudatta azt is, hogy a bérkompenzáció 130 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, és ez az összeg rendelkezésre áll a büdzsében.

Matolcsy György az MTI kérdésére kifejtette: vegyes bérszabályozási modellről van szó, mert a közszférában valóban központi bérszabályozás van, a versenyszektorban viszont nem, hiszen a kormány nem írja elő az ötszázalékos béremelést, csak kéri, a kérése mellé pedig ösztönzőket állít. Az elmúlt évet felidézve úgy fogalmazott: a kormány rendkívüli aggodalommal figyelte, milyen módon képes a magyar gazdaság ezt a „nem mindennapos gazdaságtörténeti fegyvertényt" végrehajtani, vagyis úgy áttérni az első évben az egykulcsos adórendszerre, hogy ennek nem lesznek vesztesei a munkavállalók között. A miniszter szerint első év végül egyértelmű sikerrel járt, majd arra emlékeztetett, hogy 2011-ben az szja-rendszer módosítása a munkavállalói körben 5 százalékos reálkereset-növekedést hozott, a nettó bérek pedig mintegy 9 százalékkal bővültek. A részletekről szólva kifejtette: a gyermeket nem nevelő munkavállalók reálkeresete 0,7 százalékkal, az egygyermekeseké 4,1 százalékkal, a kétgyermekeseké 11,6 százalékkal, a három- és többgyermekeseké pedig több mint 18 százalékkal nőtt, de mindez nem jelenti azt, hogy ne lenne néhány száz olyan ember, akik esetében a vélt vagy valós veszteség tény. Kijelentette: „Mindenesetre mi most egy olyan rendszert működtetünk, amely legalább a munkavállalók 95 százalékának (...) egyértelműen biztosítja, hogy az arányos, egykulcsos, 16 százalékos adórendszerre történő átállás révén nem járhatnak rosszabbul."

A miniszter elmondta, hogy a megbeszélésen téma volt egy általános gazdaságpolitikai áttekintés is a 2012-es év várható karakteréről. Beszámolt továbbá arról, hogy a versenyszektor és az állam állandó konzultációs fóruma megalkotta saját alapszabályát, ezt a következő napokban alá is írhatják.

Az érdekképviseletek vezetői keresik a helyüket.
Balról jobbra: Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke, Gaskó István,
a VDSZSZ elnöke, Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, Dávid Ferenc,
a VOSZ főtitkára, Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke és Demján Sándor,
a VOSZ ügyvezető elnöke
Fotó: MTI 

Az egykulcsos jövedelemadó haszna nem került terítékre

A vállalatok túlnyomó része meglépi az elvárt béremelést, mert ha nem teszi, akkor elesik bizonyos állami támogatásoktól és a közbeszerzésben való részvétel lehetőségétől - mondta Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta azt is, hogy a múlt évről szóló statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a munkáltatók betartották azokat bérmegállapodásokat, amelyekre ígéretet tettek. Rolek Ferenc szerint a bérkompenzációval növelt bérek február elején még nem, de március, április elején már valószínűleg megjelennek munkavállalóknál. Rolek úgy vélekedett, nehéz év elé néz a magyar gazdaság - amit részben az Európai Unió és a világgazdaság problémái okoznak, és amihez hozzájárulnak a Magyarországgal kapcsolatos viták és kételyek is -, és különösen nehéz lesz az első félév, mivel sok gazdasági szereplő elbizonytalanodott, helyre kell állítani a befektetői bizalmat. Ez összefügg az EU/IMF-megállapodás megkötésével, mivel az a gazdaság számára további megnyugvást hozhat. Hozzátette: a bizalomerősítéshez nemcsak a külföldi partnerek megnyerése és megnyugtatása járulhat hozzá, hanem az országon belül a szociális partnerekkel folytatott aktív párbeszéd is.

Az egykulcsos jövedelemadó haszna nem került terítékre a találkozón, de ha hosszabb távon javítja a foglalkoztatást, akkor a szakszervezet tudomásul veszi az egykulcsos adót - közölte Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki bátor és markáns lépésnek nevezte a kormánynak azt a döntését, amely szerint 2011-ben a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében nem a munkavállalókat sújtották a szükséges megszorítások, hanem bankokra és egyes multinacionális vállatokat tömörítő speciális ágazatokra vetett ki különadót, illetve adóztatta meg az említettek profitját. Palkovics hangsúlyozta: a múlt évi átlagos reálbérnövekedés mögött a magas keresetűek kiemelkedő keresetnövekedése éppúgy megtalálható, mint egyes munkavállalói csoportok átlag alatti keresetnövekedése, illetve keresetcsökkenése.